Súlyos a helyzet a Nova Kahovka-i gát ferobbantása után, a NATO és az EU Oroszországot teszi felelőssé a robbantásért

•  Fotó: Videófelvétel

Fotó: Videófelvétel

Elérte az ár Nova Kahovka települést, miután „az ukrán hadsereg csapásai lerombolták a kahovkai vízi erőművet” – jelentette ki Vlagyimir Leontyjev, a város orosz hatóságok által kinevezett polgármestere kedden a Rosszija 1 tévécsatornának.

Hírösszefoglaló

2023. június 06., 15:432023. június 06., 15:43

A polgármester állítása ellenére ugyanakkor semmi sem bizonyítja, hogy az ukránok lennének a felelősek – Kijev épp hogy az orosz hadsereget vádolja a gát felrobbantásával.

Szakértők szerint Moszkva számára kedvező a gát átszakadása utáni helyzet, mivel a kiáradt folyó megnehezíti a tervezett ukrán ellentámadást.

Nova Kahovkában rendkívüli állapotot vezettek be. Leontyjev azt mondta, hogy a város elleni ukrán tüzérségi csapások a Dnyeper jobb partjáról a nap folyamán is folytatódtak. A „terrorcselekményekért” a kijevi hatóságokat tette felelőssé és azokat, „akik őket irányítják”.

A polgármester fő feladatként a lakosság elszállítását és az áramütés lehetőségének kizárását nevezte meg. Mint mondta, ennek érdekében lekapcsolták a folyam alsóbb szakaszán fekvő települések áramellátását. Úgy vélekedett, hogy

az erőművet helyreállítani már nem lehet, csak teljes újjáépítéséről lehet szó.

A rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma arra figyelmeztette Herszon megye part menti területeinek lakóit, hogy a vízszint hirtelen megemelkedhet a gátrendszer egy részének megsemmisítése miatt. A tárca szerint katasztrofális áradás léphet fel Nova Kahovka, Hola Prisztany és Aleski város körzetében.

A lakosokat felszólították a legszükségesebb személyes tárgyak, iratok, valamint három napra elegendő élelmiszer és ivóvíz összekészítésére, valamint a gáz és a víz elzárására. Nova Kahovkában tíz méterig, Dnyiprjanyban nyolc méterig, Korsunkában pedig 5,3 méterig emelkedett a vízszint, és ez az állapot szakemberek szerint körülbelül 72 órán át tarthat.

A kahovkai vízerőműtől lefelé 14 települést áraszthat el a folyó, a területen mintegy 22 ezer ember él. Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részén a RIA Novosztyi hírügynökség szerint nyolc települést áraszt el a víz.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna „szándékos diverziót” hajtott végre az erőmű ellen,

ami potenciálisan több tízezer ember számára járhat nagyon súlyos következményekkel. Hangsúlyozta, hogy Moszkva határozottan visszautasítja az ukrán vezetés vádját, miszerint köze lenne a létesítmény elleni rakétacsapáshoz, és hangsúlyozta, hogy a felelősség a történtekért a „kijevi rezsimet” terheli. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos tájékoztatást kap a helyzetről.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által kinevezett ügyvezető kormányzója a Telegram-csatornáján

azzal vádolta meg Kijevet, hogy a vízi erőmű lövetésével a régió élelmiszerbiztonságát akarja aláásni, és igyekszik elterelni a fegyelmet az ukrán ellentámadás „kudarcáról”.

Úgy vélekedett, hogy a bal parton nem lesz szükség evakuálásra, noha a helyi hatóságok felkészültek erre, és kifejezte meggyőződését, hogy az orosz hadsereg a történtek dacára képes lesz megvédeni állásait.

Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a kahovkai vízerőmű tönkretétele miatt nem fenyeget árvíz a félszigeten, de fennáll a veszélye annak, hogy az Észak-krími Csatorna vízmennyisége megcsappan. Hangsúlyozta, hogy az ivóvízkészletek több mint elegendőek, a hatóságok azon dolgoznak, hogy minimalizálják a csatorna vízveszteségét.

A zaporizzsjai atomerőmű részéről kiadott tájékoztatás szerint a vízszint csökkenése nem jelent veszélyt a nukleáris biztonságra, a létesítmény ugyanis más forrásból biztosítja vízszükségleteit.

A biztonsági szolgálatokra hivatkozva orosz hírügynökségek éjszaka jelentették, hogy az ukrán tüzérség hétfő este lerombolta a kahovkai vízierőmű felső részét. A beszámolók szerint a csapást feltehetően az Vilha típusú, ukrán gyártmányú sorozatvetőkkel hajtották végre. A gáton lévő zsilipek egy része megsemmisült, aminek következtében „szabályozatlan vízleeresztés kezdődött”, de maga a gát nem sérült meg.

Eközben Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter közölte,

az oroszok folyamatosan lövik Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt levő déli részét, ahonnan a gát felrobbanása után folyamatosan menekítik az embereket.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a robbanásra reagálva leszögezte: a gát lerombolása rámutat Oroszország ukrajnai háborújának brutalitására.

Rámutatott: a gát felrobbantása több ezer civil életét veszélyezteti, és környezeti károkat is okoz.

Az Európai Unió nevében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Oroszországot tette felelőssé a robbanásért.

„Megdöbbentett a Nova Kahovka-i gátat ért példátlan támadás. A polgári infrastruktúra lerombolása egyértelműen háborús bűncselekménynek minősül - és Oroszországot és megbízottjait felelősségre fogjuk vonni – írta Michel.

Olaf Scholz német kancellár szerint a gát felrobbantása új dimenziót jelent Oroszország Ukrajna elleni háborújában.

A robbantás egyben illeszkedik a polgári célpontok elleni támadásokból is álló orosz hadviseléshez és az „orosz katonák által elkövetett sok-sok bűncselekményhez”

– jelentette ki a német kormányfő a WDR közszolgálati médiatársaság Europaforum nevű rendezvényén.
Hozzátette: a kormány folyamatosan figyeli, hogy miként alakul a helyzet a térségben fekvő zaporizzsjai atomerőműben.

A kahovkai a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától 5 kilométerre található.

A létesítményt és a várost az orosz hadsereg már a „különleges hadművelet” kezdetekor ellenőrzése alá vonta, az ukrán tüzérség azóta folyamatosan támadásokat intéz ellene.

A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az orosz küldöttség az ENSZ Biztonsági Tanácsában októberben köröztetett állásfoglalásában sürgette, hogy a világszervezet politikai döntéshozó testülete akadályozza meg az ukrán hadsereg által célzottan támadott gát és az erőmű lerombolását. Az RBK orosz gazdasági lap felidézte, hogy az erőműnél május 7-én ellenőrzött vízleeresztésbe kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást.
A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 19., hétfő

Rutte, Meloni, Merz és Zelenszkij is gratulált Dannak

Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.

Rutte, Meloni, Merz és Zelenszkij is gratulált Dannak
2025. május 19., hétfő

Putyin ideológusa forradalomra szólít az EU liberális diktatúrája ellen Simion választási veresége után

Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.

Putyin ideológusa forradalomra szólít az EU liberális diktatúrája ellen Simion választási veresége után
2025. május 19., hétfő

Meghalt Vágó Barna Zsolt erdélyi alpinista a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa megmászása közben

Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.

Meghalt Vágó Barna Zsolt erdélyi alpinista a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa megmászása közben
2025. május 19., hétfő

A Hamász tényleg azért támadta meg Izraelt, hogy megakadályozza a közeledést Szaúd-Arábiához

A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.

A Hamász tényleg azért támadta meg Izraelt, hogy megakadályozza a közeledést Szaúd-Arábiához
2025. május 19., hétfő

Izrael kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában

Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.

Izrael kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában
2025. május 19., hétfő

Ukrajna: a Trump és Putyin közötti hétfői telefonbeszélgetésen múlhat a tűzszünet sorsa

Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.

Ukrajna: a Trump és Putyin közötti hétfői telefonbeszélgetésen múlhat a tűzszünet sorsa
2025. május 19., hétfő

Nyugat-Európában Simion tarolt, a Közép-Európa, Amerika és Ázsia Nicușor Dan „felségterülete”

Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.

Nyugat-Európában Simion tarolt, a Közép-Európa, Amerika és Ázsia Nicușor Dan „felségterülete”
2025. május 18., vasárnap

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát

Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát
2025. május 18., vasárnap

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni

Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni
2025. május 18., vasárnap

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen

Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen