Fotó: MTI
2010. február 01., 13:542010. február 01., 13:54
A Magyarország határain túl élő Kárpát-medencei magyarság több mint 50 százaléka ma már szórványban él, „a tömb rojtosodik”, ezért is vált szükségessé a megmaradásuk érdekében készített stratégiai koncepcióra - hangsúlyozta az albizottság budapesti tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a KMKF albizottságának fideszes társelnöke.
A stratégiai koncepció kiemelt szerepet szán a „templomnak és az iskolának”, vagyis a határon túli egyházaknak és oktatási rendszernek. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra: a következő évek nemzetpolitikai feladata lesz, hogy a gyakorlatban is megvalósítsák a most megfogalmazott elképzeléseket.
Ahhoz, hogy a szórványban élő, összességében mintegy 2-3 millió ember megtarthassa magyarságát, az anyaország segítsége elengedhetetlen. Ehhez koncentráltabban kell a költségvetési forrásokat felhasználni, és hozzá intézményrendszert kell teremteni – hangsúlyozta Németh Zsolt. Szerinte ehhez felhasználhatóak a jelenlegi „státusirodák”, ahol a magyarigazolványokkal foglalkoznak.
A csaknem egyéves előkészítő munka után elkészült stratégiáról nyilatkozva Vetési László, kolozsvári református lelkész, aki a KMKF albizottságának Szórvány Munkacsoportját vezeti és a stratégia kidolgozásában is részt vett, az MTI-nek elmondta: informatikai és információs hálózat kiépítésére is szükség van.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak jelenleg nincs mindenhol hallható „egységes” rádiója, a televíziós adóknak pedig komoly versenyben kell működniük. Úgy vélte, lehetővé kell tenni, hogy a magyarsággal kapcsolatos hírek minden magyarhoz eljuthassanak.
Szerinte a stratégia megvalósítása nem alapvetően pénzkérdés, a források jobb elosztására és normatív, törvény által garantált támogatási formákra van szükség, például az oktatás területén.
„A szórvány stratégiának nagy támogatást jelentene, ha a magyar politikai pártok meg tudnának állapodni egy bizonyos nemzeti minimumban” – mondta Vetési László, hozzátéve, hogy „a távlati tervezéshez a magyar politikai elitnek meg kell egyeznie, mivel nincs folytonosság a nemzetpolitikában.”
| A magyar állampolgárság megadása olyan elvárás, amely a magyar politika számára megkerülhetetlen – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az Index című portálon tegnap megjelent interjúban. Németh leszögezte: 2004. december 5. óta ennek a szimbolikus jelentősége is megnőtt. Akkor a határon túli magyarokat nagyon durva pártpolitikai játék eszközévé alacsonyította az MSZP, és ezzel nagyon mély sebet ütöttek. A magyar állampolgárság megadása egyéni kérelemre olyan elvárás, aminek a magyar politikának meg kell felelnie – hangsúlyozta a politikus. Arra a kérdésre, hogy a kérelmek elbírálásakor nemzetiségi igazolást, nyelvtudást érdemes nézni, vagy pedig azt, hogy az igénylő felmenői valaha magyar állampolgárok voltak, Németh kifejtette, álláspontja szerint mind a kettőt nézni kell. „Abban az indítványban, amit mi már benyújtottunk a parlamentnek, a felmenők egykori magyar állampolgársága és a magyar nyelv ismerete egyaránt feltétel. Ezt az MSZP nem támogatta. Fontosnak tartom, hogy lehetőség szerint konszenzus alakuljon ki, és olyan törvényt fogadjunk el, ami élvezi a külhoni magyarok, és a magyarországi politika széles spektrumának támogatását is” – mutatott rá Németh. A magyar–román viszony kapcsán megjegyezte: nem mondható el ugyan, hogy „megszületett volna a mennyei béke”, de az jó alap a párbeszédre, hogy a jogállamiságnak alapvető normáit Románia tiszteletben tartja. „Ha az érzékeny kérdésekről akarunk beszélni, akkor nincs tabukérdés. Fel lehet vetni Székelyföld területi autonómiáját is. Az is derűlátással tölt el, hogy a kisebbségi törvény elfogadását a kormányprogramba foglalták” – mondta Németh. Az állampolgárság megadásához precedens lehet a román példa: a bukaresti kormány a hétvégén önálló állampolgársági felügyelet létrehozásáról döntött. Az új hivatal tevékenysége elsősorban a Moldovai Köztársaság lakosait célozza, akiknek a kedvéért Bukarest már tavaly módosította állampolgársági törvényét. Az ország öt nagyvárosában (közöttük Kolozsváron) kirendeltséget is működtető, 126 alkalmazottal ellátott intézmény nem követeli meg az állampolgárságért forduló moldovaiaktól, hogy letelepedési engedéllyel vagy lakhellyel rendelkezzenek Romániában. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy jövő péntekre szeretne megszervezni egy háromoldalú csúcstalálkozót saját maga, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.
Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.
Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Látogatottsági adatok