Jens Stoltenberg: mindaz, amit teszünk, azt célozza, hogy erősítsük Ukrajnát
Fotó: Nato.int
A NATO jövő heti csúcstalálkozójának legfontosabb feladata az lesz, hogy megerősítse az észak-atlanti szövetség elkötelezettségét Ukrajna hosszú távú támogatása mellett – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben pénteken.
2024. július 05., 17:062024. július 05., 17:06
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok vezetőinek július 9. és 11. között Washingtonban tartandó találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagországok vezetői várhatóan átfogó támogató csomag elfogadásában egyeznek meg Ukrajna számára, melynek része lesz a biztonsági segítségnyújtás mellett a katonai képzés biztosítása is. Ezzel összefüggésben közölte: a NATO átveszi a nemzetközi biztonsági segítségnyújtás koordinálását, ami – emelte ki – javítani fogja Ukrajna védelmi képességeit. Hozzátette, hogy a szövetségesek pénzügyi támogatásra tesznek ígéretek Ukrajnának.
– fogalmazott Stoltenberg, és reményét fejezte ki, hogy Ukrajnának mindene meglesz, ami ahhoz szükséges, hogy megvédje magát és legyőzze Oroszországot. Kijelentette: nincs jele annak, hogy Oroszország a békére készülne. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a tagországok a korábbinál több fegyvert és lőszert, valamint légvédelmi rendszereket juttatnak Ukrajna számára. „Mindaz, amit teszünk, azt célozza, hogy erősítsük Ukrajnát, és mihamarabb felkészítsük a szövetségünkhöz való csatlakozásra” – fogalmazott Stoltenberg, majd megerősítette: mindezen vállalások „hidat képeznek” Ukrajna NATO-tagsága felé.
Kérdésre válaszolva aláhúzta: mivel Ukrajna önálló és független ország, joga van eldönteni, hogy milyen feltételek felelnek meg neki egy béketárgyalás megkezdéséhez. A szövetségesek feleadata az, hogy erősítsék Ukrajnát, ugyanis – mint hangsúlyozta – szoros kapcsolat van a harctéri helyet és aközött, ami a tárgyalóasztalnál történik. „Ha tehát tárgyalásos megoldást akarunk, katonai támogatást kell biztosítanunk Ukrajnának” – emelte ki.
A NATO-főtitkár közölte, az alapításának idén 75. évfordulóját ünneplő katonai szövetség csúcstalálkozója lehetőséget ad majd a közös védelem és elrettentés melletti elkötelezettség megerősítésére. Tájékoztatása szerint
A NATO emellett tovább erősíti ballisztikus rakétavédelmét egy új bázis létrehozásával Lengyelországban – mondta. Továbbá üdvözölte, hogy 23 szövetséges ország jelenleg már a GDP-jének legalább 2 százalékát szánja védelemi kiadásokra.
A főtitkár azt is elmondta, hogy a csúcstalálkozó vendége lesz Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea a globális partnerségi együttműködések elmélyítése érdekében. „Minél közelebb kerülnek egymáshoz a világ tekintélyelvű szereplői, annál fontosabb, hogy szorosan együttműködjünk indiai- és csendes-óceáni barátainkkal” – tette hozzá Stoltenberg.
Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként utazott Moszkvába és nem a NATO-t képviseli – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben pénteken. Jens Stoltenberg kérdésre válaszolva közölte: Orbán Viktor tájékoztatta a szövetséget pénteki moszkvai látogatásáról. Emlékeztetett: Magyarország számos olyan nyilatkozat elfogadását támogatta, amelyek elítélik Oroszország ukrajnai invázióját.
– húzta alá. A NATO-főtitkár közölte, hogy a szövetséges országok között Magyarország is megerősítette, hogy Oroszország az agresszor, Oroszország az elkövető, Oroszország felelős a háborúért. A tagországok között Magyarország megerősítette azt is, hogy Oroszországnak be kell fejeznie a háborút, leállítva Ukrajna elleni támadásait, valamint elismerte, hogy Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét tiszteletben kell tartani – közölte.
Stoltenberg kiemelte továbbá: június elején, budapesti látogatásakor a NATO elfogadta Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogatásban, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy nem blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket. „Egészen biztos vagyok abban, hogy amikor jövő héten Washingtonban találkozunk, minden szövetséges ország vezetője el fogja ítélni Oroszország agresszióját, és kiáll Ukrajna területi egysége mellett” – tette hozzá nyilatkozatában a NATO-főtitkár.
Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!