Stoltenberg: nem tervezzük NATO-csapatok Ukrajnába küldését – Kijevben berendelte a külügy a vatikáni nunciust

•  Fotó: Facebook/NATO

Fotó: Facebook/NATO

A NATO-nak nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy hétfői interjúban, elhatárolódva Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésétől.

Hírösszefoglaló

2024. március 12., 08:002024. március 12., 08:00

„A NATO-nak nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, és sem a NATO, sem a NATO-tagállamok nem részesei a konfliktusnak” – mondta Stoltenberg a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.

Kijelentette, hogy

az egész katonai szövetséget érintené, ha egyes NATO-országok csapatokat küldenének Ukrajnába, tekintettel arra, hogy a tagállamokat köti a kollektív védelem.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Macron hibát követett-e el, amikor „stratégiai bizonytalanságról” beszélt nyugati csapatok esetleges Ukrajnába küldésével kapcsolatban, Stoltenberg azzal felelelt: „úgy vélem, fontos, hogy konzultáljunk és egységesen közelítsünk ezekhez a kérdésekhez, mert ezek mindannyiunk számára jelentőséggel bírnak”.

Stoltenberg arról is szólt, hogy az Ukrajna szuverén és független államként való megőrzéséről szóló tárgyalások csak akkor kezdődhetnek el, ha Vlagyimir Putyin orosz elnökben tudatosul, hogy nem győzhet a harctéren.

„Amennyiben tárgyalásos, békés, illetve tartós rendezést szeretnénk, akkor ennek módja a katonai támogatás nyújtása Ukrajnának” – fűzte hozzá.

A főtitkár egyben világossá tette, hogy nem ért egyet Ferenc pápának a „fehér zászló bátorságával” kapcsolatos kijelentésével.

Mint mondta, ami a tárgyalóasztalnál történik, az elválaszthatatlanul összefonódik a harctéri erőviszonyokkal.

Arra a kérdésre, hogy szavai értelmezhetők-e úgy, hogy nem jött el az ideje fehér zászlóról beszélni, úgy felelt: „Nincs itt az ideje az ukránok megadásáról beszélni”. „Ez tragédia lenne az ukránok számára” – tette hozzá.

Stoltenberg azt is leszögezte, hogy „ez veszélyes is lenne mindannyiunk számára”. „Mert akkor Moszkvában azt a tanulságot vonnák le, hogy ha katonai erőt alkalmaznak, emberek ezreit ölik meg, ha másik országot rohannak le, akkor megkapnak mindent, amit csak akarnak” – húzta alá a NATO főtitkára.

Mindeközben

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette: szítja a feszültséget, és nagyon veszélyes az a francia politika, amelynek célja idegen haderő Ukrajnába vezénylése.

„Franciaország irányvonala, mely azt célozza, hogy létrehozzon egy olyan koalíciót, amelynek országai készen állnak arra, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, nem más, mint a feszültség szítása” – mondta Peszkov. „Ez veszélyes, nagyon veszélyes irányvonal” – tette hozzá.

Azokkal a bejelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint már vannak idegen katonák Ukrajnában, azt mondta, hogy az orosz biztonsági szolgálatok „már régóta rendelkeznek olyan információkkal”, hogy tényleg tartózkodnak Ukrajna területén olyanok, akik valamilyen formában „közvetlen kapcsolatban állnak a NATO-val”.

Ferenc pápának arról a kijelentéséről szólva, amely bátorságnak minősítette a fehér zászló kitűzését és a párbeszéd megkezdését, Peszkov úgy vélekedett, hogy ezt tágabb összefüggésben kell értelmezni, és a katolikus egyházfő a tárgyalások mellett emelte fel szavát.

Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette: Oroszország kész a problémákat tárgyalások útján rendezni, és számára ez lenne az előnyben részesített út.

Rámutatott, hogy a „kijevi rezsim” ezt a lehetőséget kizárja, és azon európai országok támogatását élvezi, amelyek abban bíznak, hogy stratégiai vereségre tudják kényszeríteni Oroszországot. Ezt „eltévelyedésnek” és „súlyos hibának” minősítette.

Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnökjelölt-aspiráns találkozójával kapcsolatban Peszkov kijelentette, hogy a Kreml ismeri a magyar kormányfő vonatkozó nyilatkozatát, de nem tudja kommentálni.

A szóvivőt konkrétan arra kérték, hogy fejtse ki álláspontját Orbán Viktor kijelentéséről, miszerint Trumpnak béketerve van Ukrajnával kapcsolatban, és az a szándéka, hogy a választások megnyerése esetén megvonja a Kijevnek szánt katonai finanszírozást.

„Igen, ezt láttuk. De nincs mit mondanunk, mert semmilyen részlet nem hangzott el. Nem világos, mi lehet ez a terv. Ezért nem lehet most bármi konkrétumot mondani” – jegyezte meg Peszkov.

Az orosz területek ellen megszaporodott ukrán dróncsapásokról szólva elismerte, hogy

az ukrán fegyveres erők „fokozott aktivitást” tanúsítanak ebben a vonatkozásban.

Hozzátette, hogy az orosz légvédelem aktív, és a további részletek megválaszolását az orosz védelmi minisztérium hatáskörébe utalta.

Azon sajtóértesülések ügyében, amelyek szerint leváltották az orosz haditengerészet főparancsnoki posztjáról Nyikolaj Jevmenov tengernagyot, és a helyére ügyvezetőként Alekszandr Mojszejev tengernagyot, az Északi Flotta parancsnokát nevezték ki, annyit mondott, hogy erről nyílt parancs nem született, a titkos parancsokat pedig nem tudja kommentálni.

Közben hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán közölte:

Ukrajna három védelmi vonalat tervez építeni összesen kétezer kilométer hosszan.

Mint azt bejegyzésében ismertette, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelentést tett neki az új védelmi vonalak kialakításának üteméről.

„Nagyszabású feladat kialakítani a védelmet három vonalban kétezer kilométer hosszan” – tette hozzá. Ukrajnában tavaly novemberben létrehoztak egy hatóságok közötti munkacsoportot, hogy az erődítményeket, bunkereket, harckocsiakadályokat, aknamezőket is magukban foglaló védelmi vonalak kiépítésének kérdéseivel foglalkozzon. Smihal március 4-én közölte, hogy a testület minden nap dolgozik, és az év eleje óta 525 millió dollárt utaltak ki a szóban forgó célra.

Volodimir Zelenszkij a francia BFMTV televíziónak nyilatkozva azt állította: az ukrajnai fronton most jobb a helyzet, mint az utóbbi három hónapban.

„Ezt a friss információt adhatom önöknek: a helyzet sokat javult az utóbbi három hónaphoz képest” – fogalmazott. Elismerte, hogy a hadsereg nehézségekkel küzdött a tüzérségi lőszerek hiánya, a légiblokád, az orosz nagy hatótávolságú fegyverek, valamint a nagyon sűrű dróncsapások miatt, de azt mondta: sikerült az orosz előretörést megállítani, nagy veszteségeket okozva a támadónak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez akár egy héten belül is megváltozhat, ha az ukrán hadsereg nem kap elegendő támogatást. Mint mondta, országa több mint ezer kilométer védelmi vonalat épít ki az orosz erők megfékezésére.

Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésére reagálva azt mondta: „amíg Ukrajna tartja magát, addig a francia hadsereg francia földön maradhat”.

Bekérette az ukrán külügy a vatikáni nunciust Ferenc pápa tárgyalásokra való felhívása miatt
Az ukrán külügyminisztérium március 11-én beidézte Visvaldas Kulbokas ukrajnai apostoli nunciust Ferenc pápa közelmúltbeli felhívása miatt, amely szerint Kijev „ne szégyelljen tárgyalni” Moszkvával.
A svájci RSI műsorszolgáltatónak adott, részben szombaton nyilvánosságra hozott interjújában Ferenc pápa azt mondta, hogy Ukrajnának „bátorságot” kellene mutatnia ahhoz, hogy tárgyaljon a békéről Oroszországgal, és fel kellene emelnie a „fehér zászlót”.
„Visvaldas Kulbokast tájékoztatták arról, hogy Ukrajna csalódott a pápa szavai miatt” – áll a külügyminisztérium közleményében.
„A Szentszék vezetőjétől elvárható lenne, hogy jeleket küldjön a világ közösségének arról, hogy azonnal össze kell fogni, hogy a jó győzelmet arasson a rossz felett – tették hozzá”.
A külügyminisztérium szerint Ukrajna olyan ország, amely „úgy törekszik a békére, mint senki más”, de a békének „igazságosnak kell lennie, és az ENSZ Alapokmányának elvein kell alapulnia”.
Andrij Jurasz, Ukrajna vatikáni nagykövete hétfőn a Szvoboda rádiónak azt mondta, hogy a megjegyzések Ferenc pápa személyes nézeteit tükrözik, és „nem tükrözik a Vatikán álláspontját”.
Volodimir Zelenszkij elnök március 10-i esti beszédében úgy reagált, hogy nem említette közvetlenül a pápát, hanem az ukrán katonai lelkészek bátorságát méltatta.
Oroszország „csak azért nem vonul tovább Európába, mert ukránok tartják vissza őket fegyverrel a kezükben és kék-sárga zászló alatt” – mondta Zelenszkij.

Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették a szenátusi meghallgatáson
Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették az amerikai Kongresszus felsőházában tartott hétfői meghallgatáson.
A világ erőegyensúlyában beállt változásokról a Szenátus által szervezett meghallgatáson Avril Haines, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatója arra sürgette a törvényhozást, hogy fogadja el Ukrajna katonai támogatásáról szóló jogszabályt.
Robert Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója úgy fogalmazott, hogy „óriási és történelmi hiba” lenne, ha a Kongresszus kudarcot vallana az ukrán segítség jóváhagyásában.
A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elérni, hogy a Kongresszus egy úgynevezett nemzetbiztonsági törvény részeként fogadjon el mintegy 60 milliárd dollárnyi katonai támogatást, amelyből az Egyesült Államok folytathatja az ukrán hadsereg ellátását fegyverekkel.
A Szenátusban tartott meghallgatáson az illetékesek beszéltek arról, hogy Kína, Oroszország és néhány regionális hatalom, valamint nem állami szereplők kihívások elé állítják a régóta létező szabályok alapján működő nemzetközi rendet.
A hírszerzési vezetők arra is rámutattak, hogy Oroszország támogatást kap Kínától, annak révén, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan erősödnek. A katonai célokra is használható árucikkek kínai exportja a háromszorosára emelkedett.
Szintén hétfőn az amerikai sajtó a NATO hírszerzési adataira hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország a tüzérségi lőszerek gyártási kapacitását tekintve közel háromszorosával haladja meg az Egyesült Államok és Európa együttes termelési képességét.
Közben Ferenc pápának az ukrajnai háborúval kapcsolatban tett kijelentését, amelyben a katolikus egyházfő az ukrán vezetést béketárgyalások megkezdésére ösztönözte, Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő úgy kommentálta, hogy a Vatikán pontosította a kijelentést, az Egyesült Államok pedig kitart álláspontja mellett, miszerint saját jövőjét érintő kérdésekről Ukrajnának kell döntést hoznia.
Matthew Miller megismételte, hogy Washington támogatja Ukrajna önvédelemhez való jogát, az ország „békeformuláját”, valamint a háború „békés lezárását”, amihez azt látja szükségesnek, hogy Oroszország befejezze támadásait és felhagyjon területszerző szándékával.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát

Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát
2025. június 03., kedd

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait

Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait
2025. június 03., kedd

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg

Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg
2025. június 03., kedd

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását

Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását
2025. június 03., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett

Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett
2025. június 03., kedd

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért

Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért
2025. június 03., kedd

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
2025. június 03., kedd

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta
2025. június 02., hétfő

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után

A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után
2025. június 02., hétfő

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán

Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán