Stoltenberg: nem tervezzük NATO-csapatok Ukrajnába küldését – Kijevben berendelte a külügy a vatikáni nunciust

Stoltenberg: nem tervezzük NATO-csapatok Ukrajnába küldését – Kijevben berendelte a külügy a vatikáni nunciust

Fotó: Facebook/NATO

A NATO-nak nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy hétfői interjúban, elhatárolódva Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésétől.

Hírösszefoglaló

2024. március 12., 08:002024. március 12., 08:00

„A NATO-nak nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, és sem a NATO, sem a NATO-tagállamok nem részesei a konfliktusnak” – mondta Stoltenberg a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.

Kijelentette, hogy

az egész katonai szövetséget érintené, ha egyes NATO-országok csapatokat küldenének Ukrajnába, tekintettel arra, hogy a tagállamokat köti a kollektív védelem.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Macron hibát követett-e el, amikor „stratégiai bizonytalanságról” beszélt nyugati csapatok esetleges Ukrajnába küldésével kapcsolatban, Stoltenberg azzal felelelt: „úgy vélem, fontos, hogy konzultáljunk és egységesen közelítsünk ezekhez a kérdésekhez, mert ezek mindannyiunk számára jelentőséggel bírnak”.

Stoltenberg arról is szólt, hogy az Ukrajna szuverén és független államként való megőrzéséről szóló tárgyalások csak akkor kezdődhetnek el, ha Vlagyimir Putyin orosz elnökben tudatosul, hogy nem győzhet a harctéren.

„Amennyiben tárgyalásos, békés, illetve tartós rendezést szeretnénk, akkor ennek módja a katonai támogatás nyújtása Ukrajnának” – fűzte hozzá.

A főtitkár egyben világossá tette, hogy nem ért egyet Ferenc pápának a „fehér zászló bátorságával” kapcsolatos kijelentésével.

Mint mondta, ami a tárgyalóasztalnál történik, az elválaszthatatlanul összefonódik a harctéri erőviszonyokkal.

Arra a kérdésre, hogy szavai értelmezhetők-e úgy, hogy nem jött el az ideje fehér zászlóról beszélni, úgy felelt: „Nincs itt az ideje az ukránok megadásáról beszélni”. „Ez tragédia lenne az ukránok számára” – tette hozzá.

Stoltenberg azt is leszögezte, hogy „ez veszélyes is lenne mindannyiunk számára”. „Mert akkor Moszkvában azt a tanulságot vonnák le, hogy ha katonai erőt alkalmaznak, emberek ezreit ölik meg, ha másik országot rohannak le, akkor megkapnak mindent, amit csak akarnak” – húzta alá a NATO főtitkára.

Mindeközben

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette: szítja a feszültséget, és nagyon veszélyes az a francia politika, amelynek célja idegen haderő Ukrajnába vezénylése.

„Franciaország irányvonala, mely azt célozza, hogy létrehozzon egy olyan koalíciót, amelynek országai készen állnak arra, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, nem más, mint a feszültség szítása” – mondta Peszkov. „Ez veszélyes, nagyon veszélyes irányvonal” – tette hozzá.

Azokkal a bejelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint már vannak idegen katonák Ukrajnában, azt mondta, hogy az orosz biztonsági szolgálatok „már régóta rendelkeznek olyan információkkal”, hogy tényleg tartózkodnak Ukrajna területén olyanok, akik valamilyen formában „közvetlen kapcsolatban állnak a NATO-val”.

Ferenc pápának arról a kijelentéséről szólva, amely bátorságnak minősítette a fehér zászló kitűzését és a párbeszéd megkezdését, Peszkov úgy vélekedett, hogy ezt tágabb összefüggésben kell értelmezni, és a katolikus egyházfő a tárgyalások mellett emelte fel szavát.

Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette: Oroszország kész a problémákat tárgyalások útján rendezni, és számára ez lenne az előnyben részesített út.

Rámutatott, hogy a „kijevi rezsim” ezt a lehetőséget kizárja, és azon európai országok támogatását élvezi, amelyek abban bíznak, hogy stratégiai vereségre tudják kényszeríteni Oroszországot. Ezt „eltévelyedésnek” és „súlyos hibának” minősítette.

Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnökjelölt-aspiráns találkozójával kapcsolatban Peszkov kijelentette, hogy a Kreml ismeri a magyar kormányfő vonatkozó nyilatkozatát, de nem tudja kommentálni.

A szóvivőt konkrétan arra kérték, hogy fejtse ki álláspontját Orbán Viktor kijelentéséről, miszerint Trumpnak béketerve van Ukrajnával kapcsolatban, és az a szándéka, hogy a választások megnyerése esetén megvonja a Kijevnek szánt katonai finanszírozást.

„Igen, ezt láttuk. De nincs mit mondanunk, mert semmilyen részlet nem hangzott el. Nem világos, mi lehet ez a terv. Ezért nem lehet most bármi konkrétumot mondani” – jegyezte meg Peszkov.

Az orosz területek ellen megszaporodott ukrán dróncsapásokról szólva elismerte, hogy

az ukrán fegyveres erők „fokozott aktivitást” tanúsítanak ebben a vonatkozásban.

Hozzátette, hogy az orosz légvédelem aktív, és a további részletek megválaszolását az orosz védelmi minisztérium hatáskörébe utalta.

Azon sajtóértesülések ügyében, amelyek szerint leváltották az orosz haditengerészet főparancsnoki posztjáról Nyikolaj Jevmenov tengernagyot, és a helyére ügyvezetőként Alekszandr Mojszejev tengernagyot, az Északi Flotta parancsnokát nevezték ki, annyit mondott, hogy erről nyílt parancs nem született, a titkos parancsokat pedig nem tudja kommentálni.

Közben hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán közölte:

Ukrajna három védelmi vonalat tervez építeni összesen kétezer kilométer hosszan.

Mint azt bejegyzésében ismertette, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelentést tett neki az új védelmi vonalak kialakításának üteméről.

„Nagyszabású feladat kialakítani a védelmet három vonalban kétezer kilométer hosszan” – tette hozzá. Ukrajnában tavaly novemberben létrehoztak egy hatóságok közötti munkacsoportot, hogy az erődítményeket, bunkereket, harckocsiakadályokat, aknamezőket is magukban foglaló védelmi vonalak kiépítésének kérdéseivel foglalkozzon. Smihal március 4-én közölte, hogy a testület minden nap dolgozik, és az év eleje óta 525 millió dollárt utaltak ki a szóban forgó célra.

Volodimir Zelenszkij a francia BFMTV televíziónak nyilatkozva azt állította: az ukrajnai fronton most jobb a helyzet, mint az utóbbi három hónapban.

„Ezt a friss információt adhatom önöknek: a helyzet sokat javult az utóbbi három hónaphoz képest” – fogalmazott. Elismerte, hogy a hadsereg nehézségekkel küzdött a tüzérségi lőszerek hiánya, a légiblokád, az orosz nagy hatótávolságú fegyverek, valamint a nagyon sűrű dróncsapások miatt, de azt mondta: sikerült az orosz előretörést megállítani, nagy veszteségeket okozva a támadónak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez akár egy héten belül is megváltozhat, ha az ukrán hadsereg nem kap elegendő támogatást. Mint mondta, országa több mint ezer kilométer védelmi vonalat épít ki az orosz erők megfékezésére.

Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésére reagálva azt mondta: „amíg Ukrajna tartja magát, addig a francia hadsereg francia földön maradhat”.

Bekérette az ukrán külügy a vatikáni nunciust Ferenc pápa tárgyalásokra való felhívása miatt
Az ukrán külügyminisztérium március 11-én beidézte Visvaldas Kulbokas ukrajnai apostoli nunciust Ferenc pápa közelmúltbeli felhívása miatt, amely szerint Kijev „ne szégyelljen tárgyalni” Moszkvával.
A svájci RSI műsorszolgáltatónak adott, részben szombaton nyilvánosságra hozott interjújában Ferenc pápa azt mondta, hogy Ukrajnának „bátorságot” kellene mutatnia ahhoz, hogy tárgyaljon a békéről Oroszországgal, és fel kellene emelnie a „fehér zászlót”.
„Visvaldas Kulbokast tájékoztatták arról, hogy Ukrajna csalódott a pápa szavai miatt” – áll a külügyminisztérium közleményében.
„A Szentszék vezetőjétől elvárható lenne, hogy jeleket küldjön a világ közösségének arról, hogy azonnal össze kell fogni, hogy a jó győzelmet arasson a rossz felett – tették hozzá”.
A külügyminisztérium szerint Ukrajna olyan ország, amely „úgy törekszik a békére, mint senki más”, de a békének „igazságosnak kell lennie, és az ENSZ Alapokmányának elvein kell alapulnia”.
Andrij Jurasz, Ukrajna vatikáni nagykövete hétfőn a Szvoboda rádiónak azt mondta, hogy a megjegyzések Ferenc pápa személyes nézeteit tükrözik, és „nem tükrözik a Vatikán álláspontját”.
Volodimir Zelenszkij elnök március 10-i esti beszédében úgy reagált, hogy nem említette közvetlenül a pápát, hanem az ukrán katonai lelkészek bátorságát méltatta.
Oroszország „csak azért nem vonul tovább Európába, mert ukránok tartják vissza őket fegyverrel a kezükben és kék-sárga zászló alatt” – mondta Zelenszkij.

Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették a szenátusi meghallgatáson
Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették az amerikai Kongresszus felsőházában tartott hétfői meghallgatáson.
A világ erőegyensúlyában beállt változásokról a Szenátus által szervezett meghallgatáson Avril Haines, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatója arra sürgette a törvényhozást, hogy fogadja el Ukrajna katonai támogatásáról szóló jogszabályt.
Robert Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója úgy fogalmazott, hogy „óriási és történelmi hiba” lenne, ha a Kongresszus kudarcot vallana az ukrán segítség jóváhagyásában.
A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elérni, hogy a Kongresszus egy úgynevezett nemzetbiztonsági törvény részeként fogadjon el mintegy 60 milliárd dollárnyi katonai támogatást, amelyből az Egyesült Államok folytathatja az ukrán hadsereg ellátását fegyverekkel.
A Szenátusban tartott meghallgatáson az illetékesek beszéltek arról, hogy Kína, Oroszország és néhány regionális hatalom, valamint nem állami szereplők kihívások elé állítják a régóta létező szabályok alapján működő nemzetközi rendet.
A hírszerzési vezetők arra is rámutattak, hogy Oroszország támogatást kap Kínától, annak révén, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan erősödnek. A katonai célokra is használható árucikkek kínai exportja a háromszorosára emelkedett.
Szintén hétfőn az amerikai sajtó a NATO hírszerzési adataira hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország a tüzérségi lőszerek gyártási kapacitását tekintve közel háromszorosával haladja meg az Egyesült Államok és Európa együttes termelési képességét.
Közben Ferenc pápának az ukrajnai háborúval kapcsolatban tett kijelentését, amelyben a katolikus egyházfő az ukrán vezetést béketárgyalások megkezdésére ösztönözte, Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő úgy kommentálta, hogy a Vatikán pontosította a kijelentést, az Egyesült Államok pedig kitart álláspontja mellett, miszerint saját jövőjét érintő kérdésekről Ukrajnának kell döntést hoznia.
Matthew Miller megismételte, hogy Washington támogatja Ukrajna önvédelemhez való jogát, az ország „békeformuláját”, valamint a háború „békés lezárását”, amihez azt látja szükségesnek, hogy Oroszország befejezze támadásait és felhagyjon területszerző szándékával.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 16., csütörtök

Megműtötték, túl van az életveszélyen Robert Fico

Közel négy órás életmentő műtétet követően stabilizálták a merénylet áldozatává vált szlovák miniszterelnök állapotát, Robert Fico túl van az életveszélyen – jelentették be szerda éjjel szlovákiai illetékesek.

Megműtötték, túl van az életveszélyen Robert Fico
2024. május 15., szerda

Felvidéki elemző a Krónikának: a Fico-merénylet nem része a szlovákiai politikai kultúrának, de azért voltak előjelek

A Robert Fico elleni merénylet nem része a szlovákiai politikai kultúrának, ám azért voltak előjelek, ugyanakkor a maffia- vagy orosz/ukrán kapcsolat nem valószínű – így értékelt a Krónika megkeresésére Tokár Géza felvidéki politológus.

Felvidéki elemző a Krónikának: a Fico-merénylet nem része a szlovákiai politikai kultúrának, de azért voltak előjelek
2024. május 15., szerda

Idős író sebesíthette meg életveszélyesen a szlovák miniszterelnököt, megdöbbent a nemzetközi közvélemény

Sajtóértesülések szerint egy 71 éves lévai író lőhette meg szerdán az életveszélyes állapotban kórházba szállított Robert Fico szlovák miniszterelnököt. A merénylet megdöbbentette a világ vezető politikusait.

Idős író sebesíthette meg életveszélyesen a szlovák miniszterelnököt, megdöbbent a nemzetközi közvélemény
2024. május 15., szerda

Rálőttek Robert Ficóra, a szlovák kormányfőt több lövés is eltalálta

Rálőttek szerdán Robert Fico szlovák miniszterelnökre a kormány nyitrabányai kihelyezett ülését követően. A feltételezett tettest a helyszínen őrizetbe vették.

Rálőttek Robert Ficóra, a szlovák kormányfőt több lövés is eltalálta
2024. május 15., szerda

Szorult helyzetben van az orosz offenzíva miatt Ukrajna, Zelenszkij lemondta külföldi útjait

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki pénteken hivatalos látogatást tett volna Madridban, lemondta spanyolországi látogatását – erősítette meg a spanyol sajtó a spanyol királyi palota által kiadott hivatalos program alapján.

Szorult helyzetben van az orosz offenzíva miatt Ukrajna, Zelenszkij lemondta külföldi útjait
2024. május 15., szerda

Több mint 30 ezres orosz haderő vesz részt a harkivi offenzívában, Blinken további amerikai segítséget ígér az ukránoknak

Több mint 30 ezer orosz katona vesz részt az újabb offenzívában Harkiv területen – közölte Olekszandr Litvinyenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az AFP-nek adott, kedden megjelent interjújában.

Több mint 30 ezres orosz haderő vesz részt a harkivi offenzívában, Blinken további amerikai segítséget ígér az ukránoknak
2024. május 15., szerda

Izrael: ENSZ által működtetett iskolában rendezett be katonai parancsnoki központot a Hamász

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy kedden csapást mértek a Hamász „háborús irányítószobájára”, amely az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete, az UNRWA által a Gázai övezet központjában működtetett iskolában volt berendezve.

Izrael: ENSZ által működtetett iskolában rendezett be katonai parancsnoki központot a Hamász
2024. május 14., kedd

Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették az orosz védelmi tárca egyik magas rangú tisztségviselőjét

Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Jurij Kuznyecov altábornagy, a védelmi minisztérium személyzeti főosztályának vezetője ellen.

Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették az orosz védelmi tárca egyik magas rangú tisztségviselőjét
2024. május 14., kedd

Orosz drónokat lőtt le az ukrán légvédelem – Az amerikai fegyverek egy része már megérkezett Ukrajnába

Az ukrán légvédelmi rendszerek megsemmisítették mind a 18 támadó drónt, amelyet Oroszország az éjszaka folyamán ukrán területre indított – közölte kedden az ukrán légierő.

Orosz drónokat lőtt le az ukrán légvédelem – Az amerikai fegyverek egy része már megérkezett Ukrajnába
2024. május 14., kedd

EP-választás: Romániában a legnagyobb a fiatalok szavazókedve

Románia az első helyen áll az Európai Unióban a fiatalok szavazókedve tekintetében a június 9-i európai parlamenti választásokon – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett felmérésből.

EP-választás: Romániában a legnagyobb a fiatalok szavazókedve