A katonai szövetség vezetője szerint az orosz agresszió kezdetéhez képest megváltozott a háború jellege
Fotó: NATO
Eljött az ideje annak, hogy a NATO átértékelje a tagállamok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának feltételeit – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára csütörtökön Prágában, a szövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából a cseh Szenátusban megtartott konferencián.
2024. május 30., 17:472024. május 30., 17:47
2024. május 30., 19:202024. május 30., 19:20
Jens Stoltenberg kifejtette: az Ukrajnának nyújtott külföldi katonai segítség mintegy 99 százaléka a NATO-tagállamoktól származik, bizonyos esetekben azonban a fegyverek felhasználása korlátozva van Ukrajna területére. Az orosz agresszió kezdetéhez képest azonban a háború jellege megváltozott, Moszkva a fegyvereit, lőszerraktárait az ukrán határ közelében helyezte el, hogy a hadsereg gyorsan hozzáférhessen azokhoz. „Úgy vélem, itt az ideje bizonyos korlátozások átértékelésének, és lehetővé kellene tennünk Ukrajnának, hogy a nemzetközi jog alapján védekezhessen. Ez magába foglalja az orosz célok elleni, orosz területeken való támadásokat is” – idézte az MTI a NATO főtitkárát.
„Személyesen azt az álláspontot képviselem, hogy Ukrajna a megtámadott ország, és joga van a védekezésre, beleértve olyan akciókat is, amelyekre az Orosz Föderáció területén kerül sor” – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter újságíróknak a konferencia előtt a közszolgálati hírtelevízió (CT24) beszámolója szerint. Egy másik kérdésre válaszolva Lipavsky megismételte a kormány korábbi álláspontját, miszerint „cseh katonák aktívan nem fognak részt venni az ukrajnai harcokban”.
Súlyos következményekkel fenyegette meg Vlagyimir Putyin a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.
Jan Lipavsky úgy vélte, hogy a prágai tárgyalások legfontosabb kérdése az Ukrajna támogatása érdekében kifejtendő lépések egyeztetése lesz. A CT24 úgy értesült: a prágai tanácskozáson téma lesz a NATO-tagállamok katonáinak esetleges kiküldése Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése céljából. A televízióban elhangzottak szerint ebben a témában nincs egyetértés a tagállamok között, ezért komoly viták várhatók. Az ülésre a cseh fővárosba érkezett Antony Blinken amerikai külügyminiszter is. Blinken a nap folyamán találkozott Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel, Jana Cernochová védelmi miniszterrel, és Petr Fiala miniszterelnökkel is tárgyalt.
Minderre Vlagyimir Putyin orosz elnök – mint arról beszámoltunk – úgy reagált, hogy súlyos következményekkel fenyegette a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.
Moszkva „elkerülhetetlen következményeket helyezett kilátásba”
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön hangsúlyozta, hogy új szintre emelik a feszültséget, és Kijevet az értelmetlen harci cselekmények folytatására provokálják azok a NATO-országok részéről elhangzó nyilatkozatok, amelyek megengedik, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel mérjen csapást nemzetközileg elismert orosz területekre. Állítása szerint a szövetség tagállamai is folytatni akarják a háborút Oroszország ellen a szó szoros és átvitt értelmében. A szóvivő elkerülhetetlen következményeket helyezett kilátásba, és azt, hogy mindez végeredményben nagy kárt fog okozni azon országok érdekeinek, amelyek a feszültség fokozásának útjára léptek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanakkor leszögezte: az Egyesült Államok nem bátorítja Ukrajnát, hogy támadjon orosz területekre. „Nem támogatunk és nem segítünk Ukrajnán kívüli támadásokat. (…) Ukrajnának azonban saját magának kell eldöntenie, hogyan védje meg magát a legjobb és a leghatékonyabb módon” – mondta szerdai chișinăui sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője.
Az Egyesült Államok egyelőre nem változtatott ellenző álláspontján, ami az Ukrajnának küldött amerikai fegyverzet felhasználását illeti orosz területen – közölte John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora.
Az ukrajnai válságról beszélt telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte az orosz diplomáciai tárca vasárnap éjjel.
Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap délután közleményben utasította vissza a „rafahi mészárlásról” szóló vádakat, szerinte nem történt lövöldözés, a Hamász hazugságokat terjeszt, és a lakosságot veszélyezteti.
Az ukrán titkosszolgálatok úgy tudták megtámadni az orosz légitámaszpontokon állomásozó stratégiai bombázó repülőgépeket vasárnap, hogy a robbanóanyaggal megrakott drónokat faházak tetejében rejtették el.
Hat ember megsérült az Egyesült Államokban, amikor a Colorado állambeli Boulder városában egy férfi lángszóróval támadt egy zsidó összejövetel résztvevőire.
Karol Nawrocki, a fő ellenzéki erő, a PiS támogatásával pályázó jelölt nyerte meg a lengyel elnökválasztást a szavazatok 50,89 százalékával a lengyel országos választási bizottság honlapján hétfő hajnalban ismertetett végeredmények szerint.
Eltűnt vasárnap a román haditengerészet egyik tengerésze a Földközi-tengeren bevetésen lévő Ferdinánd király nevű fregattról – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.
Több repülőgép kigyulladt, miután az ukrán hadsereg FPV-drónokkal „terrortámadást” hajtott végre a murmanszki, az irkutszki, az ivanovói, a rjazanyi és az amuri régió katonai repülőterei ellen – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A családoktól függ a népek jövője – hangoztatta XIV. Leó pápa a családoknak, gyermekeknek és nagyszülőknek szentelt jubileumi ünnepen.
Tömegek vonultak utcára ünnepelni, miután a PSG szombat este kiütéssel győzött az Internazionale csapata ellen a Bajnokok Ligája döntőjében, az ünnep azonban nem volt mentes incidensektől.
A Hamász iszlamista palesztin szervezet szombaton közleményben bejelentette, hogy átadta a közvetítőknek a gázai amerikai tűzszüneti javaslatra adott válaszát, arra azonban nem tért ki, hogy elfogadta-e.
szóljon hozzá!