Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Mindannyian nagy árat fizetünk Oroszország ukrajnai háborúja miatt, de míg mi pénzben, addig az ukránok a vérükkel fizetnek érte – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a szövetség külügyminisztereinek jövő heti bukaresti tanácskozást megelőző pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.
2022. november 25., 13:552022. november 25., 13:55
Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vall Ukrajnában, még brutálisabb lépéseket tesz, szándékosan az ukrán városokat és a létfontosságú infrastruktúrák támadja rakétákkal, megfosztva a lakosságot a fűtéstől, világítástól és az élelemtől – tette hozzá a főtitkár.
– hangsúlyozta.
Stoltenberg szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, „mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztaljak, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében”, és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot. Mint mondta, a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert „nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút, az elnyomás és az autokrácia győzedelmeskedik majd a szabadság és a demokrácia felett”.
Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát. „A NATO tehát továbbra is Ukrajna mellett fog állni, ameddig csak szükséges. Nem fogunk meghátrálni!” – szögezte le.
A NATO példátlan segítséget nyújtott eddig az országnak, egyebek között üzemanyagot, orvosi ellátmányt, téli felszereléseket és drónelhárító rakétákat szállított Ukrajnának – mondta.
Megemlítette, hogy a tanácskozáson egyeztetnek a bosnyák, a georgiai, valamint a moldovai külügyminiszterrel is.
– fűzte hozzá.
Szót ejtett arról, hogy a külügyminiszterek Kína hatalmi törekvéseivel is foglalkozni fognak. Hangsúlyozta: Kína nem ellenfél, de egyre intenzívebben modernizálja haderejét, és szinte mindenhol növeli jelenlétét, továbbá arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a NATO-szövetségesek kulcsfontosságú infrastruktúráját.
– emelte ki.
Végezetül kijelentette: itt az ideje lezárni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamatát, „a szövetség tagjaként ezek az országok és az euroatlanti térség biztonságosabbá, a NATO pedig erősebbé válik.”
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök román kollégáját, Marcel Ciolacut fogadta pénteken Budapesten.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be egy vagy több ukrajnai célpont ellen, ami újabb egyértelmű eszkalációt jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről – jelentette ki csütörtökön Peter Stano.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!