Fotó: NATO.int
Az ukrajnai háború legnagyobb kockázata az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyeri a háborút – figyelmeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán a litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcstalálkozó második napján, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón.
2023. július 12., 15:492023. július 12., 15:49
2023. július 12., 16:452023. július 12., 16:45
„Európában totális háború zajlik, és a NATO-tagoknak nincs kockázat nélküli opciójuk. A legnagyobb kockázat azonban az, hogy Vlagyimir Putyin (orosz) elnök győzni fog” – hangsúlyozta Stoltenberg.
„Pontosan ezért kell a NATO-nak támogatnia Ukrajnát” – hangsúlyozza.
– figyelmeztetett Stoltenberg.
Zelenszkij jónak nevezte a NATO-csúcstalálkozó eredményeit, de szerinte az ideális lett volna, ha Kijev meghívást kap a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozásra.
Rámutatott:
„A fontos eredmény itt az az elismerés, hogy Ukrajnának nincs szüksége csatlakozási cselekvési tervre” – mondta Zelenszkij a sajtótájékoztatón.
Rámutatott, hogy az ukrán katonák ámos sztapasztalatot szereztek a szövetség különböző tagállamaival való együttműködésben.
Azt is elmondta, hogy jó híreket kapott az új védelmi csomagokról, miután Vilniusban találkozott Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Ausztrália és Hollandia vezetőivel.
– mondta.
„Szeretnénk, ha ez a csúcstalálkozó mindenki számára sikeres lenne – katonáink, polgáraink, gyermekeink, mindenki számára” – tette hozzá.
Mint ismeretes, a vilniusi csúcstalálkozón Ukrajna nem kapott NATO-meghívót és menetrendet sem, ugyanakkor a G7-ek vezetői várhatóan további katonai támogatást is felajánlanak Kijevnek.
„Ma ezeket a garanciákat a G7-országok megerősíthetik” – jelentette ki Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy ez minden bizonnyal nagyon fontos és konkrét siker lesz.
Hosszú távú biztonsági garanciákat ad a G7 Ukrajnának
Hosszú távú biztonsági garanciákat adnak a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) Ukrajnának – közölték a G7-csoportot alkotó országok képviselői szerdán Vilniusban, a NATO-csúcstalálkozó helyszínén.
Olaf Scholz német kancellár már a találkozó első napján jelezte, hogy a csoport hosszú távú garanciák előkészítésén dolgozik.
Amanda Sloat, Joe Biden amerikai elnök tanácsadója szerdán megerősítette, hogy erről a G7 vezetői megállapodást is aláírnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Hozzátette: a nyilatkozatban biztosítják Kijevet arról, hogy támogatják olyan védelmi képességek kiépítésében, amelyek a jövőben segítenek megvédeni bármilyen támadástól, illetve elrettenteni az erre készülőket.
Elmondta: a nyilatkozatból kiindulva a G7-hez tartozó országok (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, Kanada) és az Európai Unió kétoldalú egyeztetéseket is folytatnak majd Ukrajnával az együttműködés részleteinek kidolgozásáról. Olyan területekről van szó, mint a fejlett katonai felszerelések, a kiképzés, a hírszerzési együttműködés, az internetes támadások elleni védekezés.
Megerősítette a terveket a brit kormány is, amely közleményében úgy fogalmazott, hogy a csoport nemzetközi kerettervet dolgoz ki Kijev számára a hosszú távú garanciák érdekében. Rishi Sunak miniszterelnök a közlemény szerint úgy nyilatkozott, hogy a G7 hivatalos kötelezettségvállalással is ki akar állni Ukrajna támogatása mellett. Hozzátette, hogy ez üzenet az Ukrajnát támadó Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is, az európai béke szempontjából pedig egyértelmű előrelépés.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerdai megbeszélésre érkezve azt hangoztatta, szeretné elérni, ha a csúcstalálkozón további katonai támogatásról és hosszú távú biztonsági együttműködésről biztosítanák országát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!