Fotó: NATO.int
Az ukrajnai háború legnagyobb kockázata az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyeri a háborút – figyelmeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán a litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcstalálkozó második napján, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón.
2023. július 12., 15:492023. július 12., 15:49
2023. július 12., 16:452023. július 12., 16:45
„Európában totális háború zajlik, és a NATO-tagoknak nincs kockázat nélküli opciójuk. A legnagyobb kockázat azonban az, hogy Vlagyimir Putyin (orosz) elnök győzni fog” – hangsúlyozta Stoltenberg.
„Pontosan ezért kell a NATO-nak támogatnia Ukrajnát” – hangsúlyozza.
– figyelmeztetett Stoltenberg.
Zelenszkij jónak nevezte a NATO-csúcstalálkozó eredményeit, de szerinte az ideális lett volna, ha Kijev meghívást kap a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozásra.
Rámutatott:
„A fontos eredmény itt az az elismerés, hogy Ukrajnának nincs szüksége csatlakozási cselekvési tervre” – mondta Zelenszkij a sajtótájékoztatón.
Rámutatott, hogy az ukrán katonák ámos sztapasztalatot szereztek a szövetség különböző tagállamaival való együttműködésben.
Azt is elmondta, hogy jó híreket kapott az új védelmi csomagokról, miután Vilniusban találkozott Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Ausztrália és Hollandia vezetőivel.
– mondta.
„Szeretnénk, ha ez a csúcstalálkozó mindenki számára sikeres lenne – katonáink, polgáraink, gyermekeink, mindenki számára” – tette hozzá.
Mint ismeretes, a vilniusi csúcstalálkozón Ukrajna nem kapott NATO-meghívót és menetrendet sem, ugyanakkor a G7-ek vezetői várhatóan további katonai támogatást is felajánlanak Kijevnek.
„Ma ezeket a garanciákat a G7-országok megerősíthetik” – jelentette ki Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy ez minden bizonnyal nagyon fontos és konkrét siker lesz.
Hosszú távú biztonsági garanciákat ad a G7 Ukrajnának
Hosszú távú biztonsági garanciákat adnak a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) Ukrajnának – közölték a G7-csoportot alkotó országok képviselői szerdán Vilniusban, a NATO-csúcstalálkozó helyszínén.
Olaf Scholz német kancellár már a találkozó első napján jelezte, hogy a csoport hosszú távú garanciák előkészítésén dolgozik.
Amanda Sloat, Joe Biden amerikai elnök tanácsadója szerdán megerősítette, hogy erről a G7 vezetői megállapodást is aláírnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Hozzátette: a nyilatkozatban biztosítják Kijevet arról, hogy támogatják olyan védelmi képességek kiépítésében, amelyek a jövőben segítenek megvédeni bármilyen támadástól, illetve elrettenteni az erre készülőket.
Elmondta: a nyilatkozatból kiindulva a G7-hez tartozó országok (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, Kanada) és az Európai Unió kétoldalú egyeztetéseket is folytatnak majd Ukrajnával az együttműködés részleteinek kidolgozásáról. Olyan területekről van szó, mint a fejlett katonai felszerelések, a kiképzés, a hírszerzési együttműködés, az internetes támadások elleni védekezés.
Megerősítette a terveket a brit kormány is, amely közleményében úgy fogalmazott, hogy a csoport nemzetközi kerettervet dolgoz ki Kijev számára a hosszú távú garanciák érdekében. Rishi Sunak miniszterelnök a közlemény szerint úgy nyilatkozott, hogy a G7 hivatalos kötelezettségvállalással is ki akar állni Ukrajna támogatása mellett. Hozzátette, hogy ez üzenet az Ukrajnát támadó Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is, az európai béke szempontjából pedig egyértelmű előrelépés.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerdai megbeszélésre érkezve azt hangoztatta, szeretné elérni, ha a csúcstalálkozón további katonai támogatásról és hosszú távú biztonsági együttműködésről biztosítanák országát.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
szóljon hozzá!