Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine
Az európai országok saját kötelezettségvállalásaikat szegik meg azzal, hogy növelik fegyverszállításaikat Ukrajnába – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy csütörtöki tájékoztatón.
2022. április 28., 20:102022. április 28., 20:10
A szóvivő azzal vádolta meg az euroatlanti szövetségeseket, hogy a délkelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások Kijevvel való betartatása helyett az elmúlt években inkább Ukrajna katonai birtokbavételével és azzal voltak elfoglalva, „hogy felkészítsék a nacionalista alakulatokat a másként gondolkodás erőszakos elfojtására az ország keleti és déli részén”.
„Ezen túlmenően, ez a kijevi rezsimet támogató önjelölt csoport számos nemzetközi kötelezettséget sért, egyebek között az EU közös álláspontját, amely megtiltja a fegyverexportot, ha felmerül a nyilvánvaló kockázata annak, hogy a fegyvereket a fogadóországban belső elnyomásra fogják felhasználni, ha ez a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez vezet, ha hozzájárul a fegyveres konfliktusok kialakulásához vagy eszkalációjához” – mondta a diplomata.
Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy az EU által kezdeményezett nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződés előírja az objektív értékelését annak valószínűségnek, hogy az átadott fegyverek árthatnak-e a békének és a biztonságnak, és hogy felhasználhatók-e a nemzetközi humanitárius jog megsértésére, valamint a nők és gyermekek elleni erőszakos cselekmények elkövetésére.
– vagyis azoknak a bűncselekményeknek a gyűjteményére, amelyeket az ukrán neonácik és az ukrán fegyveres erők általuk vezetett egységei nap mint nap elkövetnek” – mondta.
Kifogásolta, hogy az euroatlanti szövetségesek szerinte megszegik a végfelhasználói tanúsítvány rendelkezéseinek szigorú betartására vonatkozó sokéves gyakorlatot, amelynek egyik legfontosabb feltétele, hogy az importáló állam nem engedheti meg a kapott fegyverek újbóli kivitelét az exportáló ország vagy az adott technológiai szellemi tulajdon tulajdonosa írásos hozzájárulása nélkül.
– hangoztatta Zaharova.
A szóvivő egyebek között azt is elmondta, hogy Kijev hivatalosan nem lépett ki az Oroszországgal folytatott tárgyalásokból. Közölte, hogy Moszkva elkötelezettje a tárgyalásos rendezésnek és továbbra is várja az ukrán fél válaszát az az orosz megállapodástervezetre.
A szóvivő szerint Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a helyzet ellenőrzött tényekre támaszkodó elemzése helyett ukrán „koholmányokra” támaszkodik, amikor Oroszországgal szembeni vádakat fogalmaz meg az ukrajnai háborús bűncselekményekről nyilatkozva. Mint mondta, a világszervezet vezető tisztviselőjének kijelentései távol állnak „az objektivitás és pártatlanság normáitól, amelyeket az ENSZ titkárságának és a világszervezet minden munkatársának követnie kellene”.
Objektív vizsgálatot sürgetett annak a vádnak a kivizsgálásában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Donyec-medencei különleges megfigyelő missziójának munkatársai rendszeresen adatokat szolgáltattak ki az ukrán fegyveres erőknek és szakszolgálatoknak, valamint a külföldi hírszerzés képviselőinek a donyecki és luhanszki „népi milícia” csapatainak elhelyezkedéséről. Zaharova szerint erre a célra használták a misszió kameráit, beleértve azokat is, amelyek a tűzszüneti rendszer betartását és a feleknek azt kötelezettségét voltak hivatottak ellenőrizni, hogy a felszereléseket és nehézfegyvereket raktárban tárolják.
Zaharova szerint a megszerzett adatok nagy része mégis visszaszerezhető és később bizonyítékként felhasználható.
A szóvivő azzal vádolta meg az EBESZ lengyel elnökségét, hogy az ukrajnai különleges megfigyelő misszió értékelésében eltérést mutat az objektivitás és a pártatlanság elveitől. Rámutatott, hogy Lengyelországnak ebben a szerepkörében egyértelmű megbízatása és hatásköre van, és senkitől sem kapott felhatalmazást arra, hogy nyíltan támogassa a konfliktus egyik felét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.
Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.
Levált az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje útját a Föld felé.
Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy Patriot légvédelmi rakétákat fog küldeni Ukrajnába, mondván, hogy az ország védelméhez szükségesek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „szépen beszél, de aztán este mindenkit lebombáz”.
Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.
Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!