Fotó: ukrán elnöki hivatal
Ukrajna Davosban tárgyalásokat kezdett Romániával egy kétoldalú biztonsági megállapodás megkötése érdekében – jelentette be az ukrán elnöki hivatal.
2024. január 15., 08:402024. január 15., 08:40
A tárgyalásokon részt vesz Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke és Iulian Fota, a román külügyminisztérium államtitkára.
A tárgyalások Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasításai alapján kezdődtek meg, a G7-ek közös Ukrajna támogatásáról szóló nyilatkozata keretében – áll az ukrán elnöki hivatal honlapján olvasható sajtóközleményben.
A tárgyalások a kétoldalú kapcsolatok stratégiai partnerség szintjére való előrelépést jelzik. Ez az ukrán és román elnökök 2024. január 9-i telefonbeszélgetése nyomán létrejött megállapodások folytatását jelenti, és egy lépés a két vezető 2023. október 10-i közös nyilatkozatának végrehajtása felé – áll a president.gov.ua weboldalon.
Ihor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint Európában, különösen a fekete-tengeri térségben nem képzelhető el teljes körű biztonsági garancia Románia nélkül.
Mikola Tocsickij, Ukrajna külügyminiszter-helyettese köszönetet mondott Romániának és a román népnek az Ukrajnának nyújtott folyamatos segítségért.
A felek megvitatták a jövőbeni kétoldalú biztonsági megállapodás főbb elemeit, és megállapodtak a tárgyalások folytatásának módjairól.
Mint megírtuk, miután a múlt héten Kijevben Rishi Sunak brit miniszterelnökkel írta alá biztonsági együttműködési megállapodást, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy más országokkal is hasonló egyezmények megkötésére készül.
Eközben Ignazio Cassis svájci külügyminiszter vasárnap Davosban, a Kijev által előterjesztett béketervvel foglalkozó nemzetbiztonsági tanácsadók negyedik találkozóján úgy vélekedett: Kínát be kell vonni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború befejezésére irányuló erőfeszítésekbe.
„Kína jelentős szerepet játszik. Meg kell találnunk a módját, hogy bevonjuk ebbe a munkába” – jelentette ki Cassis a tanácskozást követő sajtótájékoztatón az MTI szerint. Kína ugyanakkor nem képviseltette magát a megbeszélésen.
„Az ukrán népnek sürgősen szüksége van a békére. Mindent meg kell tennünk, hogy véget vessünk ennek a háborúnak” – hangoztatta Cassis, hozzátéve:
Kiemelte, hogy több ország is, amely párbeszédet folytat Oroszországgal, mint például Brazília, India és Dél-Afrika részt vett a davosi találkozón, így fontos szerepet játszhatnak majd a rendezésben.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője – aki szintén ott volt Davosban – a Telegramon arról számolt be, hogy a Kijev által kezdeményezett rendezvényen 81 ország és nemzetközi szervezet képviselője vett részt, több mint a harmadik, Máltában tartott találkozón.
Kiemelte, hogy számos olyan ázsiai, afrikai és dél-amerikai ország is képviseltette magát a mostani találkozón, amely korábban nem vett részt a folyamatban.
Az ukrán politikus rámutatott arra, hogy az ukrán védelmi erők két év alatt visszavették az Oroszág által megszállt terület több mint 50 százalékát, és „szerény saját haditengerészeti erejével” megsemmisítette az orosz fekete-tengeri flotta potenciáljának ötödét, biztonságossá téve ezáltal a Fekete-tengeri hajózást.
„A találkozón bemutattuk az ukrán elnök béketervének 6. pontját: az orosz csapatok kivonását Ukrajna területéről” – írta a Facebookon. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna szuverenitásának és területi épségének helyreállításáról nem lehet beszélni „az orosz csapatok és terrorszervezetek teljes kivonása és leszerelése nélkül”. Javasolta ezért egy védelmi miniszteri és nemzetbiztonsági tanácsadói szintű nemzetközi munkacsoport létrehozását a csapatkivonási mechanizmus közös kidolgozására.
Franciaország és Németország addig támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben, amíg szükséges
Az új francia külügyminiszter és német kollégája vasárnap megerősítette, hogy országuk addig kívánja támogatni Ukrajnát, amíg csak szükséges az Oroszország offenzívájával szemben.
Teljes egyetértésben mondhatjuk, hogy „addig kell az ukránokat támogatni, amíg szükséges” – szögezte le Stéphane Séjourné francia külügyminiszter első berlini látogatásán tartott sajtótájékoztatóján.
„Ez azt jelenti, hogy európai szinten kell megszervezni az értékeink és az érdekeink alapján egyeztetett kezdeményezéseket” – tette hozzá a miniszter, aki előző nap Kijevben járt, de további részleteket nem közölt.
Annalena Baerbock német külügyminiszter hasonlóan foglalt állást, mondván, hogy addig kell Ukrajna oldalán állni, ameddig csak szükséges, ameddig Oroszország ki nem vonul „az ukrán területről”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg ebben a háborúban, nem akar megállni – mondta a német külügyminiszter.
A két miniszter nyilatkozata akkor hangzott el, amikor Kijev aggódik, hogy európai és amerikai szövetségesei egyre inkább haboznak az orosz invázió elleni harchoz történő segítségnyújtást illetően.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt hetekben igyekezett újból mozgósítani a szövetségeseit.
„Partnereink habozásai az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi és katonai segítség kapcsán csak növeli időnként Oroszország bátorságát és erejét” – jelentette ki az ukrán elnök január 14-én Vilniusban.
Vlagyimir Putyin nyitott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal egy ukrajnai tűzszüneti megállapodásról, de kizárja, hogy nagyobb területi engedményeket tegyen, és ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev hagyjon fel a NATO-csatlakozási törekvésekkel.
Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig.
Az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékű katonai segélycsomag bejelentésére készül Ukrajnának – jelentette az Associated Press (AP) kedden amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.
Dollármilliókat lenne hajlandó fizetni Izrael a tavaly októberben a Hamász terroristái által elrabolt és Gázába hurcolt túszokért.
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen.
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden.
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!