2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
Andreas Zobel egy nemzetközi kérdésekkel foglalkozó belgrádi fórumon helyi sajtójelentések szerint azt mondta, hogy Szerbia görcsös ragaszkodása Koszovóhoz destabilizálhatja az országot, s felvetheti a Vajdaság hovatartozásának kérdését, azt, hogy Magyarország visszaköveteli az 1918-ban elvesztett területet. A szerb kormány a nap folyamán úgy döntött, hogy magyarázatot kér Berlintől a kijelentésre, amely „a legdurvább beavatkozás Szerbia belügyeibe”. A német nagykövetség ugyan közleményben tagadta, hogy a misszióvezető a neki felrótt kijelentéseket tette volna, s arra hivatkozott, hogy szavait kiragadták szövegkörnyezetükből, ám ennek ellenére a szerbiai politikai élet összes szereplője megszólalt az ügyben, és hevesen kikelt Andreas Zobel ellen. Ugyanezt tették a szerb ortodox egyház és a koszovói szerbek képviselői is.A B92 szerb rádió- és tévéállomás közben szó szerint nyilvánosságra hozta azt, amit a nagykövet a szerb Európai Mozgalom fórumán mondott, s ez úgy hangzik, hogy ha a szerbek maguknak követelik Koszovót, amely hosszú idő után 1912-ben lett csak ismét az övék, akkor ugyanezen logika alapján Magyarország is visszakövetelhetné a Vajdaságot.Fehérvári István, a belgrádi magyar nagykövet helyettese azt nyilatkozta, hogy a Szerbiával kapcsolatos magyar politikában nincs változás. Magyarország tiszteletben tartja az európai határokat, és továbbra is maradéktalanul támogatja Szerbia euro-atlanti integrációját. Kasza József, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Beta hírügynökségnek ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy Szerbiának semmi haszna sem származik abból, ha Koszovó kérdésében a nemzetközi jog tiszteletben tartására hivatkozik, ugyanis a tartomány státusának eldöntése nem egyedi eset a nemzetközi jog történetében. „Ha nagyon határozottan állítjuk, hogy egy ország nem veszítheti el területe egy részét, akkor az európai országoknak egyszer talán tárgyalóasztalhoz kellene ülniük, hogy felülvizsgálják a trianoni szerződést” – mondta a politikus.
Hírösszefoglaló
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
Nem közpénzből, hanem szponzorok által biztosított összegekből finanszírozzák a Global Security Innovative Strategies nevű amerikai céget, amelynek feladata az, hogy Románia amerikai vízummentességi programba való bekerüléséért lobbizzon.