Sorsdöntő választásokat tartanak ma a palesztin területeken
2006. január 25., 00:002006. január 25., 00:00
Palesztinára figyel ma a világ, ahol a térség jövője szempontjából kulcsfontosságú parlamenti választásokat tartanak. A mai szavazást az teszi hangsúlyossá, hogy most először indul törvényhozási választásokon a Hamász iszlám fundamentalista mozgalom, amely az 1996-os választásokat bojkottálta. A Hamász a tiszta kezű kormány üzenetével hódította meg a választókat, míg a Palesztin Hatóság kormányzó pártja, a Fatah népszerűségének visszaesését a belviszályok és a korruptságáról szóló általános vélekedés magyarázza. Az egyfordulós voksoláson most megválasztandó törvényhozó tanács 132 fős lesz, a képviselők fele listáról, a másik fele egyéni választókörzetből juthat be a parlamentbe. A közvélemény-kutatások szerint a szavazatok megszerzéséért folytatott versenyben fej fej mellett halad a Hamász radikális szervezet és a Fatah. Egy tegnap nyilvánosságra hozott felmérés szerint ugyan a Fatah győzelme várható, de a végeredmény nagyon szorosnak ígérkezik, a Fatah 59, míg a Hamász 54 mandátumot szerezhet. A jelenlegi Palesztin Törvényhozó Tanácsban (parlament) a Fatah van abszolút többségben, a 88 képviselői helyből 62-t mondhat magáénak. A leköszönő parlamentet 1996-ban választották meg, két évvel azután, hogy az 1993-ban aláírt oslói megállapodások eredményeképpen létrejött a Palesztin Hatóság. A Hamász esetleges hatalomra kerülése mély aggodalmat váltott ki Izraelben, amely hosszú időn át elutasított minden párbeszédet a szervezettel. Izraeli tisztségviselők jelezték: a radikális mozgalom nagy arányú győzelme komolyan megkérdőjelezné a béketárgyalások jövőjét. Az Egyesült Államok a terrorista szervezetek közé sorolja a Hamászt, és a tel-avivi amerikai nagykövetség szóvivője, Stewart Tuttle korábban megerősítette: Washington álláspontja változatlan, a jövőben sem kíván tárgyalni a Hamásszal, még akkor sem, ha az bekerül a palesztin törvényhozásba. Az Európai Unió – nevük elhallgatását kérő diplomaták szerint – csak az eredmények ismeretében dönt a Hamásszal szembeni magatartásáról. Márpedig a Fatah mozgalom listavezetője Marván Bargúti nemzeti egységkormány megalakítására szólította fel az összes palesztin politikai pártot, beleértve a Hamászt is. A 46 éves Bargúti, aki merényletek szervezése miatt ötszörös életfogytiglani börtönbüntetését tölti Izraelben, arra kérte a palesztinokat, hogy ne a Fatah és a Hamász párharcára összpontosítsanak. A Fatah vezetése azonban nem egységes annak megítélésében, hogy koalícióra lépjen-e a Hamásszal. Nabíl Saat tájékoztatási miniszter kizárta a közös kormányzást a radikális mozgalommal, hacsak az nem fogadja el azt az elvet, hogy békére kell törekedni Izraellel. Saat reményének adott hangot, hogy a Fatah elegendő mandátumot szerez az önálló kormányalakításhoz, és azokkal a pártokkal – baloldali és független csoportokkal – osztja meg a hatalmat, amelyek elfogadják a közel-keleti rendezésre kidolgozott nemzetközi útitervet, és elismerik Izraelt.
Egyre „engedetlenebb” a Palesztin Törvényhozási Tanács A ma újraválasztandó Palesztin Törvényhozási Tanács, amely Jasszer Arafat néhai palesztin elnök idejében szófogadó volt, egyre inkább gáncsoskodó parlamentté válik. A tanács a törvényhozáson kívül ügyel a hatalmi ágak szétválasztására, ellenőrzi a végrehajtó hatalmat, és szavatolja a pénzügyek átláthatóságát. Valamennyi hivatalra lépő palesztin kormánynak bírnia kell a parlament bizalmát, amelynek joga van bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni a kabinetet, ha annak tevékenysége vagy politikája nem felel meg várakozásainak. A parlament – a Fatah-képviselők 62 fős többségének köszönhetően – mandátuma első éveiben messzemenően támogatta Jasszer Arafatot, ám a tanács a palesztinok történelmi vezetőjének 2004-ben bekövetkezett halála óta egyre nagyobb szerepet játszik a Palesztin Hatóságon belül. Az Arafat utáni korszak első, 2005-ben Ahmed Korei által összeállított kormányának összetételét radikálisan meg kellett változtatni a parlamenti jóváhagyás érdekében. A képviselők a kevésbé hatékony, illetve korrupt miniszterek távozását követelték, és el is érték. A Palesztin Törvényhozási Tanács várhatóan még engedetlenebb lesz a Hamász radikális mozgalom képviselőinek várható megválasztásával, amely az Izrael elleni fegyveres harcot hirdeti, s a kormányzaton belül uralkodó korrupciót ostorozza.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.
szóljon hozzá!