Sorsdöntő választásokat tartanak ma a palesztin területeken
2006. január 25., 00:002006. január 25., 00:00
Palesztinára figyel ma a világ, ahol a térség jövője szempontjából kulcsfontosságú parlamenti választásokat tartanak. A mai szavazást az teszi hangsúlyossá, hogy most először indul törvényhozási választásokon a Hamász iszlám fundamentalista mozgalom, amely az 1996-os választásokat bojkottálta. A Hamász a tiszta kezű kormány üzenetével hódította meg a választókat, míg a Palesztin Hatóság kormányzó pártja, a Fatah népszerűségének visszaesését a belviszályok és a korruptságáról szóló általános vélekedés magyarázza. Az egyfordulós voksoláson most megválasztandó törvényhozó tanács 132 fős lesz, a képviselők fele listáról, a másik fele egyéni választókörzetből juthat be a parlamentbe. A közvélemény-kutatások szerint a szavazatok megszerzéséért folytatott versenyben fej fej mellett halad a Hamász radikális szervezet és a Fatah. Egy tegnap nyilvánosságra hozott felmérés szerint ugyan a Fatah győzelme várható, de a végeredmény nagyon szorosnak ígérkezik, a Fatah 59, míg a Hamász 54 mandátumot szerezhet. A jelenlegi Palesztin Törvényhozó Tanácsban (parlament) a Fatah van abszolút többségben, a 88 képviselői helyből 62-t mondhat magáénak. A leköszönő parlamentet 1996-ban választották meg, két évvel azután, hogy az 1993-ban aláírt oslói megállapodások eredményeképpen létrejött a Palesztin Hatóság. A Hamász esetleges hatalomra kerülése mély aggodalmat váltott ki Izraelben, amely hosszú időn át elutasított minden párbeszédet a szervezettel. Izraeli tisztségviselők jelezték: a radikális mozgalom nagy arányú győzelme komolyan megkérdőjelezné a béketárgyalások jövőjét. Az Egyesült Államok a terrorista szervezetek közé sorolja a Hamászt, és a tel-avivi amerikai nagykövetség szóvivője, Stewart Tuttle korábban megerősítette: Washington álláspontja változatlan, a jövőben sem kíván tárgyalni a Hamásszal, még akkor sem, ha az bekerül a palesztin törvényhozásba. Az Európai Unió – nevük elhallgatását kérő diplomaták szerint – csak az eredmények ismeretében dönt a Hamásszal szembeni magatartásáról. Márpedig a Fatah mozgalom listavezetője Marván Bargúti nemzeti egységkormány megalakítására szólította fel az összes palesztin politikai pártot, beleértve a Hamászt is. A 46 éves Bargúti, aki merényletek szervezése miatt ötszörös életfogytiglani börtönbüntetését tölti Izraelben, arra kérte a palesztinokat, hogy ne a Fatah és a Hamász párharcára összpontosítsanak. A Fatah vezetése azonban nem egységes annak megítélésében, hogy koalícióra lépjen-e a Hamásszal. Nabíl Saat tájékoztatási miniszter kizárta a közös kormányzást a radikális mozgalommal, hacsak az nem fogadja el azt az elvet, hogy békére kell törekedni Izraellel. Saat reményének adott hangot, hogy a Fatah elegendő mandátumot szerez az önálló kormányalakításhoz, és azokkal a pártokkal – baloldali és független csoportokkal – osztja meg a hatalmat, amelyek elfogadják a közel-keleti rendezésre kidolgozott nemzetközi útitervet, és elismerik Izraelt.
Egyre „engedetlenebb” a Palesztin Törvényhozási Tanács A ma újraválasztandó Palesztin Törvényhozási Tanács, amely Jasszer Arafat néhai palesztin elnök idejében szófogadó volt, egyre inkább gáncsoskodó parlamentté válik. A tanács a törvényhozáson kívül ügyel a hatalmi ágak szétválasztására, ellenőrzi a végrehajtó hatalmat, és szavatolja a pénzügyek átláthatóságát. Valamennyi hivatalra lépő palesztin kormánynak bírnia kell a parlament bizalmát, amelynek joga van bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni a kabinetet, ha annak tevékenysége vagy politikája nem felel meg várakozásainak. A parlament – a Fatah-képviselők 62 fős többségének köszönhetően – mandátuma első éveiben messzemenően támogatta Jasszer Arafatot, ám a tanács a palesztinok történelmi vezetőjének 2004-ben bekövetkezett halála óta egyre nagyobb szerepet játszik a Palesztin Hatóságon belül. Az Arafat utáni korszak első, 2005-ben Ahmed Korei által összeállított kormányának összetételét radikálisan meg kellett változtatni a parlamenti jóváhagyás érdekében. A képviselők a kevésbé hatékony, illetve korrupt miniszterek távozását követelték, és el is érték. A Palesztin Törvényhozási Tanács várhatóan még engedetlenebb lesz a Hamász radikális mozgalom képviselőinek várható megválasztásával, amely az Izrael elleni fegyveres harcot hirdeti, s a kormányzaton belül uralkodó korrupciót ostorozza.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.
A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.
Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.
Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök „okos” hozzáállást sürgetett Európában a bevándorláshoz csütörtökön Washingtonban a Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtóeseményen.
A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint elutasította a hét elején benyújtott izraeli tűzszüneti javaslatot, és helyette egy „átfogó” javaslatot kért a háború befejezésére.
Az Egyesült Államok és Ukrajna a jövő héten megkötheti az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
Egy fiatal férfi csütörtökön két embert megölt, négy másikat pedig megsebesített a Floridai Állami Egyetemen, mielőtt a rendőrök lelőtték és kórházba szállították – közölték a hatóságok.
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
szóljon hozzá!