Putyin: az ukrán veszteségek ötször nagyobbak, mint az oroszok – Kijev: Ukrajna a maga javára fordíthatja a helyzetet

Fenyegetés. Putyin szerint a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik •  Fotó: Orosz elnöki hivatal

Fenyegetés. Putyin szerint a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Ukrajna visszatéríthetetlen veszteségei „a különleges hadművelet” során ötször nagyobbak, mint Oroszországéi – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a külföldi hírügynökségek vezetőivel szerdán Szentpéterváron tartott találkozón.

Hírösszefoglaló

2024. június 06., 08:312024. június 06., 08:31

„Ha a visszatéríthetetlen veszteségekről, a nem visszatéríthető veszteségekről beszélünk, akkor az arányuk – egy az öthöz” – mondta Putyin, aki szerint az ukrán hadsereg havonta mintegy 50 ezer embert veszít.

Úgy vélte, hogy az Ukrajnában megkísérelt totális mozgósítás éppen ezzel függ össze.

Közölte, hogy ukrán fogságban 1348 orosz, orosz fogságban pedig 6465 ukrán katona van. Azt mondta, hogy a háborúban legkevesebb 30 orosz újságíró vesztette életét. Azzal vádolta meg a „kijevi rezsimet”, hogy a szó szoros értelmében halálra kínozta a börtönben Gonzalo Lira amerikai újságírót.

Arra figyelmeztetett, hogy

a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik, amire Moszkva reagálni fog. A nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítására aszimmetrikus választ helyezett kilátásba.

„Azon gondolkodunk a témában, hogy ha valaki lehetségesnek tartja, hogy ilyen fegyvereket háborús övezetbe szállítson azért, hogy csapást mérjenek velük a területünkre és problémát okozzanak nekünk, akkor nekünk miért nincs jogunk az ugyanilyen kategóriájú fegyvereinket a világ azon régióiba szállítani, ahol csapásokat mérnek azoknak az országoknak az érzékeny létesítményeire, amelyek ezt Oroszország ellen teszik” – nyilatkozott.

Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg önmaga képtelen precíziós rakétákkal csapást mérni. Azt mondta, hogy az amerikai fegyverszállítások leállítása nyomán a konfliktus 2-3 hónapon belül véget érne.

Meglátása szerint az Egyesült Államoknak egy évre lehet szüksége ahhoz, hogy „megszabaduljon” Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől. Azt prognosztizálta, hogy 2025 tavaszáig „megtűrhetik”, aztán, miután már mindent megtett, amit mondtak neki, lecserélik, jelöltek pedig már vannak a posztjára.

Leszögezte, hogy Oroszország érdekelt Ukrajna semleges státuszában.

Putyin szerint az Egyesült Államokban Ukrajna „senkit sem érdekel”, és az amerikaiakat csak a saját nagyságuk, vezető szerepük érdekli.

„Ha a leendő amerikai kormányzat a nemzeti érdekek felé orientálódik majd, akkor változhat Washington Oroszországhoz és az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállása” – mondta.

Az amerikai választások kilátásairól szólva elmondta:

Oroszországnak végeredményben mindegy, hogy ki lesz az elnök, Joe Biden vagy Donald Trump, és bármelyik megválasztott elnökkel együtt fog dolgozni. Meglátása szerint az amerikai Oroszország-politika a választások után sem fog megváltozni.

Biden hivatalban lévő elnököt kiszámítható, régi vágású politikusnak nevezte, a Fehér Házba visszatéréssel próbálkozó Trumppal szemben megfogalmazott vádakat pedig, amelyek szerint Oroszországnak kémkedett, teljes ostobaságnak és képtelenségnek mondta.

Putyin úgy vélekedett, hogy Trump „üldöztetése”, az igazságszolgáltatási rendszert belpolitikai harcra való felhasználása „elégeti” az Egyesült Államok vélt vezető szerepét a demokráciák között.

Hangot adott álláspontjának, miszerint

az európai vezetőkkel megoldásokat lehetne találni a problémákra, ha magabiztosabbnak lennének, és ha lenne bátorságuk megvédeni a nemzeti érdekeket.

Hozzátette, hogy a nyugati döntéshozók szakképzettsége sok kívánnivalót hagy maga után. Szavai szerint Oroszország nem szorgalmazza az euroatlanti szolidaritás felbomlását, de maga a Nyugat halmoz hibát hibára.

Az orosz elnök azt állította, hogy Oroszország – vásárlóerő-paritás alapján – a világ négy legnagyobb gazdasága közé került, noha a Nyugat azt tervezte, hogy 6 hónapon belül aláássa a gazdaságát.

Németországgal kapcsolatban egyebek között elmondta, hogy a német tankok megjelenése ukrán földön „erkölcsi és etikai sokkot” okozott Oroszországban, a rakéták Kijevnek való szállítása pedig végleg tönkre fogja tenni az orosz-német kapcsolatokat. Kifejtette álláspontját, miszerint

Németország a második világháború után soha nem volt teljesen szuverén, a jelenlegi német vezetésből senki sem védi a német nép érdekeit és Németország mind védelmi, mind információs téren az Egyesült Államoktól függ.

Az orosz-német kapcsolatok megszűnése az energiaágazatban Putyin szerint a német vállalatok versenyképtelenné válásához vezet, ami nemcsak Németország, hanem egész Európa számára súlyos következménnyel járhat.

Moszkva és Peking viszonyát mély érdekeken alapulónak, nem pedig szituatív jellegűek nevezte. Rámutatott, hogy Kína továbbra is Oroszország fő gazdasági partnere, a kétoldalú kereskedelem pedig meghaladja várakozásokat. Elmondta, hogy a két ország a jövőben is hadgyakorlatokat fog tartani és Moszkvának a haditechnikában is van mit ajánlania Pekingnek.

Putyin hangsúlyozta, hogy

az Oroszország és Kína közötti együttműködés elrettentő erő a nemzetközi színtéren és a stabilitás garanciája.

Azt hangoztatta, hogy a nyugati országoknak a sikerük érdekében integrálódniuk kell Kína gazdaságába, nem pedig akadályozniuk a fejlődését.

Az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződéséért az Egyesült Államokat tette felelőssé, amely szerinte monopolizálta a helyzet kezelését. Az orosz vezető szerint Izrael válasza a Hamász támadására nem háborúra, hanem a gázai lakosság teljes megsemmisítésére hasonlít. Hangsúlyozta, hogy a problémát a kétállami megoldással kell rendezni.

Egyébként szerdán az orosz védelmi minisztérium azt közölte: orosz légi és tüzérségi csapások semmisítettek meg az ukrán Horticja hadműveleti-stratégiai csoporthoz és az idegenlégióhoz tartozó fegyver- és hadfelszerelés-raktárokat.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hatból öt frontszakaszon előrenyomult,

és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük hetet Harkiv megyében. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1600 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

Mindeközben Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerdán a Facebookon közzétett bejegyzésében kijelentette:

az Ukrajnát támadó orosz erők négy irányban is megpróbálnak előretörni az ország keleti részében, azonban van esély arra, hogy az ukrán hadsereg a maga javára tudja fordítani ezt a helyzetet.

Közölte, hogy ismét látogatást tett a keleti fronton, Harkiv megyében.

„Az ellenség továbbra is támadó hadműveleteket hajt végre a régióban, fő erőfeszítéseit a kurahovei, a pokrovszki és a kupjanszki irányokra, valamint a megye székhelye, Harkiv felé összpontosítva. Emellett aktívan folytat rohamműveleteket Vovcsanszk és Csasziv Jar városok térségében, hogy elfoglalja és átvegye az irányítást e két település felett” – írta.

Szirszkij szavai szerint

az orosz csapatok más irányokban is hajtanak végre támadásokat azzal a céllal, hogy „hosszabbra nyújtsák” a front „aktív vonalát”, és ezáltal más területeken kössék le az ukrán erőket.

Kiemelte, hogy az orosz csapatok Harkiv város irányába is megpróbálnak előrenyomulni, de ott az elmúlt időszakban jelentős veszteségeket szenvedtek és nem értek el sikereket. Vovcsanszkban a főparancsnok szerint az ukrán erők fő feladata a támadók megfékezése, maximális veszteségek okozása és fokozatos előrehaladás. Hozzátette, hogy az ukrán csapatok Kupjanszk térségében is védekezésre próbálják kényszeríteni az oroszokat.

Az ukrán katonai hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondták, hogy

a főcsoportfőnökség kiberspecialistái számos oroszországi kormányzati szerv és magáncég számítógépeit bénították meg egy nagyszabású DDoS támadással.

A szerda délelőtt végrehajtott támadással elérhetetlenné tették mások mellett az orosz védelmi tárca, valamint a pénzügyminisztérium, a belügyminisztérium, az igazságügyi, az ipari és energiaügyi minisztérium, továbbá az adóhivatal és a vámszolgálat honlapjait és szolgáltatásait.

Filip Pronyin, a közép-ukrajnai Poltava megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy orosz drónok csapást mértek egy ipari létesítményre a régióban, a támadásban egy ember megsebesült.

Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy

az éjjel Ukrajnát támadó 27 Sahid típusú orosz csapásmérő drónból 22-t megsemmisítettek.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg elétre az 513 700-at. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 12 orosz harckocsit, negyven tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 39 drónt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 19., kedd

Akár Magyarországon is tarthatják a Putyin és Zelenszkij közötti találkozót

Akár Magyarország is helyszínül szolgálhat a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen béketárgyalásoknak.

Akár Magyarországon is tarthatják a Putyin és Zelenszkij közötti találkozót
2025. augusztus 19., kedd

Gáza: a Hamász hajlik a tűzszünet feltételeinek elfogadására

A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elfogadta a regionális közvetítők legújabb javaslatát a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról Izraellel, közölte a BBC-vel a palesztin fegyveres csoport egyik forrása.

Gáza: a Hamász hajlik a tűzszünet feltételeinek elfogadására
2025. augusztus 19., kedd

Trump szerint elérhetővé vált az ukrajnai békemegállapodás, zajlik a két-, majd háromoldalú találkozó szervezése

Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.

Trump szerint elérhetővé vált az ukrajnai békemegállapodás, zajlik a két-, majd háromoldalú találkozó szervezése
2025. augusztus 18., hétfő

Zelenszkij: Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni

Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni, és Donald Trumpnak megvan ehhez az ereje – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, miután a hétfői nap folyamán Washingtonban találkozott Keith Kellog tábornokkal.

Zelenszkij: Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni
2025. augusztus 18., hétfő

Budapest szerint Ukrajna ismét a Magyarországot ellátó kőolajvezetéket támadta, Kijev szerint Moszkvában kell panaszkodni

Újabb csörtéhez vezetett Budapest és Kijev között, hogy az ukrán hadsereg a magyar fél szerint ismét megtámadta a Magyarországot orosz kőolajjal ellátó Barátság vezetéket, ami miatt leállt a kőolajszállítás.

Budapest szerint Ukrajna ismét a Magyarországot ellátó kőolajvezetéket támadta, Kijev szerint Moszkvában kell panaszkodni
2025. augusztus 18., hétfő

Moszkva: az ukránok ismét robbantani akartak a Krími hídon, de megakadályozták

Az ukrán titkosszolgálatok által a Krími hídon tervezett újabb robbantást sikerült meghiúsítani; a pokolgépet, amelyet egy Chevrolet Volt típusú gépkocsiban rejtettek el, hatástalanították – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Moszkva: az ukránok ismét robbantani akartak a Krími hídon, de megakadályozták
2025. augusztus 18., hétfő

A román külügyminiszter szerint jobban áll az amerikai vízummentesség ügye, mint néhány hónapja, de konkrétumokat nem mondott

Románia sokkal jobb helyzetben van az Egyesült Államokba való vízummentes beutazás terén, mint néhány hónapja – jelentette ki Oana Țoiu, külügyminiszter, aki szerint minden szinten dolgoznak azon, hogy Románia bekerüljön a Visa Waiver programba.

A román külügyminiszter szerint jobban áll az amerikai vízummentesség ügye, mint néhány hónapja, de konkrétumokat nem mondott
2025. augusztus 18., hétfő

Százezrek követelték a gázai háború befejezését Izraelben

Több százezren gyűltek össze Izraelben, hogy a gázai háború befejezését és a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását követeljék.

Százezrek követelték a gázai háború befejezését Izraelben
2025. augusztus 18., hétfő

Trump: Ukrajna nem kapja vissza a Krímet és nem léphet be a NATO-ba

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek el kell fogadnia Oroszország néhány feltételét az ukrajnai háború befejezéséhez – szögezte le Donald Trump amerikai elnök a Zelenszkijjel és az európai vezetők delegációjával folytatandó tárgyalások előestéjén.

Trump: Ukrajna nem kapja vissza a Krímet és nem léphet be a NATO-ba
2025. augusztus 17., vasárnap

Nicuşor Dan: továbbra is nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra Ukrajna ügyében

Továbbra is nyomást kell gyakorolni Oroszországra – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő azt követően, hogy részt vett az Ukrajnát támogató Tettrekészek Koalíciójának vasárnapi online tanácskozásán.

Nicuşor Dan: továbbra is nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra Ukrajna ügyében