Putyin hangot adott meggyőződésének, miszerint egyes nyugati elitek nem akarnak egy olyan hatalmas szomszédot, mint Oroszország és szeretnék részekre osztani. Azt hangoztatta, hogy a nyugati országok az ukrajnai „különleges hadművelet” kezdete után azt hitték, hogy a szankciók, a nyugati fegyverek és az ukrán nacionalisták keze által leszámolhatnak Oroszországgal, de azzal szembesültek, hogy „tehetetlenek az orosz nép egységével, az orosz pénzügyi és gazdasági rendszer stabilitásával és a fegyveres erők növekvő képességeivel” szemben.

Elmondta, hogy az ukrajnai háború során soha nem volt szükség a taktikai nukleáris fegyver bevetésére.

„Haditechnikai szempontból természetesen készen állunk. Ők (a nukleáris erők) folyamatosan készenlétben vannak” – mondta.

Putyin azt mondta, hazájának nukleáris triádja korszerűbb, mint bármelyik másik országé. Közölte, hogy Oroszország akkor lenne kész az atomfegyver bevetésére, ha az orosz állam létéről, vagy a szuverenitásának és függetlenségének sérelméről lenne szó.

Az elnök nem zárta ki, hogy Oroszország atomfegyver-kísérleteket hajt végre, ha az Egyesült Államok is így tesz. Úgy vélekedett, hogy Oroszország az Avangard hiperszonikus interkontinentális fegyver létrehozásával lenullázott mindent, amit az Egyesült Államok a hadászati rakétavédelembe befektetett.

korábban írtuk

FRISSÍTVE - Putyin a Nyugatnak: vannak olyan fegyvereink, amelyek képesek célpontokat támadni a területükön

Oroszország mindent megtesz az ukrajnai katonai művelet sikere érdekében, a Nyugat közben belülről gyengítené az országot, amely azonban nem engedi, hogy beavatkozzanak a belügyeibe – többek között ezek Vlagyimir Putyin beszédének főbb pontjai.

Kijelentette, hogy Oroszország intervenciós erőként kezelné az Ukrajnában megjelenő amerikai csapatokat, és ennek Washington tudatában van. Úgy vélekedett, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésére vonatkozó és más oroszellenes kijelentései összefüggésben állhatnak az afrikai helyzet miatti sértettséggel, azzal, hogy Oroszország Franciaországgal ellentétben megerősítette pozícióit a kontinensen.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkva nem akarta kiszorítani Párizst a kontinensről, ellenkezőleg, éppen az afrikai vezetők voltak azok, akik kifejezték az Oroszországgal való együttműködés iránti vágyukat.

Példaként a Wagner katonai magánvállalat esetét hozta, amely „először Szíriában valósított meg egy sor gazdasági projektet, majd átkerült más afrikai országokba is”.

Ilyen beavatkozásnak minősítette, hogy 2011-ben Joe Biden, még amerikai alelnökként, Moszkvába utazott, hogy lebeszélje őt az elnökválasztásban való részvételről.

Figyelmeztette azokat az országokat, amelyek bejelentik, hogy számukra nincsenek „vörös vonalak” Oroszországgal szemben, hogy ebben az esetben Moszkva számára sem lesznek ilyenek velük szemben.

Vlagyimir Putyin egyebek mellett azt is hangoztatta, hogy a nyugati eliteknek, amelyek évszázadok során megszokták, hogy „emberhússal tömjék meg a hasukat és pénzzel a zsebüket”, és igyekeznek befagyasztani az igazságtalan nemzetközi helyzetet, rá kellene jönniük, hogy a „vámpírok bálja” véget ér.

korábban írtuk

Putyin: Biden jobb lenne, mint Trump, a háború már másfél éve véget érhetett volna

Joe Biden újabb elnöki mandátuma jobb lenne Oroszország számára, mint Donald Trumpé – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán egy televíziós interjúban Pavel Zarubin Kreml-barát újságírónak.

Emlékeztetett rá, hogy az úgynevezett aranymilliárd gyakorlatilag „parazitaként élősködött más nemzeteken”, kizsákmányolva Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országait és népeit.

„Én egyszerűen Oroszország, népünk érdekében dolgozom… Arról azonban szó sincs, hogy valamilyen módon a világ sorsának a meghatározójaként érezném magam. Higgye el, még csak közel sincsen. Egyszerűen csak a kötelességemet teljesítem Oroszországgal és népünkkel szemben, amely Oroszországot a hazájának tekinti” – nyilatkozott az orosz államfő.