Fotó: Agerpres
Az amerikai földtani intézet 7,0-ás fokozatúra becsülte a földmozgás erejét, az adat többszöri pontosítása után. A földrengés központja a karibi szigetország belsejében volt, alig 16 kilométerre nyugatra a fővárostól, Port-au-Prince-től, és mindössze 10 kilométeres mélységben. Az első, nagy erejű földmozgást két, ugyancsak erőteljes, 5,9-es és 5,5-ös fokozatú utórengés követte. Az amerikai földtani intézet egyik szakembere szerint több mint kétszáz éve nem volt ilyen nagy erejű földrengés a térségben.
Hivatalos forrásból áldozatokról és károkról egyelőre nem érkeztek hírek, de szemtanúk és helyi tudósítók sok áldozatról és összedőlt épületekről számoltak be a nyugati félteke legszegényebb országából. Egy katolikus segélyszolgálat egyik képviselője, Karel Zelenka Port-au-Prince-ből telefonon azt mondta, hogy „ezrek halhattak meg” a földrengésben.
Az amerikai hírügynökség munkatársa jelentette, hogy Petionville településen összedőlt egy kórház. Szemtanúk szerint Port-au-Prince-ben is épületek dőltek össze, és segélykiáltásokat lehet hallani a romok alatt rekedtektől. A CNN hírtelevízió szemtanúkra hivatkozva jelentette, hogy szerte a fővárosban súlyos károkat okozott a földrengés.
A haiti rádió szerint károk keletkeztek az elnöki palotában – René Préval államfőnek nem esett baja –, de megrongálódott számos más középület is, beleértve a parlamentet is.
Az amerikai CBS televízió képsorai:
Súlyos károk keletkeztek az ENSZ haiti főhadiszállásának épületében, illetve más ENSZ-létesítményekben. A csaknem tízezer fős ENSZ-misszió (MINUSTAH) sok tagjának ismeretlen a sorsa. A MINUSTAH rendőri és katonai békefenntartó missziójában közel ötven ország képviselteti magát, de Magyarország nem vesz részt benne.
Szemtanúk szerint káosz uralkodik, és az összedőlt házak miatt járhatatlanok az utak, megszakadt a telefonösszeköttetés, ami nehezíti az áldozatok mentését és a károk felmérését. A pánikba esett fővárosiak kétségbeesetten próbálják kiszabadítani a romok alól a bajba jutottakat, és kutatnak eltűnt hozzátartozóik után az est beállta után is.
Raymond Alcide, Haiti egyesült államokbeli nagykövete a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a földrengésnek valószínűleg „katasztrofális” következményei lesznek az elszegényedett országra. „Azzal a kéréssel fordulok a világhoz, különösen az Egyesült Államokhoz, hogy segítsen nekünk, hasonlóan ahhoz, ahogy 2008-ban tette, amikor négy hurrikán sújtotta Haitit. Akkor az Egyesült Államok menesztett egy kórházhajót Haiti partjaihoz. Remélem, most is ezt teszi, és segít nekünk ebben a nyomorúságos helyzetben” – mondta. A nagykövet ezenkívül kérte a külföldön élő haitiakat, hogy lehetőségükhöz mérten szintén segítsék hazájukat.
Az amerikai parti őrség közölte, hogy hajókat, repülőgépeket és helikoptereket küldött Haiti közelébe a szükséges humanitárius segítség megadása végett.
A kínai hivatalos média szerdai jelentése szerint a Haitin szolgáló 125 kínai ENSZ-békefenntartó katona közül nyolc bizonyosan meghalt a földrengésben, további tízet pedig eltűntnek nyilvánítottak. A China Daily című napilap a kínai mentőszolgálat elnökhelyettesére hivatkozott.
Az ENSZ békefenntartóinak négyemeletes épülete szintén összeomlott a rengésben.
A Élelmezési Világprogram (WFP) két repülőgépet küld Haitira élelmiszersegéllyel, egyet Salvadorból, egyet pedig Panamából – közölte a szakosított ENSZ-szervezet latin-amerikai és karibi részlegének szóvivője a spanyol közszolgálati rádióban. A WFP már eddig is 200 alkalmazottal volt jelen Haitin - tette hozzá a szóvivő.
Barack Obama amerikai elnök közleményében tudatta, hogy Washington folyamatosan figyelemmel kíséri a haiti helyzetet, kész segíteni a szigetország lakóinak, „gondolatokban és fohászokban” velük van. Hasonló tartalmú nyilatkozatot adott ki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is.
Az Egyesült Államok 72 fős katasztrófaelhárító csoportot küld a karibi szigetországba. A mentőszakemberek hat keresőkutyával, és csaknem 48 tonna mentőfelszereléssel érkeznek a helyszínre. Az amerikai elnök utasítást adott humanitárius segély előkészítésére, s Kanada, illetve Venezuela is segélyt ajánlott fel a bajba jutott országnak.
A haiti földrengés erejét mutatja, hogy erőteljes földmozgást lehetett érezni a Port-au-Prince-től közel 400 kilométerre fekvő a kelet-kubai Santiago városában is. A 7-es fokozatú vagy annál erősebb földrengések súlyos károkat okozhatnak nagy kiterjedésű térségben. Don Blakeman, az amerikai földtani intézet elemzője is úgy vélekedett, hogy a későbbiekben súlyos károkról és áldozatokra érkeznek majd hírek.
A földrengés miatt a csendes-óceáni cunami-előrejelző központ szökőárriadót rendelt el a karibi térség egyes országaira, Haitira, a Dominikai Köztársaságra, Kubára és a Bahama-szigetekre vonatkozóan, de később lefújták a riasztást.
Donald Trump amerikai elnök szerdán kijelentette, hogy „nagyon jó kilátások” vannak egy hamarosan megrendezendő csúcstalálkozóra Oroszországgal, amely véget vethet az ukrajnai háborúnak.
Őrizetbe vették a miniszterelnök megöletését tervező férfit, ellene emberölés előkészülete miatt indított büntetőeljárást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség és kezdeményezték a letartóztatását.
XIV. Leó pápa szerint a hirosimai atomtámadás évfordulója ma is egyetemes figyelmeztetés.
Letette hivatali esküjét Karol Nawrocki új lengyel államfő szerdán a varsói parlamenti alsó- és felsőházának együttes ülésén; beiktatási beszédében az elnök a lengyelországi jogállamiság visszaállításának szükségességéről is beszélt.
Több száz millió forint értékű, nyolc tonnát meghaladó mennyiségű csempészett dohány miatt emeltek vádat két román állampolgárságú férfi ellen – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t.
Romániát hozza fel „elrettentő példaként” az Euractiv portál azon dilemma kapcsán, hogy mennyire engedhetik meg az európai államok maguknak, hogy Patriot rakétavédelmi rendszereket adjanak át Ukrajnának.
Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg nem fog behódolni Donald Trump amerikai elnök pénteken lejáró, szankciókkal kapcsolatos ultimátumának, és továbbra is célja az Ukrajna négy régiójának teljes elfoglalása.
Telefonon tárgyalt kedden Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, megbeszélésük középpontjában az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lezárása, valamint ukrán drónok amerikai megvásárlása állt.
Oroszország jogosult arra, hogy bármilyen intézkedést megtegyen a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták (INF) telepítésének kérdésében, és most már semmi sem korlátozza ebben – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár kedden az orosz médiának.
Hollandia az első NATO-tagállam, amely közvetlenül vásárolt az Egyesült Államoktól katonai felszerelést Ukrajna számára 500 millió euró értékben.