Fotó: Mediafax
Chiºinãu megengedhetetlennek neveziazt a „spekulatív módszert”, ahogyan szerinteBukarest kezeli a Pruton túli országnak az EU legutóbbibővítési hulláma nyomán kialakítottkülönleges státusát. A moldovai kormányazt rója fel a bukaresti hatóságoknak, hogy nemmondtak le egy román fennhatóság alátartozó uniós vízumközpont létrehozásáról,holott Brüsszelben már eldőlt, hogy a létesítménytMagyarország chiºinãui nagykövetségénnyitják meg.
Vasile Tarlev továbbáazzal vádolja Bukarestet, hogy kétszínűen éshamisan viszonyul az államközi kapcsolatokhoz, amikor„mesterségesen” valós problémakéntpróbálja beállítani, miszerint amoldovaiak tömegesen folyamodnak román állampolgárságért.„Románia valódi szándékait bizonyítjaaz is, hogy a bukaresti hatóságokból hiányzikaz akarat a kétoldalú alapszerződés, valamint ahatáregyezmény aláírására.A Moldovai Köztársaság nem fogadja el, hogypolgárai jövőjét kétszínű,veszélyes kulisszajátékok befolyásolják,amelyek aláássák az országnemzetbiztonságát, jogállamiságánakelveit” – szerepel a moldovai kormányfőnek a brüsszelihatóságokhoz intézett felhívásában.
A Prut menti diplomáciaisúrlódást legutóbb az váltotta ki,hogy áprilisban a Magyar Köztársaságchiºinãui nagykövetségén kezdi meg működésétaz EU vízumkiadó központja.
Az évi húszezer vízumkibocsátására tervezett intézménylétrehozásáról tavaly kezdődtek meg atárgyalások Magyarország és a MoldovaiKöztársaság illetékesei között.Brüsszel jóváhagyásával meg isállapodtak abban, hogy idén tavasszal a chiºinãuimagyar diplomáciai kirendeltségen lát munkáhozaz Unió tagállamaiba utazó moldovaiállampolgárok vízumigényétkiszolgáló központ. Csakhogy Vasile Blaga románbelügyminiszter az Európai Bizottság igazságügyiés belügyi tanácsának februáriülésén arra tett javaslatot, hogy a központotne a moldovai fővárosban, hanem Bukarestben hozzáklétre. Bukarest „könyökölése”rendkívül felbőszítette a moldovai illetékeseket.Andrei Stratan moldovai külügyminiszter nemrégértelmetlennek és okafogyottnak nevezte a románjavaslatot, azzal érvelve, hogy Chiºinãu Budapesttel ésBrüsszellel egyaránt megállapodott a központmegnyitásáról. Bukarest szándékamögött az húzódik, hogy jelenleg közelegymillió moldovai várja, hogy a román hatóságokelbírálják állampolgárságikérvényét, a folyamat azonban évekigelhúzódik. Traian Bãsescu államfő a kormánymúlt heti ülésén éppen amiattbírálta a Cãlin Popescu-Tãriceanu vezette kabinetet,hogy nem tesz meg mindent a procedúra felgyorsításáért.Az elnök egyúttal felkérte az IgazságügyiMinisztériumot az állampolgársági törvényhaladéktalan módosítására, amely ahatáron túli románok esetében jelentősenmegkönnyítené az állampolgárságmegszerzését. Románia eme szándékátélesen bírálta a napokban Vladimir Voroninmoldovai államfő is, aki szerint a több mint 800 ezerállampolgárság-igénylőről szólóbukaresti adat már csak azért is hamis, mivel a 4,4millió lakosú ország mindössze kétszázaléka vallotta magát románnak alegutóbbi népszámláláson.
Bukarestben egyébkéntmegütközést váltott ki, hogy Voronin a minapa kisebbségek iránti intoleranciával vádoltaa román hatóságokat, mivel szerinte nemhajlandók hivatalosan elismerni az általa tízmilliófőre becsült moldovai kisebbséget. A külügyminiszteritisztségre jelölt Adrian Cioroianu liberálisképviselő „kis aberrációnak” nevezteVoronin vádját, amely szerinte nem számítmeglepetésnek egy „kriptokommunistának nevezett”chiºinãui kormánytól. Tegnap különben aromán Külügyminisztérium és TraianBãsescu egyaránt úgy nyilatkozott: tudomásulvették a moldovai álláspontot, amelyhez viszontsemmiféle kommentárt nem fűznek. „Romániapolitikája ettől még nem változik” –szögezte le az államfő. Lapunk egyébkéntdiplomáciai forrásokból úgy értesült,hogy Brüsszelben megütközéssel fogadtákChiºinãu vádjait, és a román–moldovaivitában az EU-diplomaták egyértelműen Bukarestpártját fogják. Szakértők felhívtáka figyelmet arra, hogy a moldovai diplomáciai offenzívaTraian Bãsescu januári chiºinãui látogatásaután erősödött meg, az államközikonfliktus pedig hosszú ideig visszaveti a MoldovaiKöztársaság európai integrációsreményeit.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.