Potápi szerint a külhoni magyar közösségek közül a legjobb helyzetben jelenleg a vajdasági magyarság van
Fotó: MTI
A külhoni magyarságnak adott magyar állami támogatások évről évre nőnek, a kormány ezzel is a magyarság szülőföldön való megmaradását és boldogulását kívánja előmozdítani – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Kishegyesen, a XV. Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján elhangzott beszédében.
2017. július 05., 13:412017. július 05., 13:41
2017. július 05., 13:442017. július 05., 13:44
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében a külhoni magyar közösségek közül a legjobb helyzetben jelenleg a vajdasági magyarság van, az utóbbi 25 évben itt történt a legtöbb pozitív változás. Potápi Árpád János szerint a vajdasági magyarság nagyon fontos összekötő kapocs lett Magyarország és Szerbia között.
Emlékeztetett arra, hogy hét éve fogadta el a magyar parlament az egyszerűsített honosításról szóló törvényt, a cél pedig az volt, hogy 2018-ra egymillió külhoni magyar állampolgár legyen. 2017 májusig ez a szám elérte a 950 ezret, ebből 835 ezren már le is tették az állampolgársági esküt.
Potápi Árpád János kitért az óvodafejlesztési programra, amelynek az a célja, hogy minden magyar gyerek magyar bölcsődébe és óvodába járjon. Integrált oktatási központokat hoznának létre, ahol a bölcsődétől az érettségiig egy intézményben tanulhatnának a diákok. A vajdasági óvodafejlesztési program keretében hat óvodai szórványközpontot alakítanak ki és támogatnak.
A nemzetpolitikai államtitkár a vajdasági gazdaságfejlesztési program jelentőségéről is beszélt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal vállalkozók támogatása egyebek mellett azért fontos, hogy nőjön a magyar munkavállalókat alkalmazó vállalatok száma, és nőjön a magyarság kezében összpontosuló vagyon, így pedig elősegítsék a szülőföldön való boldogulást.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke is kitért azokra a lépésekre és eredményekre, amelyek segítik a Vajdaságban maradást és a szülőföldön való boldogulást. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy Szerbiáéval együtt a vajdasági magyar lakosság száma is folyamatosan csökken, és ennek megállítására is hathatós intézkedésekre lenne szükség. „Elsődleges feladat magyarnak maradni a szülőföldön" – szögezte le. A VMSZ alelnöke szerint a Vajdasági Szabadegyetem a magyar értelmiség utánpótlásának táptalaja, így az itt megjelent fiatalok tudnak fellépni a felmerülő problémák megoldása érdekében. Szerinte sürgősen megoldást kell találni arra, hogyan állítható meg a népességcsökkenés, illetve az elvándorlás. Szerbiában a 2011-es népszámláláson 253 ezer magyart számoltak össze.
Kovács Elvira aláhúzta, hogy a vajdasági magyarság támogatásának köszönhetően a VMSZ olyan pozícióba került, hogy a legnagyobb szerb párttal, a Szerb Haladó Párttal tudott koalícióra lépni, és a kormánykoalíció részeként tudja képviselni a délvidéki magyarság érdekeit.
A Vajdasági Szabadegyetem hat napja alatt egyebek mellett a felnőtté válással, a karrierépítéssel, az értelmiségi utánpótlással, valamint kulturális és sporttémákkal foglalkoznak a résztvevők.
A rendezvénynek helyet adó Kátai-tanyán ezúttal is a fiatal vajdasági magyar értelmiség összefogását, együttgondolkodását és véleményformálását érintő kérdéseket vitatnak meg. A szakmai előadásokat minden nap beszélgetések, viták, csapatépítő foglalkozások, játékok és koncertek követik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!