Fotó: Haáz Vince
Huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett online megemlékezése.
2021. április 12., 13:352021. április 12., 13:35
Potápi Árpád János a Rákóczi Szövetség szervezte eseményen felidézte: a második világháború vége a felvidéki magyarságnak nem a békét hozta el, hanem a jogfosztást, üldöztetést, majd kitelepítést.
Az akkori történelmi eseményeket ismertetve elmondta, hogy a második világháború után a csehszlovák kormány a kollektív bűnösség elvére hivatkozva megtagadta az állampolgárságot a magyaroktól és a németektől, megfosztva ezzel őket minden joguktól, ingó és ingatlan vagyonuktól.
– emlékeztetett. Az államtitkár hozzátette: akiket nem hurcoltak el, vagy nem menekültek el, „azokat sem látták szívesen Csehszlovákiában”, ezért egy lakosságcsere-egyezmény értelmében, napra pontosan 74 évvel ezelőtt megindult a kitelepített családokat szállító első szerelvény Magyarországra. Ennek során mintegy 80 ezer magyart űztek el otthonukból – mondta Potápi Árpád János, jelezve, hogy az 1940-es évek második felében több mint 120 ezer felvidéki magyarnak kellett elhagynia szülőföldjét.
Az emléknap céljáró Potápi Árpád János úgy fogalmazott: „április 12-én előttük hajtunk fejet, és arra emlékezünk, hogy a háború utáni jogfosztó intézkedésekkel mit veszített a felvidéki nemzetrész, ugyanakkor emlékezünk arra is, hogy a kitelepített magyar családok nagy erőfeszítések árán ugyan, de otthonra leltek az anyaországban”. Mint kiemelte, a felvidéki magyarság az embert próbáló évtizedek ellenére is megmaradt, megtartotta életerejét, és máig őrzi identitását.
Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke az emlékezés fontosságát is hangsúlyozva arról beszélt, hogy szervezetüket olyan emberek alakították, akik „ennek a 20. századi sötét időszaknak az áldozatai voltak”. Forró Krisztián, a Szövetség nevű felvidéki magyar egységpárt elnöke a többi között arról beszélt, hogy a németek megkövetését már az 1990-es évek elején fontosnak tartotta a szlovák parlament, a magyarok esetében azonban „még a szimbolikus gesztustól is elzárkóznak azóta is”. Hangsúlyozta: továbbra is mindent meg kell tenni azért, hogy a felvidéki magyarokról lekerüljön a háborús bűnösök bélyege. Álláspontja szerint ehhez erős és egységes szlovákiai magyar képviselet szükséges.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
szóljon hozzá!