2008. január 28., 00:002008. január 28., 00:00
Prodi csütörtökön mondott le, miután a szenátus megvonta a bizalmat balközép kormányától. A miniszterelnök egyel?re hivatalban maradt, de átmeneti kabinet irányítását nem vállalja. A kivezet? út kérdésében továbbra sincs egyetértés a két nagy politikai tábor között: miközben a Walter Veltroni római polgármester vezette új balközép párt átmeneti kormány megalakítását követeli, Silvio Berlusconi, a jobboldali ellenzék vezet?je már megkezdte választási kampányát. A volt miniszterelnök er?teljes nyomást fejt ki annak érdekében, hogy az államf? már áprilisra t?zze ki az új választást, ám a közvélemény egy része új választási rendszert szorgalmaz. A reformot követel?k a kis pártoknak túl nagy befolyást biztosító törvényben látják az olasz belpolitikai ingatagság els?dleges okát. Napolitano már többször állást foglalt az átmeneti kormány mellett, de elismerte, hogy ez az út Berlusconi pártja, a Forza Italia beleegyezése nélkül nem járható. „Három évig akarok maradni, Olaszországot modernizálni akarom és azután átadni a gyepl?t egy Gordon Brownnak” – idézte a 71 éves Berlusconit a La Stampa cím? torinói újság. A gy?zelmében biztos politikus arról az „álmáról” beszélt, hogy „olasz Tony Blair legyen”. Magabiztossága nem alaptalan, a legutóbbi közvélemény-kutatások tekintélyes el?nyt jósolnak számára egy el?rehozott választáson. Napolitano maratoni megbeszélés-sorozatát pénteken kezdte a parlament két házának elnökével.
A II. világháború utáni 61. olasz kormány bukását az idézte el?, hogy Olaszországban nagyon alacsony (2 százalék) a parlamenti küszöb. Ez legendásan instabil belpolitikai viszonyokat eredményezett, Olaszország háború utáni történetében Silvio Berlusconi kormánya volt az els?, amely kitöltötte mandátumát 2001 és 2006 között. El?tte viszont egymást követték a tiszavirág élet? kabinetek – szám szerint 59 darab. Romano Prodi, a Berlusconi fölött 2006 áprilisában szoros gy?zelmet arató miniszterelnök is ezen viszonyok áldozata lett. Koalíciója nem kevesebb mint 13 pártból állt, a katolikus Opus Dei híveit?l a környezetvéd?kig és széls?balos kommunistákig. Köztük volt a most „királygyilkossá” el?lépett kereszténydemokrata UDEUR (Demokratikus Unió Európáért), amelynek vezére személyes bosszúból támadta hátba Prodit. El?z?leg ugyanis az ügyészség korrupció gyanúja miatt vizsgálatot kezdeményezett Clemente Mastella UDEUR-elnök és neje, a campaniai régió közgy?lésének elnöke ellen. Mastella azt nem bírta elviselni, hogy Prodi és miniszterei nem álltak ki mellette.
Hírösszfoglaló
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.