Összekovácsolja a háború az etnikumokat: fegyverellenesek a bukovinai Mușenițán együtt élő oroszok és ukránok

Szucher Ervin 2022. március 23., 08:22

HELYSZÍNI RIPORT – Мир, azaz Mir, vagyis béke címmel akár orosz–ukrán háborúellenes propagandaanyag is készülhetne egy bukovinai község lakóiról. Oroszokról és ukránokról, akik a román–ukrán határ mentén fekvő Mușenițán és a szomszédos településeken békében élnek egymás mellett. És erről a lehető legőszintébben vallanak. Tanúik a helybéli románok és lengyelek, akiknek többsége szintén beszéli vagy legalábbis érti a másik két népcsoport nyelvét.

Összekovácsolja a háború az etnikumokat: fegyverellenesek a bukovinai Mușenițán együtt élő oroszok és ukránok
galéria
Bukovinai életkép. A 18. század végén lipovánok által létesített Climăuţi mindmáig megőrizte etnikai és felekezeti arculatát Fotó: Haáz Vince

Ánya és Petro, Dimitrij és Iván, Georgij és Kolja ugyanazon központi iskolában tanulnak, a szünetben együtt játszanak, egymás népdalait éneklik, népszokásait ünneplik. Sorsuk összefonódik, és mindössze a délutáni kicsengetéskor válnak ketté útjaik: az orosz–lipován gyerekek Climăuţi felé veszik az útjukat, az ukránok Văşcăuţi-ba térnek haza; mindkét falu a Mușenița nevű községhez tartozik közigazgatásilag, amelynek azonban Baineţ a központja.

A szomszédos Ukrajnában dúló háború „átvetítése” számukra kimerül egy-egy kiadós hógolyózásból az iskolaudvaron. Viszont ott sem etnikai alapon szerveződnek, annál is inkább, mivel Petro már csak szülei, nagyszülei számára Pjetruska, a jellegzetes román olvasztótégely Petricává változtatta, Ivánból Ionică lett, Kolját Nicunak becézik tanárai.

És hiába értik és beszélik egymás nyelvét, az iskolában románul találják meg a „közös hangot”.

De ez már más téma. Nem igaz, hogy a nagy összeolvadásban a gyerekek közt nem esik szó az alig pár kilométerre húzódó határvonalon túl történtekről, de az senkiben nem szabadít fel ösztönös indulatokat. Sokkal inkább együttérzést meg félelmet vált ki. A hazafelé vezető úttól a határvonal ugyanis pár száz méterre húzódik.

Musenița pirossal megjelölt helye a térképen, a román–ukrán határ mentén Fotó: Képernyőmentés

Játék és félelem

Hála a Fennvalónak, bár megfogyatkoztak, a közel 1900 lakosú Mușenița községből sem a lengyelek, sem az oroszok, sem az ukránok nem haltak ki. Mi több, együtt tanulnak a baineţi központi iskolában – mindannyian román tagozaton.

Az anyanyelvi oktatást illetően a rendszer nagylelkűsége kimerül a fakultatív órák engedélyezésében, így a gyermekek jobbára románul kommunikálnak egymás közt – még akkor is, ha ugyanannak a kisebbségnek a részét képezik.

„Ennek az az előnye, hogy a fakultatív ukrán, orosz vagy lengyel órákon a román gyermekek is részt vesznek, így ők is elsajátítják ezeket a nyelveket, vagy legalábbis valamelyiket közülük” – vázolja fel a koedukált rendszer előnyét Irina Antonache angoltanár.

A folyosón szemlélődő idegen számára olyannak tűnik a baineţi általános iskola, mint a béke szigete: kicsengetés után a pedagógusok mosolyogva térnek ki az osztálytermekből, a gyereksereg önfeledten rohan ki az udvarra. A látszat viszont csal. A szomszédban dúló orosz–ukrán háború hírei, a közeli határátkelőhelynél érkező, kétségbeesett vagy éppenséggel felszusszant menekültekről közvetített képsorok mindenkit, pedagógusokat, diákokat egyaránt megérintettek.

A többnemzetiségű község Mușenițáról kapta a nevét, ám a közigazgatási központ Bainețen működik Fotó: Haáz Vince

A hetedik osztályos Flora Lavinia Chideşa a községbe költözött szülei révén nemrég került a baineţi tanintézetbe. Anyja ukrán, apja orosz–román keverék. Tizenhárom évesen még nem tudja megfogalmazni saját nemzeti identitását, talán ezért is keveregnek tudatalattijában az érzelmek. Azt viszont határozottan állítja, hogy az osztályban jól elvannak egymással, még ilyenkor, a fegyverropogásról szóló hírek idején sem számít, ki az orosz, ki az ukrán.

Amióta ebbe az iskolába járok, még nem tapasztaltam, hogy a gyerekek összekapnának egyik vagy másik hovatartozása miatt. Ellenkezőleg: a télen egymás karácsonyi dalait énekelve, együtt jártunk kántálni. Előbb a románokhoz és az ukránokhoz, kéthetes késéssel az orosz családokhoz”

– mondja, hozzátéve, hogy a háború témája ritkán merül fel.

Cosmin Chifan egy évvel kisebb Laviniánál. Az ő osztályában egyre többet beszélnek a közeli határvonalon túli harcokról.

Félünk, hogy előbb-utóbb nekünk is majd menekülnünk kell a faluból”

– látja be férfiasan a mindössze hatodikos kisdiák. A színromán gyerek ugyanazt vallja, mint a kisebbségi osztálytársai: az egyetértés szinte tökéletes. A kölcsönös tisztelet jegyében és a napi gyakorlatnak köszönhetően könnyen elsajátítják egymás nyelvét. Ő például orosz és ukrán énekeket is ismer, nemrég egy lengyel anyanyelv-vetélkedőre is benevezett. A lipován családból származó Claudiu is bekapcsolódna a beszélgetésbe, de amikor meghallja, hogy az etnikai témát feszegetjük, svájciként reagál, elnézést kér, és jobbnak látja továbbállni.

A lipovánok lakta faluban kevesen ápolják a nyelvet és a hagyományokat Fotó: Haáz Vince

Hallgatag lipovánok, beszédes ukránok

Az aránylag fiatal, a 18. század végén lipovánok (orosz eredetű ortodox óhitűek) által létesített Climăuţi mindmáig megőrizte etnikai és felekezeti arculatát. A kis falu lakóiból sem a nacionálkommunizmus, sem az eredeti demokrácia nem koptatta ki az orosz anyanyelvhasználatot, mint ahogyan a görögkeleti egyházat sem tudta rávenni a román ortodoxok által is elfogadott új típusú Julián-naptárra való átállásra. Ha az ember betoppan az egyházi szertartásra, időutazáshoz hasonló élmény környékezi. A pópa nem oroszul, hanem ószláv nyelven tartja a szluzsbát (szertartás – szerk. megj.).

A climăuţi-i lipovánok őseinek két és fél évszázaddal ezelőtt éppen az ősi hithez való ragaszkodásuk miatt kellett elhagyniuk szülőföldjüket. Így találtak az akkor már az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Bukovinára.

A falu nagy gondja, hogy mára alig maradt, aki ápolja a nyelvet és a hagyományokat. Ahányszor áthaladtunk a település főútján, napszaktól függetlenül kihalt utcák, élettelen porták fogadtak. Itt korán fekszenek az emberek, gondoltuk első nap, látván, hogy mindössze egy-egy ablakból pislákol némi fény. Másnap viszont egyértelművé vált számunkra, hogy a házak jelentős része üresen roskadozik.

„Valamikor minden udvarban öt-hat vagy annál is több gyermek szaladgált. Ma már jóformán nincsenek is fiatalok a faluban, hisz a legtöbbjük elment. Az öregek meg szép lassan kihalnak, otthonaik üresen maradnak” – panaszkodik egy középkorú hölgy, aki kiköti, hogy ha újságírók vagyunk, őt ne kérdezzük, ne fényképezzük. Aztán mégiscsak sikerül kicsikarni belőle annyit, hogy

nekik semmi bajuk a községben élő ukránokkal, nagyjából ismerik és tisztelik egymást.

Mint ahogy velük sem bajlódnak a románok csak azért, mert orosz lipovánnak vallják magukat.

Szomszédasszonya, Ieftimia néni sem sokkal beszédesebb. „Isten őrizz, hogy bekerüljek az újságba! Nem kell nekem a baj, mert csak egy seprűm van, semmi egyéb, amivel védekezhetnék!” – mutatja a kezében lévő eszközt, amellyel érkezésünkkor éppen a kapu elől tolta odébb a port. Lányai már rég kitelepedtek, német honban próbálnak gyökeret verni.

Lengyel, ukrán, orosz és román gyerekek együtt tanulnak a baineți iskolában Fotó: Haáz Vince

Az éppen arra járó Grigorie bácsival már szerencsénk van. Jámbor, fehér kutyájával a szűk úttest túlsó oldaláról közelít hozzánk, és a vezetéknevén kívül mindenről hajlandó beszélni; azt viszont nem árulja el, „mert még baj lehet belőle”. Meséli, hogy a falut a Szibériából élhetőbb vidéket kereső őseik létesítették a putnai kolostortól kapott földeken, amelyeket aztán a 19. században Ferenc József császár is megtoldott egy jókora adománnyal. Mint mondja,

megérte a 82. életévét, de ukrán községbeli még nem kötött belé. Mint ahogyan ő sem sértett meg soha más nemzetiségűt.

Azt sem rejti véka alá, hogy felmenői között akadt, aki vegyes házasságban élt: dédnagyapja ukrán volt, dédnagyanyja orosz. „Egyszer akadt össze a fonnivalóm Szebenben egy némettel, de vele sem azért, mert muszkázott volna. Csak egyszerűen, mert valószínűleg tudatlanságból úgy szólított, hogy héj, te regáti! Aztán kioktattam becsületesen: regáti az, aki Moldvából származik, de én bukovinai vagyok, őseim az osztrák császárt szolgálták” – lendül bele a beszélgetésbe. A nyugdíjas mesteremberről lerí, hogy nem földhöz tapadt valaki. Egy időben Moszkvába vetette a sors, ahol a román munkásoknak tolmácsolt. Aztán tizenkét évet élt és dolgozott szászok közt Nagyszebenben, majd tizenötöt Bákóban. Nyugdíjazása után Izraelbe ment déligyümölcsöt szedni. „Sokfelé jártam, sokat láttam, és azt tudom, hogy ez a háború nem az orosz meg az ukrán emberek háborúja” – zárja le a beszélgetést, majd stílusosan elköszön, mint olyan, aki tudja, mi mindent hozott a dualista korszak Bukovinának.

„Auf wiedersehen! Jaj, el is felejtettem, hogy maguk magyarok… – kap a fejéhez. – Akkor viszontlátásra!

Grigorie bácsi bejárta a világot, és azt vallja: a mostani háború nem az orosz és az ukrán nép háborúja Fotó: Haáz Vince

A község ukránok által lakott faluja, Văşcăuţi nem csak nagyobb az orosz településnél, de mozgalmasabb is. Füstölnek a kémények, hallani a kutyaugatást, találkozni emberekkel az utcán. Készségesek, beszédesek, és akkor sem „fagynak le”, amikor a nevük felől érdeklődünk.

Én ukrán vagyok, de magyar nevem van”

– lelkendezik Vasile Gabor. Mint részletezi, ősei közül többen is a Monarchia más szegleteiből kerültek a környékre. A dédszülei még ékezettel írták a vezetéknevüket, és jól beszélték a nyelvet. Belátja, ő csak a történelmüket tudta némileg elsajátítani.

De azt tudja, hogy a legközelebbi magyar falu, az öt bukovinai csángó település egyike, Hadikfalva, a jelenlegi Dorneşti alig tizenhét kilométerre fekszik innen. Az utóbbi másfél évszázad alatt az idősödő férfi családja teljesen elukránosodott. A rokonok egy része az 1940-ben kiszakított észak-bukovinai térségben, Tereblecea nevű faluban maradt – a nagy Szovjetunióban, majd Ukrajnában.

Amióta Kijevben megszólaltak a szirénák, ők a család román oldalon lakó tagjaihoz, azaz Gaborékhoz menekültek.

Kegyetlen odaát a helyzet, de ez nem ok arra, hogy haragudjunk a községbeli lipovánokra. Eddig is jól megvoltunk, nem zavartuk egymást, ezentúl sem fogjuk főbe ütni a másikat”

– állítja.

A Gabornál jóval fiatalabb Mihai Popovici sem emlékszik arra, hogy az ő nemzedéke valaha is összebalhézott volna a szomszéd falu orosz legényeivel. Mint mondja, neki nincsenek rokonai a határ túlsó oldalán, és a menekültek helyzetét is valamivel árnyaltabban ítéli meg. „Ez a háború csak ürügy sokak számára, hogy Nyugat-Európába vándoroljanak. Én semmi esetre nem hagynám el a hazámat, az első lennék, aki fegyvert ragad és a harcba indul” – húzza ki magát a harmincas évei vége felé járó férfi, aki azt utolsók közt volt, akiket még besoroztak a hadseregbe. Popovici most is kívülről fújja a bârladi egység 01458-as számát.

Fotó: Haáz Vince

A kocsmai villongások a múlté, ma a józan ész a győztes

Bár a község névadója Muşeniţa, a dualista korszakbeli Muszenitza nevű faluja, közigazgatási központját a valamivel nagyobb Baineţre helyezték. A kevesebb mint háromszáz fő által lakott település valamivel nagyobb nyüzsgéssel fogad, mint a község orosz meg ukrán falvai. Elvégre itt székel a polgármester, a rendőr és a háziorvos, de ide járnak a többi falu V–VIII. osztályos gyermekei is iskolába. Autót itt sem igen látni az utcán, mint ahogyan a 18. század második felében betelepített hesseni, pfalzi vagy Baden-Würtenberg-i német ajkúakkal sem találkozni.

Románokkal vagy magukat románnak valló ukránokkal és oroszokkal itt is sikerül megismerkednünk. Egyesek bevásárolnak vagy ügyes-bajos dolgaikat intézik, mások meg ráérősen éppen a kocsmából tántorognak ki. Dicséretükre szóljon: mérsékelten ittasan. A férfiak egyike, Grigore Drăhuţă készségesen mutatkozik be, és arról kezd beszélni, hogy a valamikori Bainczen, ahol egykoron románok, németek és lengyelek szinte egyenlő arányban lakták a falut, mindenki jól megvan egymással. Mára a németek elfogytak, a két zsidó kocsmáros, Ábrahám és Fuchs rég meghalt, és a pár rutén családból sem maradt jóformán senki.

Jó egyetértésben élünk itt, a kocsmai verekedések is már a múlté. Azok, akik valamikor az ivóban vitézkedtek, már rég megvénültek, alig vonszolják magukat. Unokáiknak meg több eszük van”

– mondja Drăhuţă, miközben kerékpárjával kölcsönösen támasztják egymást. Ő románnak vallja magát, nem beszél sem oroszul, sem ukránul, viszont mindent ért, amit szláv cimborái mondanak.

Fotó: Haáz Vince

A község elöljárói szerint a háborúban álló két államfő, Putyin és Zelenszkij tanulhatnának a museniţai orosz és ukrán közösségek tagjaitól. Az ukrán felmenőkkel büszkélkedő, de magát már románnak valló Vasile Facasciuc alpolgármesterrel és a magát tősgyökeres orosz lipovánnak valló Savin Serhi községi tanácsossal külön-külön beszélgetünk. Nem úgy tűnik, mintha egyeztettek volna, mégis mindketten nagyjából ugyanazt mondják el. Az addig is sokat hallott szöveget, miszerint a két közösség jól megvolt egymással 1989 előtt is, majd utána is, majdhogynem mantraszerűen nyomják, mégis meglep, amikor mindketten arra is kitérnek, hogy

a szomszédban dúló háború még inkább összekovácsolta a község orosz és ukrán lakóit.

A február 24. óta eltelt hetek alatt a climăuţi-i oroszok és a văşcăuţi-i ukránok nem zárkóztak be, a községközpont utcáin, a polgármesteri hivatalban, az üzletben, az ivóban találkozgatnak. A háború mindkét fél részére kényes téma, de nem söprik szőnyeg alá. Abban tökéletes az egyetértés, hogy a nézetkülönbségeket nem tankokkal és rakétákkal kell megoldani, mint ahogy abban is, hogy bármi legyen a szeretvásári határtól északra, ők ugyanolyan barátként élnek egymás mellett, mint ahogyan tették eddig is.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport