Veszélyben vagyunk? A dán hírszerzés szerint Oroszország néhány éven belül megtámadhatja az európai NATO-tagállamokat
Oroszország öt éven belül nagyszabású háborút indíthat Európa ellen, ha Moszkva „a NATO-t katonailag meggyengültnek vagy politikailag megosztottnak látja” – figyelmeztetett a dán védelmi hírszerző szolgálat (DDIS) nem titkosított hírszerzési értékelése.
2025. február 13., 16:422025. február 13., 16:42
„Oroszország úgy érzékeli, hogy konfliktusban van a Nyugattal, és háborúra készül a NATO ellen.
– figyelmeztetett a hétvégén közzétett jelentés.
A legújabb hírszerzési értékelés a nyugati vezetők és védelmi tisztségviselők az Oroszországból kiinduló fenyegetésről és Európa jelenlegi felkészületlenségéről szóló, egyre súlyosabb figyelmeztetéseinek sorozata közepette született.
A DDIS jelentésében megjegyezte, hogy
Donald Trump amerikai elnök 2024 februárjában nemzetközi felháborodást váltott ki, amikor kijelentette, hogy felszólítja Oroszországot, hogy „azt tegyen, amit akar” azokkal a NATO-tagországokkal, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kritériumokat.
Bár egyes, Trumppal szemben álló politikusok és médiumok ezt úgy próbálták beállítani, hogy az azóta megválasztott elnök semmibe veszi a NATO alapokmányának kollektív védelemre vonatkozó részét,
Beiktatása óta Trump azzal váltotta ki a NATO-szövetségesek haragját, hogy nem zárkózott el attól, hogy katonai erővel szerezze meg az ellenőrzést Grönland, Dánia autonóm régiója felett, valamint hogy gazdasági kényszerrel kényszerítse Kanadát arra, hogy az Egyesült Államok 51. tagállamává váljon.
A DDIS jelentése úgy értékelte, hogy Oroszország hat hónapon belül képes lehet háborút indítani egy szomszédos ország ellen, ha képes lesz átcsoportosítani a katonai erőforrásokat Ukrajnából egy befagyasztott konfliktus vagy a háború befejezése esetén. A jelentés emellett arra a következtetésre jutott, hogy
A jelentés elismeri, hogy az ukrajnai háború alakulása valószínűleg meg fogja határozni Oroszország jövőbeli szándékát, hozzátéve, hogy „nem valószínű, hogy Oroszország egyszerre tudná fenntartani az ukrajnai háborút és egyidejűleg a NATO-val folytatott háborút”.
A jelentés nem számol azzal sem, hogy a NATO katonai képességei Moszkva képességeivel megegyezően növekednének.
December 12-én a Financial Times arról számolt be, hogy az európai NATO-tagállamok külügyminiszterei elkezdték megvitatni azt a tervet, hogy a szövetség védelmi kiadási célját 2030-ra fokozatosan a GDP 2 százalékáról 3 százalékra emeljék.
A hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnök még radikálisabb, akár a GDP 5 százalékára történő emelést sürgetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!