Fotó: Wikipédia
A kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását tervezte az ukrán hadsereg – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője a FÁK-tagállamok biztonsági szervei és különleges szolgálatai vezetői tanácsának 55. asztanai ülésén. Beszédét hétfőn ismertették a szolgálat honlapján.
2024. október 08., 09:432024. október 08., 09:43
2024. október 08., 11:022024. október 08., 11:02
„Megszédülve attól, hogy mindent megengednek nekik, az ukrán fegyveres erők augusztus elején igazi terrorista rajtaütést hajtottak végre Kurszk megyében. Az SZVR rendelkezésére álló adatok szerint a terrortámadás terve magában foglalta a kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását” – hangoztatta Nariskin.
– tette hozzá.
Az orosz kémfőnök szerint az amerikai hírszerzés már a konfliktus kezdete óta információkkal látja el Ukrajnát, amelyeket Kijev az orosz polgári infrastruktúra elleni csapásokhoz használ fel. Mint mondta, az amerikai felderítő műholdak idén márciusától jelentősen fokozott intenzitással folytatják az Ukrajnával határos orosz területeken lévő objektumok nagyfelbontású fotózását, különös tekintettel a kurszki és belgorodi régiókra, amelyek később ukrán rakétatámadások, dróncsapások és diverzánscsoportok támadásainak célpontjává váltak.
Szavai szerint „a rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok, elsősorban a brit MI-6, rendszerszintű kiképzést tartottak az ukrán diverzáns és felderítő csoportoknak, hogy provokációkat szervezzenek több oroszországi atomerőműnél”.
Nariskin kifejtette, hogy az SZVR-nek „megbízható információi” vannak arról, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közvetlen részesei voltak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni nagyszabású terrortámadásnak. Mint mondta, a rendelkezésre álló adatok szerint „az angolszász különleges szolgálatok hivatásos diverzánsai részt vettek a szervezésben, az előkészítésben és a kivitelezésben”.
Az SZVR igazgatója szerint „az amerikai adminisztráció indokoltnak tartotta, hogy rászánja magát egy ilyen diverzióra annak érdekében, hogy garantálja Európa és mindenek előtt Németország Oroszországtól való elszakítását”. Emlékeztetett rá, hogy „Oroszország többször kért adatokat az európaiaktól a robbantásokról, ám ezeket sohasem kapta meg”.
– fogalmazott Nariskin.
Arról is szólt, hogy az SZVR Szíriában számos kapcsolatfelvételt észlelt a GUR képviselői, illetve illegális fegyveres alakulatok és terrorista csoportok vezetői között, azzal a céllal, hogy támadást szervezzenek az arab országban működő orosz létesítmények ellen, illetve, hogy zsoldosokat toborozzanak Ukrajnába. A harcosokért cserébe Kijev csapásmérő és felderítő drónokat, lőszert és speciális felszerelést szállított partnereinek, valamint drónkezelői tanfolyamokat szervezett az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben.
Nariskin az ukránok által megkeresett szervezetek között sorolta fel a Nagy-Szíriai Felszabadítási Szervezetet (Hajat Tahrír as-Sám), a Turkesztáni Iszlám Pártot, a Szíriai Demokratikus Erőket és Ingusföld Felszabadító Hadsereget.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
szóljon hozzá!