Fotó: Wikipédia
A kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását tervezte az ukrán hadsereg – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője a FÁK-tagállamok biztonsági szervei és különleges szolgálatai vezetői tanácsának 55. asztanai ülésén. Beszédét hétfőn ismertették a szolgálat honlapján.
2024. október 08., 09:432024. október 08., 09:43
2024. október 08., 11:022024. október 08., 11:02
„Megszédülve attól, hogy mindent megengednek nekik, az ukrán fegyveres erők augusztus elején igazi terrorista rajtaütést hajtottak végre Kurszk megyében. Az SZVR rendelkezésére álló adatok szerint a terrortámadás terve magában foglalta a kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását” – hangoztatta Nariskin.
– tette hozzá.
Az orosz kémfőnök szerint az amerikai hírszerzés már a konfliktus kezdete óta információkkal látja el Ukrajnát, amelyeket Kijev az orosz polgári infrastruktúra elleni csapásokhoz használ fel. Mint mondta, az amerikai felderítő műholdak idén márciusától jelentősen fokozott intenzitással folytatják az Ukrajnával határos orosz területeken lévő objektumok nagyfelbontású fotózását, különös tekintettel a kurszki és belgorodi régiókra, amelyek később ukrán rakétatámadások, dróncsapások és diverzánscsoportok támadásainak célpontjává váltak.
Szavai szerint „a rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok, elsősorban a brit MI-6, rendszerszintű kiképzést tartottak az ukrán diverzáns és felderítő csoportoknak, hogy provokációkat szervezzenek több oroszországi atomerőműnél”.
Nariskin kifejtette, hogy az SZVR-nek „megbízható információi” vannak arról, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közvetlen részesei voltak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni nagyszabású terrortámadásnak. Mint mondta, a rendelkezésre álló adatok szerint „az angolszász különleges szolgálatok hivatásos diverzánsai részt vettek a szervezésben, az előkészítésben és a kivitelezésben”.
Az SZVR igazgatója szerint „az amerikai adminisztráció indokoltnak tartotta, hogy rászánja magát egy ilyen diverzióra annak érdekében, hogy garantálja Európa és mindenek előtt Németország Oroszországtól való elszakítását”. Emlékeztetett rá, hogy „Oroszország többször kért adatokat az európaiaktól a robbantásokról, ám ezeket sohasem kapta meg”.
– fogalmazott Nariskin.
Arról is szólt, hogy az SZVR Szíriában számos kapcsolatfelvételt észlelt a GUR képviselői, illetve illegális fegyveres alakulatok és terrorista csoportok vezetői között, azzal a céllal, hogy támadást szervezzenek az arab országban működő orosz létesítmények ellen, illetve, hogy zsoldosokat toborozzanak Ukrajnába. A harcosokért cserébe Kijev csapásmérő és felderítő drónokat, lőszert és speciális felszerelést szállított partnereinek, valamint drónkezelői tanfolyamokat szervezett az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben.
Nariskin az ukránok által megkeresett szervezetek között sorolta fel a Nagy-Szíriai Felszabadítási Szervezetet (Hajat Tahrír as-Sám), a Turkesztáni Iszlám Pártot, a Szíriai Demokratikus Erőket és Ingusföld Felszabadító Hadsereget.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!