Óriási botrány: véletlenül nyilvánosságra kerültek Washington hadműveleti tervei

Botrány

Botrány. A jemeni húszik elleni amerikai hadműveletekről szóló beszélgetésbe véletlenül egy újságírót is bevontak

Fotó: Videófelvétel

Óriási botránnyal kell szembe néznie a Trump-kormányzatnak, miután a Fehér Ház megerősítette, hogy egy újságíró véletlenül bekerült egy nem biztonságos csoportos csevegésbe, amelyben amerikai nemzetbiztonsági tisztségviselők egy jemeni katonai csapást terveztek.

Krónika

2025. március 25., 09:272025. március 25., 09:27

A BBC a botrány kapcsán arról írt: Jeffrey Goldberg, a The Atlantic magazin munkatársa arról számolt be, hogy bekerült egy Signal üzenetcsoportba, ahol a jelek szerint J. D. Vance alelnök és Pete Hegseth védelmi miniszter is a tagok között volt.

Elmondása szerint két

órával a bombák becsapódása előtt látta a húszi lázadók elleni amerikai csapások titkos katonai terveit, beleértve a felhasznált fegyvereket, a célpontokat és az időzítést.

A jelentés a demokraták részéről kritikákat, több republikánus politikus körében pedig aggodalmat váltott ki.
Goldberg elmondta, hogy az üzenetváltásba – nyilvánvalóan véletlenül – azután került be, hogy meghívást kapott valakitől, aki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának, Michael Waltznak tűnt.

„Ha már egy téves telefonszámot választottak, legalább nem olyasvalaki volt, aki a húszikat támogatja, mert konkrétan olyan információkat osztogattak, amelyek szerintem veszélyeztethették volna az amerikaiak életét, akik részt vettek abban a műveletben” – mondta a PBS-nek adott interjúban.

Donald Trump elnök hétfő délután újságíróknak azt mondta, hogy nem tudott az Atlantic cikkéről.

„A húszik elleni támadások rendkívül sikeresek és hatékonyak voltak” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője közleményében.

„Trump elnök továbbra is maximálisan megbízik nemzetbiztonsági csapatában, beleértve Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadót is” – tette hozzá.

A védelmi miniszter is védelmébe vette a csevegésben említett katonai műveletet is, annak sikerére hivatkozva.

Amikor az újságírók nyomást gyakoroltak rá, Hegseth „álnok és erősen hiteltelen” újságíróként bírálta Goldberget, és nem válaszolt az üzenetek tartalmára vonatkozó kérdésekre.

Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke szerint a lépés hiba volt, de azzal érvelt, hogy a csevegés azt mutatja, hogy „a legmagasabb szintű tisztségviselők jól végzik a munkájukat”.

A demokrata törvényhozók vizsgálatot követeltek, és nemzetbiztonsági botránynak minősítették az epizódot.

„Ez a katonai biztonsági előírások egyik legmegdöbbentőbb megsértése” – mondta Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakcióvezetője.

Roger Wicker, a szenátus Fegyveres Erők Bizottságának elnöke, Mississippi állambeli republikánus képviselő azt mondta, hogy bizottsága vizsgálatot tervez az ügyben.

„Ez mindenképpen aggodalomra ad okot” – tette hozzá. „Úgy tűnik, hogy hibák történtek.”

Az Atlantic főszerkesztője, Goldberg azt írta cikkében, hogy március 11-én

a Signal nevű titkosított üzenetküldő alkalmazáson egy olyan fiókból kapott meghívást, amely állítólag Waltzé volt.

Elmondása szerint eleinte azon tűnődött, hogy a csoportos csevegőüzenetek esetleg átverések lehetnek, egészen négy nappal későbbig, amikor március 15-én, szombaton egy szupermarket parkolójában ülve a Signalon zajló kommunikációt egy légicsapásról.

Amikor megnézte az X-et, hogy friss hírekhez jusson Jemenről, megdöbbenve látta a fővárosban, Szanaában történt robbanásokról szóló jelentéseket – írta.

Egy húszi tisztségviselő akkoriban azt írta az X-en, hogy 53 ember halt meg az amerikai légicsapásokban.

A Signalt általában újságírók és washingtoni tisztségviselők használják, mert biztonságos a kommunikáció, álneveket lehet létrehozni, és később eltűnő üzeneteket lehet küldeni.

Goldberg szerint két nappal később hozzáadták őt egy „húszi PC kiscsoport” című Signal-csevegéshez.

A 18 fős csevegésben számos olyan fiók szerepelt, amelyek látszólag a kabinet tagjaihoz és nemzetbiztonsági tisztviselőkhöz tartoztak – közölte Goldberg.

A résztvevők között ott volt J. D. Vance alelnök, Pete Hegseth védelmi miniszter és John Ratcliffe, a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatójának neve is.

Különböző ügynökségek nemzetbiztonsági vezető tisztségviselői is szerepeltek benne, köztük Tulsi Gabbard, Trump nemzeti hírszerzési igazgatója és Marco Rubio külügyminiszter.

A csapásokról szóló kommunikáció során

egy ponton úgy tűnt, hogy J. D. Vance nem ért egyet Trumppal

– számolt be Goldberg.

„Nem vagyok biztos benne, hogy az elnök tisztában van azzal, hogy ez mennyire nincs összhangban az Európáról szóló üzenetével most” – írta Vance március 14-én 8:15 körül.

„További kockázatot jelent, hogy az olajárak mérsékelt vagy súlyos megugrását látjuk.

Hajlandó vagyok támogatni a csapat konszenzusát, és megtartani magamnak ezeket az aggodalmakat.

De erős érvek szólnak amellett, hogy ezt egy hónappal elhalasszuk, elküldjük az üzeneteket, hogy miért fontos ez, megnézzük, hol tart a gazdaság, stb.” – állt az üzenetben.

A BBC-nek adott hétfői nyilatkozatában William Martin, Vance szóvivője azt mondta, hogy

az alelnök „egyértelműen támogatja a kormány külpolitikáját”.

„Az elnök és az alelnök ezt követően megbeszéléseket folytatott erről az ügyről, és teljes egyetértésben vannak” – mondta Martin.

A Nemzetbiztonsági Tanács megerősítette az Atlantic-jelentés nagy részét.

Brian Hughes szóvivő a BBC-nek nyilatkozott: „Jelenleg úgy tűnik, hogy a jelentett üzenetsor hiteles. Jelenleg vizsgáljuk, hogyan került egy véletlen szám a láncba”.

„A beszélgetés a magas rangú tisztségviselők közötti mély és átgondolt politikai koordinációt bizonyítja” – tette hozzá.

Goldberg beszámolt arról, hogy

a tisztségviselők arról is tárgyaltak, hogy Európa esetleg fizessen a kulcsfontosságú hajózási útvonalak amerikai védelméért.

„Akár most, akár néhány hét múlva, az Egyesült Államoknak kell újra megnyitnia ezeket a hajózási útvonalakat” – írta Waltz március 14-én.

Az üzenet azzal folytatódott, hogy Trump kérésére csapata a védelmi minisztériummal és a külügyminisztériummal együtt dolgozik azon, hogy „meghatározzák, hogyan lehet a kapcsolódó költségeket összeállítani és az európaiakra terhelni”.

A szál egy pontján Vance azt bizonygatta, hogy a csapások az európaiaknak kedveznének, mivel függnek ezektől a hajózási útvonalaktól, hozzátéve: „Egyszerűen utálom, hogy megint Európát kell kisegíteni”.

A Hegsethként azonosított felhasználó három perccel később válaszolt: „VP: Teljesen osztom az európaiak ingyenélésétől való irtózásodat. Ez SZÁNALMAS – fogalmazott.”

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Kövér László házelnök arról, hogy Orbán Viktor miért emlegette George Simiont

Romániában is a magyar közösség érdeke az első – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.

Kövér László házelnök arról, hogy Orbán Viktor miért emlegette George Simiont
2025. május 11., vasárnap

Létrejön a találkozó Putyin és Zelenszkij között Isztambulban?

Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy kész lenne csütörtökön Isztambulban találkozni Vlagyimir Putyinnal. A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajna elnökét, azonnal fogadja el Oroszország tárgyalási ajánlatát.

Létrejön a találkozó Putyin és Zelenszkij között Isztambulban?
2025. május 11., vasárnap

Békére szólított fel XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében

XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben.

Békére szólított fel XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében
2025. május 11., vasárnap

Tömegszerencsétlenség Srí Lankán: szakadékba zuhant egy busz, legalább 21 ember meghalt

Szakadékba zuhant egy busz Srí Lanka középső részén, a balesetben legalább 21 ember maghalt és 24-en megsérültek – közölte vasárnap a dél-ázsiai ország kormánya.

Tömegszerencsétlenség Srí Lankán: szakadékba zuhant egy busz, legalább 21 ember meghalt
2025. május 11., vasárnap

Putyin közvetlen tárgyalásokat javasol Kijevnek

Közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt vasárnap hajnalban Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin közvetlen tárgyalásokat javasol Kijevnek
2025. május 11., vasárnap

Archív fotók láthatóak XIV. Leóról és korábbi pápákkal való találkozásairól

Régebbi képeket bocsátott a sajtó rendelkezésére Robert Francis Prevostról, a katolikus egyház új, XIV. Leó néven megválasztott pápájáról az Ágoston-rend chicagói provinciája, a Midwest Augustinians.

Archív fotók láthatóak XIV. Leóról és korábbi pápákkal való találkozásairól
2025. május 10., szombat

XIV. Leó 2023-ban Prevost érsekként Magyarországon járt Ferenc pápával

Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.

XIV. Leó 2023-ban Prevost érsekként Magyarországon járt Ferenc pápával
2025. május 10., szombat

Zelenszkij harmincnapos tűzszünetet jelentett be, Moszkvának ultimátumot adtak

Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.

Zelenszkij harmincnapos tűzszünetet jelentett be, Moszkvának ultimátumot adtak
2025. május 10., szombat

Teljes és azonnali tűzszünetet kötött India és Pakisztán

Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.

Teljes és azonnali tűzszünetet kötött India és Pakisztán
2025. május 10., szombat

Románia felé kellett kerülnie a Moszkvába tartó Ficónak, miután a litvánok nem engedték átrepülni a gépét

Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.

Románia felé kellett kerülnie a Moszkvába tartó Ficónak, miután a litvánok nem engedték átrepülni a gépét