Vitás kérdés. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem kötelezi el Magyarországot Ukrajna ügyében, amíg a magyar állampolgárokat meg nem kérdezik
Fotó: Európai Tanács
Megvétóztam a közös nyilatkozatot Ukrajna ügyében, ameddig a magyarok nem mondják el véleményüket Ukrajna európai uniós tagságáról, addig semmilyen ezzel kapcsolatos közös álláspontot nem tudunk támogatni – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a közösségi oldalán csütörtökön.
2025. március 21., 08:302025. március 21., 08:30
Orbán Viktor Brüsszelben, az EU-csúcs szünetében rögzített és a Facebook-oldalán közzétett videójában azt mondta: „nem ez az első ilyen csatája” Magyarországnak.
– fűzte hozzá.
„Elvesztettek a magyar családok háztartásonként körülbelül 2,5 millió forintot az elmúlt három évben a háború miatt és nekem ezt meg kell állítanom, ennek véget kell vetni, nem szabad megengednünk, hogy a magyar családok fizessék továbbra is a gazdasági következményeit a háborúnak” – jelentette ki.
Orbán Viktor hangsúlyozta: ezt egy módon lehet elérni,
„Ez a vita zajlott le. Nem tudtuk egymást meggyőzni, én megvétóztam a közös álláspontot” – emelte ki.
Megjegyezte: részt vett ebben a vitában az ukrán elnök is.
„Nem mondanám, hogy barátságos módon tette ezt.
– szögezte le a miniszterelnök.
Orbán Viktor hozzátette: Magyarországon éppen most kérdezik meg az embereket arról, hogy ők mit gondolnak Ukrajna európai uniós csatlakozásáról.
„Hiába sürget bennünket Zelenszkij elnök úr, vagy áll éppen a feje tetejére, amíg a magyarok véleményét nem ismerjük, addig én őt ebben nem tudom támogatni” – emelte ki a miniszterelnök.
Ugyanakkor
António Costa az uniós csúcsot záró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Tanács támogatja az „átfogó, igazságos és tartós békét”, és üdvözli az ilyen béke elérésére irányuló valamennyi erőfeszítést.
Az Európai Unió és tagállamai hozzájárulnak a békefolyamathoz, és hozzájárulnak Ukrajna békéjének szavatolásához, ami mind Ukrajna, mind Európa egészének érdeke – húzta alá a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Arra a kérdésre, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy az EU visszavonja az Ukrajnával kapcsolatos támogatási ígéreteit, a Tanács elnöke elhárította a kérdést, hangsúlyozva, hogy a csúcstalálkozó a versenyképességre összpontosított, nem pedig az Ukrajnával kapcsolatos döntésekre.
Antonio Costa hangsúlyozta, hogy
de kitért a Kallas-javaslattal kapcsolatos problémákra vonatkozó kérdés elől.
Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az uniós csúcs Ukrajnával foglalkozó zárónyilatkozatába foglalt szöveget 26 állam-, illetve kormányfő támogatta.
Egy ezzel összefüggő kérdésre válaszolva Costa közölte: Magyarországnak a többi 26 tagországtól eltérő álláspontja van abban, hogy miként támogassa Ukrajnát a béke elérésében.
– fogalmazott.
A csúcs zárónyilatkozatának szövege szerint az Európai Unió fenntartja a béke az erőn keresztül megközelítést, amely megköveteli, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióban legyen, és saját katonai és védelmi képességekkel rendelkezzen.
A dokumentumban
A szöveget támogató tagállami vezetők leszögezték: az EU továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között további szankciók bevezetésével és a meglévő intézkedések végrehajtásának megerősítésével, hogy gyengítse a háború folytatására való orosz képességeket.
António Costa a sajtótájékoztatón közölte, a tagállami vezetők elsősorban az EU gazdasági programjaira összpontosítottak, mert – mint kiemelte – ez Európa és polgárai jólétének az alapja.
„Kivétel nélkül minden tagállam egyetértett abban, hogy fel kell gyorsítanunk gazdasági menetrendünket. Ezt tette ma az Európai Tanács azzal, hogy három kulcsfontosságú területen hozott fontos döntéseket” – fogalmazott.
Részleteket ismertetve elmondta:
Kiemelte: a tagállami vezetők világos célokban, világos feladatokban és világos határidőkben állapodtak meg.
„A bürokrácia 25 százalékos csökkentésével minden vállalat esetében, és 35 százalékos mérséklésével a kis- és közepes vállalatok esetében megkönnyítjük a gazdasági térségünkben működő összes vállalat tevékenységét” – tájékoztatott Costa, majd úgy folytatta: „az energiaárak csökkentésére irányuló intézkedésekkel segítjük a vállalatokat abban, hogy versenyképesebbé váljanak. Pénzügyi piacaink integrációja révén a vállalkozások és a polgárok pedig finanszírozáshoz jutnak”.
– emelte ki beszédében az Európai Tanács elnöke.
Az uniós csúcsértekezlet zárónyilatkozata a versenyképességgel összefüggésben leszögezte: a versenyképesebb unió erősebb, jobban képes megvédeni polgárait, értékeit és érdekeit a globális színtéren.
– fogalmaztak.
A palesztin–izraeli konfliktussal összefüggésben a dokumentum közölte: az Európai Tanács a tűzszüneti és a túszok szabadon bocsátására vonatkozó megállapodás teljes körű végrehajtásához való azonnali visszatérésre szólít fel.
Szíriával kapcsolatban azt írták: a tagállami vezetők elítélik a polgári lakosság elleni erőszakot, és a civil lakosság védelmét sürgetik, továbbá azt, hogy az erőszak elkövetőit a nemzetközi normákkal és előírásokkal összhangban vonják felelősségre.
A migrációval kapcsolatban közölték,
Törekednie kell az uniós maradásra jogosulatlan migránsok visszaküldésének megkönnyítésére és felgyorsítására a vonatkozó összes uniós szakpolitika és eszköz felhasználásával.
Az EU eltökélt szándéka, hogy az uniós és a nemzetközi joggal összhangban megerősítse külső határainak biztonságát és szavatolja azok hatékony ellenőrzését – áll a zárónyilatkozatban.
Franciaország jövő héten csütörtökön Párizsban rendez csúcstalálkozót az Ukrajnának nyújtott védelmi garanciákról – közölte több diplomáciai forrás. A párizsi csúcstalálkozón várhatóan nem csak uniós országok vesznek majd részt, hanem többek között az Egyesült Királyság is.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülésén elmondott beszédében azt mondta: mivel az Európai Unió mindenekelőtt békeprojekt, a béke előmozdítása és védelme érdekében végzett munka mindig az Európai Unió prioritása lesz.
Az uniós parlament közleménye szerint a tagállami vezetők előtt elmondott beszédében
„Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy megtaláljuk azt a formulát, mely a valódi békét teszi lehetővé Ukrajna számára. Békét, amely biztosítja a szabadságot és a méltóságot, szabadságot, amely biztonságot szavatol Európának, és elrettentő erőt jelent az erőszakban gondolkodókkal szemben” – fogalmazott.
Az európai védelemmel kapcsolatban kijelentette,
„Európának olyan erőként kell pozicionálnia magát, amellyel számolni kell. Ez azt jelenti, hogy készen kell állnunk. Ez azt jelenti, hogy komolyan kell vennünk a biztonságunkat, a felkészültségünket és a versenyképességünket” – fogalmazott.
A biztonság minden más alapját képezi – jelentette ki Metsola, majd hozzátette azt is, hogy a biztonság nem csak a védelemről szól, hanem a gazdaságról, az energiáról és a mezőgazdaságról. „Arról is szól, hogy megvédjük határainkat és állampolgárainkat, és gondoskodunk arról, hogy rendszereink tisztességesek és hatékonyak legyenek” – fogalmazott.
– húzta alá.
„Erős, versenyképes gazdaság nélkül nem rendelkezünk a biztonságunkba fektethető forrásokkal. Nem lesz olyan gazdasági súlyunk, hogy megálljuk a helyünket. A biztonság és a gazdaságosság kéz a kézben járnak” – fogalmazott.
A migrációval kapcsolatban azt mondta, hogy kulcsfontosságú az Európai Bizottságnak az unióbeli maradásra jogosulatlanok visszaküldését célzó új javaslata. Az Európai Parlament készen áll a migrációs politikák réseinek bezárására, és ezáltal az emberek kizsákmányolásának megállítására.
A versenyképességgel kapcsolatban az EP-elnök üdvözölte a megtakarítási és befektetési unió felé tett lépéseket, de hozzátette, hogy ennél nagyobb ambícióra van szükség. Hangsúlyozta, „nem lehetnek félmegoldások”, majd közölte:
A többéves pénzügyi kerettel (MFF) kapcsolatban Metsola azt mondta, „az EU pénztárcáját” stratégiai prioritásaihoz kell igazítania. Végezetül az EP-elnök beszédében érdemi reformokat sürgetett azért, hogy az EU költségvetése egyszerűbbé, rugalmasabbá és eredmény-orientálttá váljon.
Starmer: biztonsági garanciák nélkül Putyin megszegné a békeszerződést
Vlagyimir Putyin orosz elnök megszegné az Ukrajnával kötött békeszerződést, ha nem védik meg – jelentette ki Sir Keir Starmer, miután részt vett a magas rangú katonai vezetők londoni találkozóján.
A brit miniszterelnök szerint az Oroszország és Ukrajna közötti harcok leállításáról szóló bármilyen megállapodás „csak akkor lesz tartós”, ha „biztonsági intézkedések vannak érvényben”.
Starmer a londoni Northwoodban található állandó közös parancsnokságon beszélt, ahol több mint 20 ország zárt ülésen gyűlt össze, hogy megvitassák az Ukrajnában állomásozó csapatokra vonatkozó javaslatokat, amelyek valamilyen békemegállapodás részeként segítenének garantálni az ország biztonságát.
Sir Keir szerint a biztonsági intézkedések világossá tennék Oroszország számára, hogy „súlyos következményekkel járna, ha bármilyen megállapodást megszegnének”.
A miniszterelnök elmondta, hogy az Egyesült Királyság és szövetségesei a „politikai lendületről” a „katonai tervezésre” térnek át, amelyet szerinte „most kell elvégezni”, mielőtt megállapodásra kerülne sor.
„Egy dolgot biztosan tudunk, mégpedig azt, hogy egy olyan megállapodást, amely mögött nincs semmi, Putyin meg fog szegni” – mondta Starmer.
„Tudjuk ezt, mert ez már megtörtént. Teljesen biztos vagyok benne, hogy újra meg fog történni” – tette hozzá.
Sir Keir kizárta, hogy átcsoportosítanák az Egyesült Királyság csapatait olyan országokból, mint Észtország, hogy Kijev mellett kötelezzék el magukat, mondván: „Nem vonulhatunk vissza a más országoknak tett kötelezettségvállalásainktól”.
John Healey brit védelmi miniszter szintén részt vett a Sir Keir által „a készségesek koalíciójának” nevezett országok katonai vezetőinek zárt ülésén.
A Downing Street közlése szerint a katonai vezetők részt vesznek majd az esetleges bevetés részleteinek „részletes megtervezésében”.
Az Egyesült Királyság a katonai vezetők találkozóját a hónap elején tartott csúcstalálkozó után hívta össze, amelyen 26 ország vett részt.
Védelmi és diplomáciai források szerint a csapatok esetleges telepítését inkább „biztosító erőként”, mintsem „békefenntartó erőként” kellene leírni.
Sir Keir korábban ellátogatott az északnyugat-angliai Cumbria tartományban található Barrow kikötőjébe, ahol az Egyesült Királyság atom-tengeralattjáróit építik.
Újságíróknak elmondta, hogy a londoni megbeszélések középpontjában az áll, hogy „hogyan lehet biztonságban tartani az eget, a tengereket és a határokat Ukrajnában”.
A Daily Telegraph szerint a találkozón megvitatott javaslatok között szerepelt, hogy brit Typhoon repülőgépeket küldjenek Ukrajnába, hogy légi fedezetet nyújtsanak a csapatoknak.
A megbeszélések előtt Luke Pollard fegyveres erőkért felelős miniszter azt mondta, hogy „még nem beszélünk az Ukrajnába küldhető brit csapatok létszámáról”, „mert még mindig tervezzük az oda küldendő haderő formáját”.
Példaként említette: „Ha az egyik nemzet gyors sugárhajtású harci repülőgépet kínál, például egy Typhoon repülőgépet, hogyan fog a többi nemzet vele együtt dolgozni? Hol fog tankolni? Hogyan fog együttműködni más nemzetek képességeivel?”
A fegyveres erőkért felelős miniszter elmondta, hogy a megbeszélések célja várhatóan az lesz, hogy „bármilyen erő Ukrajnában vagy Ukrajna körül a lehető leghitelesebb legyen”.
Csütörtöki norvégiai látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Oroszországnak „fel kell hagynia a felesleges követelésekkel, amelyek csak meghosszabbítják a háborút”.
Mint ismeretes, a Donald Trump amerikai elnök, Putyin és Zelenszkij közötti telefonbeszélgetések nem vezettek el a Fehér Ház által előirányzott 30 napos tűzszünethez.
Csütörtökön Zelenszkij azt mondta, hogy ukrán tisztségviselők jövő hétfőn Szaúd-Arábiában találkoznak amerikai kollégáikkal, miután a Kreml megerősítette az ottani amerikai-orosz tárgyalásokat aznap.
A legutóbbi tárgyalásokra akkor kerül sor, amikor az Egyesült Államok több mint három éve tartó harcok után megpróbál tűzszünetet közvetíteni a két ország között.
Mind Zelenszkij, mind Putyin elvben beleegyezett a tűzszünetbe az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések során, de az ellentmondásos feltételek miatt az még nem valósult meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.
Az Egyesült Államok és Izrael megvitatta annak lehetőségét, hogy Washington irányítsa a Gázai övezet háború utáni ideiglenes közigazgatását – közölte öt, az ügyet jól ismerő személy a Reut
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!