Veszély. Orbán Viktor szerint minden héten történik valami, ami a háborúba való sodródás, belépés irányába mutat
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz – mondta a magyar miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol arra is figyelmeztetett, ha Európa abban támogatja Ukrajnát, hogy Oroszország területét is lője, azzal közelebb hozhatja magához az oroszokat.
2024. május 31., 10:232024. május 31., 10:23
Orbán Viktor elmondta: minden héten történik valami, ami a háborúba való sodródás, belépés irányába mutat. Tárgyalások zajlanak arról, hogy francia kiképzőtisztek mehetnek Ukrajnába.
Ennél még aggasztóbb eseménynek nevezte, hogy egyre többen mondják – köztük a NATO-főtitkár is –, hogy a nyugati országok által Ukrajnának adott fegyvereket nemcsak önvédelemre használhatják az ukránok, hanem arra is, hogy támadják velük az oroszokat.
Emlékeztetett:
„Tehát van egy kockázat, ezt pontosan látnunk kell, hogy ha abban támogatjuk Ukrajnát, hogy Oroszország területét is lője, azzal közelebb hozzuk magunkhoz, közelebb hozhatjuk magunkhoz az oroszokat” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, a háborúba való belesodródás nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem három fázisa van: a beszéd, az előkészületek és utána a pusztítás.
A beszéden már túl vagyunk, amit most elemzünk, az már az előkészületek kérdése, ez azt jelenti, hogy
– mondta.
Arról is beszélt, hogy a sorkatonaság visszavezetése minden nemzet saját ügye, ezt nem egy egységes, „birodalmi, brüsszeli, európai uniós hadseregben” kellene megtenni, mert akkor „más döntene a magyarok véréről” és ez elfogadhatatlan.
Orbán Viktor az európai uniós tervekről elmondta,
veszítene az ország a szuverenitásából.
Aláhúzta, Magyarországon nincs napirenden a sorkatonaság visszavezetése, de napirenden van rengeteg katonai tanulmány, képzés, honvédelmi ismeretek bevezetése a középiskolába. Számos dolgot csinálunk, amely az egész országot, a teljes magyar társadalmat képessé teszi az önvédelemre sorkatonaság nélkül – fogalmazott.
Leszögezte: rá kell szorítani az európai vezetőket arra, hogy békepárti döntéseket hozzanak, a háborúpárti politikusokat el kell zavarni, ennek az eszköze a demokráciában a választás.
Ma Magyarországon csak a Fidesz és a KDNP áll ki a béke mellett – jelentette ki, azt hangsúlyozva,
Vegyük vissza a kezdeményezést, legyen tűzszünet és kezdődjenek tárgyalások, még mielőtt egy nagy európai háború kellős közepén találjuk magunkat – mondta.
A kormányfő hangsúlyozta:
Hozzátette: a háborúpártiak akkor azt bizonygatták, hogy nincs más erkölcsileg helyes megoldása a helyzetnek, mint a háború, „ezért aki a béke oldalán áll, az valójában erkölcsileg helytelen álláspontot képvisel”.
Ahogy telt az idő, és kiderült, hogy a háború nem megoldás azokra a konfliktusokra, amelyek az európai nemzetek között létrejöttek, úgy tolódott el a háborúpártiak álláspontja a békepártiak irányába - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, „meg kellene spórolnunk” azokat az éveket, amelyek korábban világháborús pusztítással teltek.
A szombati békemenet kapcsán elmondta: annak legfontosabb célja világossá tenni, hogy most már tényleg a háború és a béke között egyensúlyozunk.
Orbán Viktor kiemelte:
A háborús veszélyről pedig azok tudnak nyilatkozni, akik a leginkább fenyegetve érzik magukat, vagyis az emberek, a nép - tette hozzá.
A második dolog, amit világossá kell tennünk, hogy a magyarokban erős a békevágy, és „mi nem hisszük azt, hogy Európa kibírna még egy háborút” – fogalmazott.
Kitért arra is:
Az Európai Unió tehát egy békeprojekt, a háború ellen hozták létre, ehhez képest most „maga az Európai Unió megy elől és visz bele bennünket a háborúba”. Ezt is világossá kell tenni – jelentette ki Orbán Viktor.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!