Veszély. Orbán Viktor szerint minden héten történik valami, ami a háborúba való sodródás, belépés irányába mutat
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz – mondta a magyar miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol arra is figyelmeztetett, ha Európa abban támogatja Ukrajnát, hogy Oroszország területét is lője, azzal közelebb hozhatja magához az oroszokat.
2024. május 31., 10:232024. május 31., 10:23
Orbán Viktor elmondta: minden héten történik valami, ami a háborúba való sodródás, belépés irányába mutat. Tárgyalások zajlanak arról, hogy francia kiképzőtisztek mehetnek Ukrajnába.
Ennél még aggasztóbb eseménynek nevezte, hogy egyre többen mondják – köztük a NATO-főtitkár is –, hogy a nyugati országok által Ukrajnának adott fegyvereket nemcsak önvédelemre használhatják az ukránok, hanem arra is, hogy támadják velük az oroszokat.
Emlékeztetett:
„Tehát van egy kockázat, ezt pontosan látnunk kell, hogy ha abban támogatjuk Ukrajnát, hogy Oroszország területét is lője, azzal közelebb hozzuk magunkhoz, közelebb hozhatjuk magunkhoz az oroszokat” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, a háborúba való belesodródás nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem három fázisa van: a beszéd, az előkészületek és utána a pusztítás.
A beszéden már túl vagyunk, amit most elemzünk, az már az előkészületek kérdése, ez azt jelenti, hogy
– mondta.
Arról is beszélt, hogy a sorkatonaság visszavezetése minden nemzet saját ügye, ezt nem egy egységes, „birodalmi, brüsszeli, európai uniós hadseregben” kellene megtenni, mert akkor „más döntene a magyarok véréről” és ez elfogadhatatlan.
Orbán Viktor az európai uniós tervekről elmondta,
veszítene az ország a szuverenitásából.
Aláhúzta, Magyarországon nincs napirenden a sorkatonaság visszavezetése, de napirenden van rengeteg katonai tanulmány, képzés, honvédelmi ismeretek bevezetése a középiskolába. Számos dolgot csinálunk, amely az egész országot, a teljes magyar társadalmat képessé teszi az önvédelemre sorkatonaság nélkül – fogalmazott.
Leszögezte: rá kell szorítani az európai vezetőket arra, hogy békepárti döntéseket hozzanak, a háborúpárti politikusokat el kell zavarni, ennek az eszköze a demokráciában a választás.
Ma Magyarországon csak a Fidesz és a KDNP áll ki a béke mellett – jelentette ki, azt hangsúlyozva,
Vegyük vissza a kezdeményezést, legyen tűzszünet és kezdődjenek tárgyalások, még mielőtt egy nagy európai háború kellős közepén találjuk magunkat – mondta.
A kormányfő hangsúlyozta:
Hozzátette: a háborúpártiak akkor azt bizonygatták, hogy nincs más erkölcsileg helyes megoldása a helyzetnek, mint a háború, „ezért aki a béke oldalán áll, az valójában erkölcsileg helytelen álláspontot képvisel”.
Ahogy telt az idő, és kiderült, hogy a háború nem megoldás azokra a konfliktusokra, amelyek az európai nemzetek között létrejöttek, úgy tolódott el a háborúpártiak álláspontja a békepártiak irányába - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, „meg kellene spórolnunk” azokat az éveket, amelyek korábban világháborús pusztítással teltek.
A szombati békemenet kapcsán elmondta: annak legfontosabb célja világossá tenni, hogy most már tényleg a háború és a béke között egyensúlyozunk.
Orbán Viktor kiemelte:
A háborús veszélyről pedig azok tudnak nyilatkozni, akik a leginkább fenyegetve érzik magukat, vagyis az emberek, a nép - tette hozzá.
A második dolog, amit világossá kell tennünk, hogy a magyarokban erős a békevágy, és „mi nem hisszük azt, hogy Európa kibírna még egy háborút” – fogalmazott.
Kitért arra is:
Az Európai Unió tehát egy békeprojekt, a háború ellen hozták létre, ehhez képest most „maga az Európai Unió megy elől és visz bele bennünket a háborúba”. Ezt is világossá kell tenni – jelentette ki Orbán Viktor.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
szóljon hozzá!