Orbán Viktor: nem fenyeget háború
Fotó: MTI
Brüsszel háborúra készül, de nem fenyeget háború, és Magyarország a béke oldalán marad – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról, hogy az Európai Bizottság egy 72 órára elegendő vészhelyzeti tartalék felhalmozását javasolja az európai uniós lakosságnak.
2025. március 28., 10:032025. március 28., 10:03
Orbán Viktor azt mondta: egyelőre nem látja azt, hogy Európát háború fenyegetné. Kétségtelenül van egy orosz–ukrán háború, de az, hogy ez a háború megérkezne, semmi realitása nincs. Az, hogy egy NATO-tagállamot bárki megtámadjon, annak nincs egész egyszerűen valószínűsége – mutatott rá a kormányfő.
A kormányfő – mint mondta – úgy érzi, hogy egy mélyebb háborúba való bevonódásnak a politikai előkészülete zajlik az említett javaslattal.
Orbán Viktor azt üzente a magyar családoknak, hogy semmi rendkívüli dolgot nem kell tenniük.
„Nem fenyeget háború, Magyarország nem lép háborúba senkivel, a béke oldalán maradunk, és ha Európa háborúba megy, mi biztosan nem fogunk háborúba menni” – idézte a miniszterelnök szavait az MTI.
Megvétóztam a közös nyilatkozatot Ukrajna ügyében, ameddig a magyarok nem mondják el véleményüket Ukrajna európai uniós tagságáról, addig semmilyen ezzel kapcsolatos közös álláspontot nem tudunk támogatni – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor azt követően beszélt pénteken a témáról, hogy szerdán az Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé, amelyekkel segíteni kívánja az uniós országok felkészítését a háztartások 72 órás önellátására annak érdekében, hogy egyebek mellett elegendő vízzel, élelemmel, gyógyszerrel, zsebteleppel, illetve elektromos áramforrással, valamint piperecikkel rendelkezzenek ahhoz, hogy külső segítség nélkül képesek legyenek átvészelni egy esetleges válság első néhány napját.
A stratégia szerint az Európai Bizottság azt javasolja, hogy minden tagállam legalább évente rendezzen a válságokra felkészítő napot, hogy a civil lakosság és a vállalkozások is tudatosítsák a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség szükségességét.
Szerdán, a vészhelyzeti stratégia brüsszeli bemutatásakor Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos kiemelte: mivel az Európai Unió egyre összetettebb válságokkal és kihívásokkal néz szembe, az EU iránymutatásokkal kívánja támogatni a tagállamokat és javítani Európa képességét az újonnan jelentkező fenyegetések megelőzésére és a reagálásra.
– fogalmazott.
A növekvő geopolitikai feszültségektől és konfliktusoktól, a hibrid és kiberbiztonsági fenyegetésektől, az információk manipulációjától, a külföldi beavatkozástól az éghajlatváltozásig, valamint a növekvő természeti katasztrófákig az EU-nak készen kell állnia polgárai, a demokrácia és a mindennapi élet szempontjából kulcsfontosságú társadalmi funkcióinak védelmére – jelentette ki Lahbib.
„Európa nem engedheti meg magának, hogy tétlenkedjen” – fogalmazott.
Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmából tett közzé bejegyzést a közösségi média oldalán: új 12 pontot fogalmazott meg, üzenetét Brüsszelnek címezve.
A stratégia harminc intézkedést és egy cselekvési tervet tartalmaz. Éberségre szólít fel a létfontosságú infrastruktúra, így
A bizottság javítaná a válságkezelési koordinációt is egy uniós szintű válságközpont létrehozásával. Erősítené a polgári és katonai együttműködést a tagállamok között rendszeres uniós szintű felkészülési gyakorlatok végzése révén, egyesítve ezen a téren a fegyveres erőket, a polgári védelmet, a rendőrséget, a biztonságiakat, az egészségügyi dolgozókat és a tűzoltókat.
Átfogó és általános kockázat- és fenyegetésértékelési rendszer kidolgozását javasolja uniós szinten, segítve ezzel az olyan válságok megelőzését, mint a természeti katasztrófák vagy a hibrid fenyegetések.
A felkészültség előrelátó megközelítésével az EU ellenállóbb és biztonságosabb kontinensé válhat, amely jobban felkészült a 21. század kihívásaival való szembenézésre – tette hozzá a vészhelyzeti felkészültségi stratégia bemutatásakor a válságkezelésért felelős uniós biztos.
Magyarország három évig harcolt azért, hogy ki tudjon maradni a háborúból, az utolsó pillanatban, amikor az amerikaiak végre a mi pozíciónkban vannak, ezt a nemzeti pozíciót feladni „több mint hiba, bűn lett volna” – jelentette ki Orbán Viktor.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Helyzetelemzést és segítségkérő listát kért a magyar kormány a parajdi katasztrófával kapcsolatban Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnöktől, akit szerdán Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök.
Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján minden magyarnak lehetősége nyílik támogatni a Székelyföldön árvíz miatt bajba jutott családokat – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök szerdán egy videóban.
Az orosz hadsereg folyamatosan előrenyomul az észak-ukrajnai Szumi régióban, előbb-utóbb a régió fővárosa is drónjaik és tüzérségük hatótávolságán belülre kerül – közölték ukrán tisztségviselők és elemzők kedden a CNN szerint.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
szóljon hozzá!