Orbán Viktor: nem fenyeget háború
Fotó: MTI
Brüsszel háborúra készül, de nem fenyeget háború, és Magyarország a béke oldalán marad – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról, hogy az Európai Bizottság egy 72 órára elegendő vészhelyzeti tartalék felhalmozását javasolja az európai uniós lakosságnak.
2025. március 28., 10:032025. március 28., 10:03
Orbán Viktor azt mondta: egyelőre nem látja azt, hogy Európát háború fenyegetné. Kétségtelenül van egy orosz–ukrán háború, de az, hogy ez a háború megérkezne, semmi realitása nincs. Az, hogy egy NATO-tagállamot bárki megtámadjon, annak nincs egész egyszerűen valószínűsége – mutatott rá a kormányfő.
A kormányfő – mint mondta – úgy érzi, hogy egy mélyebb háborúba való bevonódásnak a politikai előkészülete zajlik az említett javaslattal.
Orbán Viktor azt üzente a magyar családoknak, hogy semmi rendkívüli dolgot nem kell tenniük.
„Nem fenyeget háború, Magyarország nem lép háborúba senkivel, a béke oldalán maradunk, és ha Európa háborúba megy, mi biztosan nem fogunk háborúba menni” – idézte a miniszterelnök szavait az MTI.
Megvétóztam a közös nyilatkozatot Ukrajna ügyében, ameddig a magyarok nem mondják el véleményüket Ukrajna európai uniós tagságáról, addig semmilyen ezzel kapcsolatos közös álláspontot nem tudunk támogatni – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor azt követően beszélt pénteken a témáról, hogy szerdán az Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé, amelyekkel segíteni kívánja az uniós országok felkészítését a háztartások 72 órás önellátására annak érdekében, hogy egyebek mellett elegendő vízzel, élelemmel, gyógyszerrel, zsebteleppel, illetve elektromos áramforrással, valamint piperecikkel rendelkezzenek ahhoz, hogy külső segítség nélkül képesek legyenek átvészelni egy esetleges válság első néhány napját.
A stratégia szerint az Európai Bizottság azt javasolja, hogy minden tagállam legalább évente rendezzen a válságokra felkészítő napot, hogy a civil lakosság és a vállalkozások is tudatosítsák a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség szükségességét.
Szerdán, a vészhelyzeti stratégia brüsszeli bemutatásakor Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos kiemelte: mivel az Európai Unió egyre összetettebb válságokkal és kihívásokkal néz szembe, az EU iránymutatásokkal kívánja támogatni a tagállamokat és javítani Európa képességét az újonnan jelentkező fenyegetések megelőzésére és a reagálásra.
– fogalmazott.
A növekvő geopolitikai feszültségektől és konfliktusoktól, a hibrid és kiberbiztonsági fenyegetésektől, az információk manipulációjától, a külföldi beavatkozástól az éghajlatváltozásig, valamint a növekvő természeti katasztrófákig az EU-nak készen kell állnia polgárai, a demokrácia és a mindennapi élet szempontjából kulcsfontosságú társadalmi funkcióinak védelmére – jelentette ki Lahbib.
„Európa nem engedheti meg magának, hogy tétlenkedjen” – fogalmazott.
Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmából tett közzé bejegyzést a közösségi média oldalán: új 12 pontot fogalmazott meg, üzenetét Brüsszelnek címezve.
A stratégia harminc intézkedést és egy cselekvési tervet tartalmaz. Éberségre szólít fel a létfontosságú infrastruktúra, így
A bizottság javítaná a válságkezelési koordinációt is egy uniós szintű válságközpont létrehozásával. Erősítené a polgári és katonai együttműködést a tagállamok között rendszeres uniós szintű felkészülési gyakorlatok végzése révén, egyesítve ezen a téren a fegyveres erőket, a polgári védelmet, a rendőrséget, a biztonságiakat, az egészségügyi dolgozókat és a tűzoltókat.
Átfogó és általános kockázat- és fenyegetésértékelési rendszer kidolgozását javasolja uniós szinten, segítve ezzel az olyan válságok megelőzését, mint a természeti katasztrófák vagy a hibrid fenyegetések.
A felkészültség előrelátó megközelítésével az EU ellenállóbb és biztonságosabb kontinensé válhat, amely jobban felkészült a 21. század kihívásaival való szembenézésre – tette hozzá a vészhelyzeti felkészültségi stratégia bemutatásakor a válságkezelésért felelős uniós biztos.
Magyarország három évig harcolt azért, hogy ki tudjon maradni a háborúból, az utolsó pillanatban, amikor az amerikaiak végre a mi pozíciónkban vannak, ezt a nemzeti pozíciót feladni „több mint hiba, bűn lett volna” – jelentette ki Orbán Viktor.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
szóljon hozzá!