Fotó: MTI
Ez ellen Nagy Imre felemelte szavát, arra hivatkozva, hogy a hazai és a nemzetközi közvéleménynek joga volt a tájékozódáshoz ebben az ügyben, és azt is fontosnak tartotta, hogy legyen publikus az ő véleménye is a forradalommal és előzményeivel kapcsolatban.
Nem látta saját peranyagát
Nagy Imre a gyorsított eljárással sem értett egyet, elmondásából kiderült, hogy nem látta saját peranyagát az utóbbi tíz hónapban, ügyvédjének pedig három nap alatt kellett a nyolckötetnyi irathalmazban kiismernie magát. A kérelmet Vida Ferenc elutasította, majd ismertette a vádpontokat a nyolc vádlottal szemben: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ellenséges politikai csoportosulás létrehozása. Tildy Zoltán korábbi köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány kisgazdapárti államminiszterét azzal is vádolták, hogy aktívan közreműködött az 1956-os forradalom jobbra tolódásában, ezzel célja a „burzsoá restauráció” volt. Kopácsi Sándorral, a nemzetőrség helyettes parancsnokával szemben az volt a vád, hogy „bomlasztotta a magyar hadsereget”, és részt vett az „ellenforradalom” felfegyverzésében. Ugyanez volt a vád Maléter Pál, Nagy Imre honvédelmi minisztere ellen, akit azzal is megvádoltak, hogy egy angol attasénak titkos adatokat szolgáltatott ki a magyar hadseregről. Király Béla nemzetőrparancsnokot és Szilágyi Józsefet, Nagy Imre miniszterelnöki titkárságvezetőjét szintén ezzel vádolták meg, ám Király külföldre távozott, Szilágyit pedig addigra gyorsított eljárás után kivégezték. Gimes Miklós újságíróval szemben ugyanakkor azt is felhozták, hogy az „ellenforradalom” leverése után illegálisan szervezkedett a Kádár-rendszer ellen, többek között az Október 23. című lapot is ő szerkesztette. A digitalizált felvétel tanúsága szerint a per érdemi tárgyalásának kezdetén a vádlottakat kikísérték a teremből, közülük egyedül Nagy Imre maradt a teremben. Ekkor elmondta, hogy bűnbaknak érzi magát, akit mások cselekedeteiért is felelősségre vonnak. Az is kiderült, hogy a volt miniszterelnök nem ismerte a jogi procedúra menetét, a bírótól a tárgyalás kezdetén kért felvilágosítást erről.
Maléter: felhánytorgatott nemesi származás
Tegnap délelőtt Nagy Imre 1958. február 5-én tett vallomását is lejátszották. Ezt a tárgyalás jegyzője olvasta fel. A hangfelvételen jól hallható, hogy Nagy Imre néhányszor kiigazítást kért, mert a jegyzőkönyv nem tartalmazta pontosan korábbi vallomását. A kétórás felvétel után délután következett Nagy Imre kihallgatása, amelyen egyebek mellett kivizsgálták a Petőfi Körrel és az ellenzéki írókkal kialakított kapcsolatát, az október 28-i memorandumát, amely először ismerte el az eseményeket nemzeti felkelésnek, valamint a koalíciós kormány megalakulásának körülményeit 1956 novemberének első napjaiban. A hangfelvétel lejátszásának első fél órájában – mások mellett – jelen volt Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin és Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit, valamint az 1956-os Intézet igazgatója, Rainer M. János. „Megrendítő volt hallani Nagy Imre néhai miniszterelnök és társai perének hanganyagát, hiszen ötvenegy esztendeje hallottam utoljára a férjem hangját” – mondta Gyenes Judit. Az özvegy megjegyezte, hogy két momentum érintette meg leginkább: az, hogy a bíró az adatok felvétele alatt szándékosan, folyamatosan hangsúlyozta Maléter Pál nemesi származását; és az, hogy Vida Ferenc, a bírói tanács elnöke ezredesnek titulálta férjét, amire Maléter azt mondta, „tábornok vagyok”. Maléter Pál özvegye úgy fogalmazott: „önkínzás végighallgatni a felvételt, de ha az ember átélte az exhumálást, akkor ezt is át kell élnie”.
„Mindig is kiálltam amellett, hogy nyilvános legyen a Nagy Imre-per hanganyaga – mondta Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája. Úgy fogalmazott: összetett, kettős érzés volt számára meghallgatni a hétfőn lejátszott hanganyagot. „Egyrészt érintve vagyok mind a nagyapám, mind az édesapám részéről, hihetetlen jó volt hallani a hangjukat; ugyanakkor az ember tisztában van a történet végkifejletével. Összességében nagyon szomorú és tragikus volt meghallgatni a délelőtt lejátszott felvételt” – tette hozzá.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.