Novák Katalin interjúja nyomtatásban a The Australian című lapban
Fotó: Facebook/Novák Katalin
Magyarország kiáll a szabadság, a család és a keresztény tradíció mellett – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök az egyetlen országos terjesztésű ausztrál napilapnak, a The Australiannek adott interjújában.
2023. október 28., 15:442023. október 28., 15:44
2023. október 28., 15:502023. október 28., 15:50
Az ausztráliai lap cikke beszámol arról, hogy a Dohány utcai zsinagógában különböző felekezetek és politikai pártok együtt álltak ki a Hamász palesztin szervezet által által megtámadott Izraelért. Ennek kapcsán Novák Katalin visszautasított minden olyan felvetést, amely szerint Magyarországot az antiszemitizmus jellemezné.
Zsidó barátaim mindig mondják, hogy milyen jó, hogy Magyarországon nem kell félniük, ha kipát viselnek közterületen vagy nyilvánosan vallják meg zsidó hitüket”. A zsidó embereknek más európai országokkal ellentétben, Magyarországon nem kell tartaniük támadásoktól – tette hozzá az államfő.
Ennek kapcsán a cikk megemlíti Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség - Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbijának korábbi nyilatkozatát, aki szerint a magyarországi zsidó közösség van az egyik legnagyobb biztonságban Európában.
A magyar államfő az ausztráliai lap munkatársának nyilatkozik
Fotó: Facebook/Novák Katalin
Arra a kérdésre, hogy a nyugati médiában miért jellemzik tévesen Magyarországot és a magyarokat antidemokratikusnak és szabadságellenesnek, az államfő úgy válaszolt: egyebek mellett azért, mert nem értik a magyar nyelvet, másrészt a magyar álláspont sokszor nem illik bele a fősodratú, liberális narratívába, de Novák Katalin szerint az is igaz, hogy nem helyezünk elég hangsúlyt arra, hogy megmagyarázzuk az álláspontunkat. Sokszor nehéz megérteni, hogy olyan emberek, akiknek egy része még csak nem is járt Magyarországon, hogyan állíthatnak határozottan ilyen tévhiteket Magyarországról és a magyar emberekről – húzta alá.
,,Nehéz elfogadni ezt a fajta liberalizmust” – jellemezte a helyzetet a köztársasági elnök. A közmédia kérdésére a Sándor-palota megerősítette, hogy a Politico című médiumról van szó.
A köztársasági elnök a cikkben úgy jellemezte magát: ,,édesanya, feleség, magyar és hívő keresztény”. ,,Ezek mind meghatároznak engem, ezeket nem tudom félretenni. A világ kevesebb, mint húsz női államfőjének egyikeként, azt szeretném megmutatni, milyen konzervatív női vezetőnek lenni” – mondta.
Fotó: Facebook/Novák Katalin
Az 1956-os forradalom évfordulójával kapcsolatban az államfő hangsúlyozta, hogy ,,a magyarok szabadságharcosok”. Magyarország történelmileg keresztény ország, ,,reformátusként azt is mondanám, mi a kereszténységre vagyunk predesztinálva”. Keresztény a kultúránk, az ünnepeink, mindemellett persze mindenki szabadon gyakorolhatja a hitét, vallásszabadság van – tette hozzá az államfő. ,,Sokan azt gondolják nyugaton, hogy a tolerancia azt jelenti, fel kell adnod nemzeti és keresztény identitásodat” –fűzte hozzá.
A cikk szerzője a családok támogatásával és az államfő nők szerepéről vallott felfogásával kapcsolatban kiemeli, hogy Novák Katalin azt szeretné, ha a családoknak és a nőknek valódi választási szabadságuk lenne, ami teljesen szembemegy a The New York Times és The Guardian című lapok által vallott korszellemmel.
A köztársasági elnök szerint a fiatalok szeretnének gyereket, de végül nem születik annyi gyermekük, amennyit szeretnének.
Az anyaságra úgy tekintek, mint kiváltságra. Arról le is lehet mondani, de én szeretném megmutatni, hogy az kiváltság. Az a kormányok feladata, hogy biztosítsák annak a lehetőségét, hogy mindkettőt, a karriert és a munkát együtt lehessen választani. Ez az igazi választási szabadság. Fontos, hogy szembenézzünk a demográfiai válsággal” – hangsúlyozta.
A cikk megemlíti, hogy Novák Katalin még családügyi miniszterként sokat tett azért, hogy a családpolitikára fordított állami kiadás elérje a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát, és növekedjen a termékenységi ráta.
A magyar családpolitikai intézkedések ismertetése mellett a bevándorlás kérdésével kapcsolatban kifejtette:
A cikk megemlíti, hogy Magyarországot a migrációs politikája miatt is kritizálják, de az nagyon hasonlít az ausztrál migrációs politikára.
A cikk kitér arra is, hogy Lengyelországgal együtt Magyarország a legfontosabb ellenállója az EU balliberális társadalom- és migrációs politikájának. A cikk szerzőjének értékelése szerint Nyugaton ma az a felfogás, hogy aki szembemegy a fősodorral, azt automatikusan ,,tálibnak” kiálltják ki. A szerző szerint a közelmúltbeli lengyel parlamenti választási eredmények ellenére vannak konzervatív sikerek is, mint Giorgia Meloni hatalomra jutása Olaszországban, akiről Novák Katalin úgy nyilatkozott:
Magyarország kétmillió ukránt fogadott be – mondta a köztársasági elnök, hozzátéve: Magyarország elítéli az orosz agressziót, és a mielőbbi békés rendezést támogatja. Kifogásolta, hogy Magyarországot Oroszország egyfajta szövetségesének állítják be.
A cikk kiemeli, hogy Novák Katalin az Ausztráliában élő magyar diaszpórával is találkozik. ,,Hálás vagyok Ausztráliának, amiért befogadta a magyar menekülteket, második otthont adva nekik” – mondta a köztársasági elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!