Szakemberek szerint semmi nem utalt arra, hogy a lakosságra veszélyes érték fölé emelkedett volna a radioaktivitás mértéke Csernobilban
Fotó: Pixabay.com
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM).
2025. február 14., 15:222025. február 14., 15:22
Az idézett forrás szerint a környezetvédelmi minisztérium alárendeltségében levő Környezeti Radioaktivitást Megfigyelő Országos Hálózat (RNSRM) országszerte figyelemmel kíséri a környezet radioaktivitásának alakulását. A múlt éjszakai csernobili esemény után mért értékek az erre az időszakra jellemző szokásos határértékeken belül vannak – közölte az intézmény.
Az Agerpres hírügynökség által idézett tájékoztatás szerint több vészjelző mechanizmus segítségével azonnal tudomást szereznek a radioaktivitás növekedéséről, és
A mérőberendezések által megállapított adatok egyébként megtalálhatók az ANPM honlapján, az EURDEP (European Radiological Data Exchange Platform) felületen, valamint az Európai Bizottság honlapján is – közölte Eugen Ioan Cozma, az ügynökség alelnöke.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtől kapott információk szerint 2025. február 14-én 1 óra 54 perckor egy drón csapódott be az ukrajnai egykori csernobili atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő új szarkofágba.
Amint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken közölte, hogy egy robbanóanyaggal megrakott orosz drón az éjszaka folyamán súlyosan megrongálta az észak-ukrajnai atomerőműben a sugárszivárgást megakadályozó szerkezetet. Bár a kár jelentős, a sugárzás szintje egyelőre nem emelkedett – írta az EFE.
Robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába pénteken, a háttérsugárzás szintje nem nőtt – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalain.
A Reuters beszámolója szerint
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy nem rendelkezik pontos információkkal az állítólagos incidensről, de Oroszország nem támad nukleáris infrastruktúrát. „Az orosz hadsereg nem tesz ilyet” – hangsúlyozta Peszkov az EFE által idézett nyilatkozatában.
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.
A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.
szóljon hozzá!