Tisztogatás. A rendőrök egy rámpa segítségével, az ablakon keresztül jutottak be az egyetem épületébe
Fotó: Videófelvétel/wral.com
A rohamrendőrség egységei jelentek meg New Yorkban a Columbia Egyetem palesztinpárti tüntetők által elfoglalt főépületénél kedden, majd be is hatoltak az egyetemre.
2024. május 01., 08:062024. május 01., 08:06
A hatóság egységei, a helyszíni közvetítés szerint több száz rendőr, helyi idő szerint kedden az esti órákban taktikai felszerelésben közelítette meg az elfoglalt épületet, valamint lezárták a környező utcákat.
A rendőrség hang- és fénygránátokat robbantott, majd ezt követően mintegy ötven rendőr az ablakokon át hatolt be az épületbe, amelynek bejáratait székekkel, asztalokkal és automatákkal torlaszolták el, az ablakokat pedig újságpapírral takarták el.
A beszámolók szerint
New York város rendőrségének (NYPD) különleges egysége azt követően vonult ki, hogy Eric Adams polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a tüntetők között külső agitátorok is vannak. A rendőrség keddi sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a hatóság előtt jól ismert rendzavarók tartózkodnak a Columbia Egyetem épületét elfoglaló csoport tagjai között.
Az Egyesült Államok szerte az egyetemi tiltakozásokat szervező Diákok az Igazságért Palesztinában elnevezésű szervezet országos központja a rendőrségi erősítés megjelenése nyomán a közösségi médiában üzenetet tett közzé, amelyben minden támogatóját a Columbia Egyetemhez hívta. Az egyetem környékén a késő esti órákban több száz fős tömeg tüntetett, részben a palesztinok pártján, részben Izrael, valamint a rendőrség ellen.
A rendőrség beavatkozása csak az egyetem vezetésének engedélyével volt lehetséges, mert az intézmény magánterületnek számít.
Az erőszakos foglalásra azt követően került sor, hogy megakadtak a tárgyalások az egyetem vezetése és a tiltakozók képviselői között, és az egyetem vezetése ultimátumban követelte az intézmény területén létrehozott sátortábor felszámolását. Az ultimátum lejárta után a biztonsági személyzet és a rendőrség nem lépett közbe, ugyanakkor a tiltakozásban részt vevő diákokat elkezdték értesíteni hallgatói jogviszonyuk felfüggesztéséről.
Kedd estére feszültté vált a helyzet egy másik New York-i felsőoktatási intézmény, a City College of New York előtt az Izrael-ellenes tüntetők és a rendőrség között.
A Kaliforniai Állami Műszaki Egyetemen egy oktató is volt a hétfőn őrizetbe vettek között, egy professzor, aki kedden közölte, hogy elutasítja az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezését, és éhségsztrájkot kezd minden vád ejtését követelve. Az intézményben egy csoport elfoglalt egy épületet, amelyet „Intifáda-épületnek” neveztek el, és elbarikádozták magukat. A hatóság beavatkozása során 25 embert vettek őrizetbe.
Andrew Bates helyettes elnöki szóvivő közleménye szerint Joe Biden elítéli az Intifáda kifejezés használatát, valamint az előző napokban a tüntetéseken elhangzott további „tragikus és veszélyes gyűlöletbeszédet”; tiszteletben tartja a szabad véleménynyilvánítást, de ennek békésnek és törvényesnek kell lennie.
A Columbia Egyetemnél történtekre Donald Trump New Yorkban reagált bírósági tárgyalása előtt tett rövid nyilatkozatában kedden.
A tüntetések elmúlt két hetében az őrizetbe vettek száma már meghaladta az ezret az Egyesült Államokban.
Netanjahu szerint gyűlöletbűncselekmény lenne, ha az ICC elfogatóparancsot adna ki izraeli vezetők ellen
Antiszemita gyűlöletbűncselekmény lenne, ha a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICC) elfogatóparancsot adna ki az ország vezetői ellen – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden egy, a közösségi médiában közzétett videóban.
„Sem Hágában, sem máshol hozott semmilyen döntés nem árthat a háború összes céljának elérését célzó eltökéltségünknek” – mondta az izraeli miniszterelnök a közösségi médiában is közzétett videóüzenetében. Netanjahu botrányosnak nevezte egy ilyen lépés lehetőségét.
Indoklása szerint a hágai bíróságot, más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan, a zsidó nép ellen elkövetett holokauszt nyomán hozták létre, hogy megakadályozzák a jövőbeni népirtásokat.
„A Nemzetközi Bíróság most mégis megpróbálja a vádlottak padjára ültetni Izraelt. A vádlottak padjára próbál minket ültetni, miközben a népirtó terroristák és rezsimek ellen védjük magunkat, természetesen Irán ellen, amely nyíltan a zsidó állam felszámolásáért tevékenykedik” – tette hozzá.
„Első alkalommal fognak a háború szabályai szerint, létéért küzdő demokratikus országot háborús bűnökkel vádolni” – vélekedett Netanjahu. Leszögezte: „az izraeli hadsereg, a világ egyik legerkölcsösebb hadserege. Számos olyan intézkedést tesz a civil áldozatok megelőzésére, amelyeket egyetlen másik hadsereg sem”.
Az elmúlt napokban egyre nagyobb aggodalomra ad okot Izraelben a magas rangú kormányzati és katonai tisztviselők ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs lehetősége.
A Gázai övezetben az ICC háborús bűnökkel foglalkozó ügyészei kihallgatták több olyan kórház személyzetét, ahol izraeli egységek harcoltak.
A hágai Nemzetközi Törvényszék akkor adhat ki elfogatóparancsot magas rangú kormányzati vagy katonai vezetők ellen, ha bizonyítékot szerez arról, hogy háborús bűnt követtek el, és ebben az esetben a bíróság tagállamai kötelesek lesznek letartóztatni és kiadni Hágának a vádlottakat, ha földjükre lépnek.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint „elképzelhetetlen és elfogadhatatlan” lenne a rendszerváltás Iránban.
Megérkezett péntek reggel Romániába 121 román állampolgár és családtagjaik, akiket a közel-keleti konfliktusövezetből menekítettek ki a hatóságok.
Ukrajnának továbbra is „teljesen indokolt” veszteségeket kell okoznia Oroszországnak a fokozódó agresszióval szemben – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök a következő két hétben hoz döntést arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen módon bekapcsolódik-e az izraeli-iráni konfliktusba, mert esélyt kíván adni a tárgyalásos rendezésnek – közölte Karoline Leavitt elnöki szóvivő.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint, ha az EU gyorsan, hatékonyan és stratégiailag kíván fellépni, akkor a minősített többségi szavazásra kell áttérni az egyhangú döntéshozatalról – közölte a kutatásért és innovációért felelős uniós biztos.
Oroszország „a lehető leghamarabb” véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, lehetőleg békés eszközökkel, és kész folytatni a tárgyalásokat, feltéve, hogy Kijev és nyugati szövetségesei hajlandóak erre – mondta Vlagyimir Putyin elnök.
Állásfoglalást fogadott el a szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament, amelyben többek között javasolja a EU helyreállítási finanszírozásának (RFF) meghosszabbítását az előrehaladott állapotban lévő beruházások számára.
Donald Trump jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de még nem hozta meg a végleges döntést arról, hogy csapást mér-e az országra – jelentette a CBS.
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
szóljon hozzá!