Bevetésre készen. Izraeli F-35-ös vadászgépek
Fotó: X/Izraeli védelmi minisztérium
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a kabinet ülésén közölte, hogy Izrael saját maga dönt arról, hogyan válaszol a hétvégi iráni támadásokra.
2024. április 18., 08:562024. április 18., 08:56
Netanjahu azután beszélt, hogy találkozott az Egyesült Királyság és Németország külügyminiszterével, és kedden beszélt Rishi Sunak brit miniszterelnökkel.
„Köszönöm barátainknak, hogy támogatják Izrael védelmét... Nekik is vannak mindenféle javaslataik és tanácsaik, ezt nagyra értékelem, de szeretném világossá tenni: mi magunk fogunk dönteni, és Izrael állam mindent megtesz, ami szükséges, hogy megvédje magát” – mondta Netanjahu.
Netanjahu azt is elmondta, hogy
„Befektetünk a lakhatásba, az infrastruktúrába, az oktatásba, a foglalkoztatásba, az orvostudományba és még sok másba. A Hamász terroristái ki akartak gyomlálni minket – de mi ki fogjuk őket kigyomlálni” – mondta Netanjahu.
Eközben a jeruzsálemi Héber Egyetem felmérése szerint
26 százalék támogatja a támadást még akkor is, ha az károsítaná a szövetségesekkel való kapcsolatokat.
A Héber Egyetem felmérése azt is megállapította, hogy
A felmérést április 14-15-én végezték interneten és telefonon, 1466 férfi és nő megkérdezésével, akik felnőtt izraelieket, zsidókat és arabokat egyaránt képviselnek – áll az egyetem közleményében. A hibahatárt 4,2 százalékpontban adták meg.
A válaszadók 56 százaléka úgy véli, hogy Izraelnek „pozitívan kell reagálnia a szövetségesei politikai és katonai követeléseire” annak érdekében, hogy „hosszú távon fenntartható védelmi rendszert biztosítson” – áll a CNN által idézett közleményben. A fennmaradó 32 százalék bizonytalan, 12 százalék pedig nem értett egyet.
míg 26 százalék bizonytalan volt a kérdésben, 15 százalék pedig nem értett egyet.
Eközben Charles Michel, Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után, csütörtökre virradó éjszaka közölte:
Felszólították Teheránt és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel minden olyan művelettel, amely növelheti a feszültséget a térségben.
„A legnagyobb önmérsékletre szólítunk fel minden felet” – fogalmazott Charles Michel, majd elmondta azt is, hogy a tagállami vezetők szankciók elfogadásáról egyeztettek Iránnal szemben.
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta,
Azonnali tűzszünetre, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a humanitárius segítségnyújtáshoz való akadálytalan hozzáférés biztosítására van szükség.
Vonatkozó zárónyilatkozatukban a tagállami vezetők elkötelezettségüket hangsúlyozták Izrael biztonsága és a regionális stabilitás mellett.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
szóljon hozzá!