Netanjahu: mi döntünk az Irán elleni válaszcsapásról – Az izraeliek többsége nem támogatja feltétlenül a támadást

Bevetésre készen. Izraeli F-35-ös vadászgépek •  Fotó: X/Izraeli védelmi minisztérium

Bevetésre készen. Izraeli F-35-ös vadászgépek

Fotó: X/Izraeli védelmi minisztérium

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a kabinet ülésén közölte, hogy Izrael saját maga dönt arról, hogyan válaszol a hétvégi iráni támadásokra.

Hírösszefoglaló

2024. április 18., 08:562024. április 18., 08:56

Netanjahu azután beszélt, hogy találkozott az Egyesült Királyság és Németország külügyminiszterével, és kedden beszélt Rishi Sunak brit miniszterelnökkel.

„Köszönöm barátainknak, hogy támogatják Izrael védelmét... Nekik is vannak mindenféle javaslataik és tanácsaik, ezt nagyra értékelem, de szeretném világossá tenni: mi magunk fogunk dönteni, és Izrael állam mindent megtesz, ami szükséges, hogy megvédje magát” – mondta Netanjahu.

Netanjahu azt is elmondta, hogy

a kormány jóvá fogja hagyni a Gáza környéki települések rehabilitációjának tervét, amelynek költsége mintegy 5 milliárd dollár.

„Befektetünk a lakhatásba, az infrastruktúrába, az oktatásba, a foglalkoztatásba, az orvostudományba és még sok másba. A Hamász terroristái ki akartak gyomlálni minket – de mi ki fogjuk őket kigyomlálni” – mondta Netanjahu.

Eközben a jeruzsálemi Héber Egyetem felmérése szerint

a megkérdezettek 74 százaléka ellenezné az Irán elleni megtorló csapást, „ha az aláásná Izrael biztonsági szövetségét a szövetségeseivel”.

26 százalék támogatja a támadást még akkor is, ha az károsítaná a szövetségesekkel való kapcsolatokat.

A Héber Egyetem felmérése azt is megállapította, hogy

a lakosság több mint fele úgy véli, hogy Izrael „pozitívan reagál” a szövetségesek katonai és politikai követeléseire.

A felmérést április 14-15-én végezték interneten és telefonon, 1466 férfi és nő megkérdezésével, akik felnőtt izraelieket, zsidókat és arabokat egyaránt képviselnek – áll az egyetem közleményében. A hibahatárt 4,2 százalékpontban adták meg.

A válaszadók 56 százaléka úgy véli, hogy Izraelnek „pozitívan kell reagálnia a szövetségesei politikai és katonai követeléseire” annak érdekében, hogy „hosszú távon fenntartható védelmi rendszert biztosítson” – áll a CNN által idézett közleményben. A fennmaradó 32 százalék bizonytalan, 12 százalék pedig nem értett egyet.

A válaszadók 59 százaléka úgy véli, hogy az Izraelnek az iráni támadással szemben nyújtott amerikai segítség arra kötelezi az izraeli kormányt, hogy a jövőbeni biztonsági intézkedéseket összehangolja Washingtonnal,

míg 26 százalék bizonytalan volt a kérdésben, 15 százalék pedig nem értett egyet.

Eközben Charles Michel, Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után, csütörtökre virradó éjszaka közölte:

a tagállami vezetők elítélték Irán Izrael elleni támadását és hangsúlyozták: minden erőfeszítést meg kell tenni a régió stabilitásának elősegítése és a helyzet elmérgesedésének megakadályozása érdekében.

Felszólították Teheránt és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel minden olyan művelettel, amely növelheti a feszültséget a térségben.

„A legnagyobb önmérsékletre szólítunk fel minden felet” – fogalmazott Charles Michel, majd elmondta azt is, hogy a tagállami vezetők szankciók elfogadásáról egyeztettek Iránnal szemben.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta,

az Európai Tanács elkötelezett amellett, hogy partnereivel együttműködve véget vessen a gázai válságnak.

Azonnali tűzszünetre, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a humanitárius segítségnyújtáshoz való akadálytalan hozzáférés biztosítására van szükség.

Vonatkozó zárónyilatkozatukban a tagállami vezetők elkötelezettségüket hangsúlyozták Izrael biztonsága és a regionális stabilitás mellett.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma

Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma
2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre

Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak

Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak