Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A magyar választók 61 százaléka és a Tisza-szavazók közel 40 százaléka szerint sincs szükség előrehozott országgyűlési választásokra Magyarországon és 2024 tavaszához képest még csökkent is azok száma, akik ezt akarják – közölte a Nézőpont Intézet szombaton az MTI-vel.
2025. január 11., 13:582025. január 11., 13:58
A közleményben azt írták, az intézet legfrissebb, január második hetében lefolytatott közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy a választók jelentős többsége nem ért egyet Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének újévi beszédében megfogalmazott követelésével, vagyis az előrehozott választások kiírásával.
Hozzátették, Magyar Péter korábban is követelte már az előrehozott választások megtartását. A Nézőpont Intézet szerint figyelemre méltó, hogy tavaly áprilishoz képest még csökkent is azok aránya, akik egyetértenek a párt elnökének követelésével. 2024 áprilisában ugyanígy kisebbségben, de még valamivel többen voltak (37 százalék) azok, akik támogatták volna az előrehozott választásokat.
közel egyharmaduk (32 százalék) szerint meg kellene várni a 2026-os választást, 7 százalékuk nem tudta vagy akarta megválaszolni a kérdést, és csupán 61 százalékuk áll a párt elnökének kezdeményezése mögött.
A Nézőpont Intézet közleményében úgy fogalmazott, ezek alapján feltételezhető, hogy a Tisza-szavazók 40 százaléka nem hisz abban, hogy egy előrehozott választást pártjuk megnyerne, máskülönben aligha elleneznék annak megtartását. Szerintük az állítólagos Tisza-előnyről szóló felmérések láthatóan még a Tisza-szavazókat sem győzték meg teljesen.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
szóljon hozzá!