FRISSÍTVE - Nekiment Iohannis a tagállamok közötti egyhangú konszenzuson alapuló uniós döntéshozatalnak az Európai Parlamentben

FRISSÍTVE - Nekiment Iohannis a tagállamok közötti egyhangú konszenzuson alapuló uniós döntéshozatalnak az Európai Parlamentben

Fotó: Videó/presidency.ro

Az Európai Uniónak hatékonyabbá kell tennie döntéshozatali képességét, és Románia teljes mértékben elkötelezett e feladat mellett – jelentette ki Klaus Iohannis román államfő szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott beszédében.

Krónika

2024. február 07., 13:292024. február 07., 13:29

2024. február 07., 19:052024. február 07., 19:05

„Az Uniónak megvannak a jogi és intézményi eszközei céljai eléréséhez, és a világjárványra és az azt követő válságra adott reakció tanulságos ebből a szempontból. De az is nyilvánvaló, hogy hatékonyabbá kell tennünk döntéshozatali képességünket” – mondta Iohannis.

„Alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy milyen intézkedéseket hozhatunk egy olyan környezetben, amelyben egyesek úgy vélik, hogy a döntéshozatali mechanizmusok valóban hatékonnyá tétele lehetetlen az alapszerződések módosítása nélkül, míg mások radikálisan kizárják ezt a lehetőséget.

Idézet
Kétségtelen, hogy az alapszerződések módosítása nélkül is hozhatók olyan intézkedések, mint amilyeneket a kül- és biztonságpolitika egyes területein a minősített többségi szavazással kapcsolatban megvitattunk”

– tette hozzá a plenáris ülésen.

„Anélkül, hogy kizárnánk a szerződések egy bizonyos ponton történő módosítását,

Idézet
ki kell használnunk a szerződések által a könnyebb és gyorsabb döntéshozatal érdekében biztosított összes lehetőséget. Románia teljes mértékben elkötelezett e gyakorlat mellett”

– tette hozzá Iohannis.

Később, képviselők kérdéseire válaszolva a vétójog megszüntetését sürgette.

Elmondta, hogy szerinte javítani kell az Unió „architektúráján”. Kifejtette, ha Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és a nyugat-balkáni országok is csatlakoznak majd, az EU jelentősen megnő, miközben válsághelyzet, háború, világjárvány vagy energiakrízis esetén „helyesen, átláthatóan, ugyanakkor gyorsan” kell döntenie.

Iohannis szerint az EU alapvető működési szabályainak módosításához egyes esetekben az uniós alapszerződések felülvizsgálatára van szükség, más esetekben viszont szerződésmódosítás nélkül is végezhetők változtatások.

Úgy fogalmazott, a szerződések nem tökéletesek, sok év eltelt aláírásuk óta, és azóta rengeteg változás történt. Az Unió jobbítása érdekében ezen dolgozni kell – jelentette ki.

Idézet
Nem lehet elfogadni, hogy egy tagállam a vétójoga felhasználásával megakadályozhassa a többi tagállamot mások megsegítésén”

– jelentette ki, utalva azokra az esetekre, amikor különböző céljaik elérése érdekében egyes tagállamok vétózással fenyegették a többi országot.

Hozzátette,

ha az európai döntéshozók még nem állnak készen arra, hogy általánossá tegyék a minősített többséggel történő döntéshozatalt, akkor legalább annyi „bátorságuk” kellene hogy legyen, hogy nemet mondjanak a vétójogra, és eltöröljék a döntéshozatali eljárásnak ezt az elemét.

Mint ismeretes, jelenleg a kulcsfontosságú döntésekben csakis egyhangú támogatás esetében születhet döntés. Egyes nyugati tagállamok azonban kikezdenék ezt a gyakorlatot, a döntések felgyorsításának szükségességére hivatkozva.

Ugyanakkor az egyhangú döntéshozatal az az elem, ami biztosítja, hogy a kisebb tagállamok is érvényesíthessék az érdekeiket, ne dönthessenek a többiek a fejük fölött. Ehhez járul hozzá a vétójog.

Iohannis beszédében felidézte, hogy a világjárvány hatásai, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a Közel-Keleten zajló konfliktus próbára tették a tagállamok reakciókészségét, de az Európai Unió és a közös értékek iránti őszinte elkötelezettségüket is.

Az államfő szerint az Európai Unió előnyeit kiválóan példázza Románia esete: csatlakozása óta az ország létfontosságú infrastrukturális beruházásokat valósít meg az uniós alapokból,

több mint 600 000 romániai fiatal vett részt az Erasmus-programban, elsajátítva ezáltal az európai életformát.

„Az Unió a biztonság, a védelem, a jólét és a sokféleség közössége” – fogalmazott.

Románia schengeni csatlakozásáról Iohannis kifejtette, hogy a repülőtéri és kikötői határellenőrzés márciusi feloldását mielőbb a szárazföldi határellenőrzés megszüntetésének kell követnie. Csak ez a lépés tükrözné szerinte korrekt és kézzelfogható módon mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket Románia tesz az EU biztonságának megerősítéséért.

Kifejtette, hogy Románia határozottan támogatja az uniós cselekvés összehangolását azoknak az európai értékeknek a szellemében, amelyeket tovább kell adnia az EU szomszédságában élő, a demokrácia és a fejlődés európai modelljét követő országoknak is.

Iohannis kiemelte a júniusban esedékes európai parlamenti választások, illetve az utána következő időszak döntéseinek jelentőségét. Szerinte a választások után kijelölt prioritásoknak a jelen kihívásaira kell pragmatikus választ adniuk és a jövőre való felkészülést kell szolgálniuk.

Az államfő emlékeztette az EP-képviselőket, hogy az Európai Unió minden eddiginél komolyan geostratégiai kihívásokkal néz szembe: az Ukrajna ellen indított orosz háború, a közel-keleti konfliktus, a Vörös-tenger térségének feszültségei és a Száhel-övezet válsága az EU biztonságát is veszélyeztetik.

Az éghajlatváltozás, a gazdaság problémái, az illegális migráció tovább nehezíti a helyzetet, és mindezeket tetézi az értékek válsága, ami táplálja az EU hanyatlásáról vagy legalábbis globális vezető szerepének megszűnéséről szóló narratívákat.

„Ezért többet kell tennünk annak a bizonyosságnak a megerősítésére, hogy ugyanazon az értékközösségen osztozunk, és ezt mindannyiunknak védelmeznünk is kell” – szögezte le az államfő.

Iohannis kijelentette,

a tagállamoknak közösen, egységes egészként kell cselekedniük, és az Uniónak meg kell erősítenie belső ellenálló képességét a hibrid fenyegetésekkel szemben.

Ehhez ágazati politikák kidolgozására van szükség a technológia (beleértve a mesterséges intelligenciát), a klímaváltozás visszaszorítása, az ipari termelés általi versenyképesség növelése és a fenntartható beszerzési láncok terén – hangsúlyozta.

Az Ukrajnában dúló háború kapcsán kifejtette,

az Uniónak továbbra is ki kell állnia Ukrajna és az ukrán nép mellett, amikor a demokrácia, egy ország területi sérthetetlensége és szuverenitása, illetve a szabályokon nyugvó világrend forog kockán, és „nincs helye a fáradtságnak”.

Ezért Románia jelentős részt vállal az Ukrajna, illetve a háború hatásai által súlyosan érintett Moldovai Köztársaság támogatásában – hangsúlyozta az elnök, aki az Európai Unió megerősítése, a geopolitikai helyzettel való szembenézés és a tartós béke érdekében ismét szorgalmazta az EU bővítését.

Úgy vélekedett, az Unió „egyesek véleménye ellenére” erősebb most, mint öt évvel ezelőtt,

megerősítették az elmúlt évek megpróbáltatásai.

„Mindezzel együtt még sok a tennivalónk. Közös európai építményünk még mindig egy kidolgozás alatt lévő projekt” – fogalmazott.

Iohannis emlékeztette az EP-képviselőket, hogy öt évvel ezelőtt fogadták el a nagyszebeni nyilatkozatot, és az ebben megfogalmazott tíz vállalás ma is érvényes.

Idézet
Egység, szolidaritás, kohézió, jogállamiság – ezek továbbra is közös európai döntéseink középpontjában állnak. A magam részéről a jövőben is szívem mélyéből hű maradok ezekhez az értékekhez és elvekhez,

és meggyőződésem, hogy ezek képezik az önök által itt végzett munka alapját is. Hiszek abban is, hogy együtt sikerre tudjuk vinni az Uniót, miközben hűek maradunk az egységes és erősebb Európáról alkotott elképzelésünkhöz” – mondta Klaus Iohannis.

Az elnök beszéde az Európai Parlament által 2022-ben kezdeményezett Ez itt Európa vitasorozat része.

A román elnök beszédét amúgy az ülésteremben mérsékelt érdeklődés övezte: a 115 tagú szocialista frakcióból csupán öten voltak jelen, és a jobboldali pártok képviselői sem voltak ott.

A felszólalást a néppárti – ehhez a pártcsaládhoz tartozik Iohannis korábbi pártja, a Nemzeti Liberális Párt – és a zöldek hallgatták végig a padsorokból.

Iohannis: négy választás egy évben nagyon sok

Nem ellenzi az államfő a választások összevonását – erről Strasbourgban nyilatkozott az újságíróknak Klaus Iohannis.
Az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával közös szerdai sajtótájékoztatóján Iohannis emlékeztetett, hogy ebben az évben négy választást kell megszervezni Romániában, „ami nagyon sok”.
Meglátása szerint a koalíciós pártok és a kormány feladata tisztázni, hogy mely típusú választások összevonása lenne törvényes és alkotmányos.
„Én nem ellenzem a választások összevonását. Ha jól kivitelezik és idejében bejelentik, ez jó megoldás arra, hogy kevesebb alkalommal kelljen urnához járulni” – fogalmazott.
A román elnök arról is beszélt: Románia mielőbbi teljes körű schengeni csatlakozása jelentősen meg fogja erősíteni az Európai Uniót, és megkönnyíti a tagállamok közötti kohéziót és együttműködést.
Iohannis köszönetet mondott Roberta Metsola EP-elnöknek, hogy kitartóan és határozottan támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli térségbe.
Iohannis kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy készül-e valamilyen európai tisztséget vállalni a júniusi EP-választások után.
„Nem hiszem, hogy ez megfelelő pillanat a találgatásokra. Jelenleg Románia elnöke vagyok. Ugyanakkor tagja vagyok az Európai Tanácsnak, amely az európai választások után tárgyalni fog ezekről a tisztségekről” – fogalmazott Iohannis.
A román elnök ugyanakkor hozzátette, „elfogadhatatlan lenne”, hogy a vezető európai uniós tisztségeket betöltő személyek között ne képviseltessék magukat az újonnan csatlakozott keleti államok. Iohannis szerint 2019-ben „tévedés történt”, amikor valamennyi fontos tisztségbe régi tagállamok képviselőit választották meg, emiatt ugyanis nagyon sok európai polgár „kirekesztve” érzi magát.
„Ez hiba volt, amely reményeim szerint nem fog megismétlődni. Az EU javára válna, ha megértenék, hogy a vezetőség kiválasztásakor a regionális szempontokat is figyelembe kell venni” – érvelt Iohannis.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 09., csütörtök

Nukleáris együttműködésről, milliárdos beruházásokról tárgyalt Orbán és Hszi Csin-ping

Jelen pillanatban 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Hszi Csin-ping kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában, csütörtökön Budapesten.

Nukleáris együttműködésről, milliárdos beruházásokról tárgyalt Orbán és Hszi Csin-ping
2024. május 09., csütörtök

A keleti-nyugati együttműködés nem veszély, hanem lehetőség: a kínai elnököt fogadta a magyar államfő

A Budai Vár Oroszlános udvarában ünnepélyes katonai ceremónia keretében Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök fogadta Hszi Csin-ping kínai államfőt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.

A keleti-nyugati együttműködés nem veszély, hanem lehetőség: a kínai elnököt fogadta a magyar államfő
2024. május 09., csütörtök

Halálos áldozatokat követeltek az orosz légicsapások, Zelenszkij a náci Németországhoz hasonlította Putyin Oroszországát

Két ember meghalt a dél-ukrajnai Nikopol várost ért orosz légi csapásokban – közölték a helyi hatóságok csütörtökön.

Halálos áldozatokat követeltek az orosz légicsapások, Zelenszkij a náci Németországhoz hasonlította Putyin Oroszországát
2024. május 09., csütörtök

Putyin a győzelem napi ünnepségen: „a nácizmus igazolása” része a nyugati elit politikájának

Oroszország elutasítja bármely állam vagy szövetség törekvését a kizárólagosságra, tudja, hová vezetnek a túlzott ambíciók – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

 

Putyin a győzelem napi ünnepségen: „a nácizmus igazolása” része a nyugati elit politikájának
2024. május 09., csütörtök

Még több támogatást akar Washington adni Ukrajnának az oroszok elleni háborúhoz

Az Egyesült Államok kormánya további finanszírozási csomagokon dolgozik Ukrajna számára – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.

Még több támogatást akar Washington adni Ukrajnának az oroszok elleni háborúhoz
2024. május 09., csütörtök

Románia példaértékű az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén – vélekedett Iohannis washingtoni díjának átvételekor

Románia példaértékűnek számít az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén is – ezt állította Klaus Iohannis román államfő, amikor helyi idő szerint szerdán este átvette az Atlanti Tanács nevű politikai think tank díját.

Románia példaértékű az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén – vélekedett Iohannis washingtoni díjának átvételekor
2024. május 09., csütörtök

Súlyos: Biden azzal fenyeget, hogy leállítja az Izraelnek szánt fegyverszállítmányokat

Joe Biden amerikai elnök szerdán először jelentette ki, hogy leállítaná az Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítmányok egy részét, ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök nagyobb inváziót rendelne el Rafah városában.

Súlyos: Biden azzal fenyeget, hogy leállítja az Izraelnek szánt fegyverszállítmányokat
2024. május 08., szerda

Tovább lendíthet a kétoldalú kapcsolatokon a kínai államfő budapesti látogatása

Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Tovább lendíthet a kétoldalú kapcsolatokon a kínai államfő budapesti látogatása
2024. május 08., szerda

Az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy a befagyasztott orosz pénzekből származó nyereséget Ukrajna kapja meg

Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak „az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről”, a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja támogatni.

Az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy a befagyasztott orosz pénzekből származó nyereséget Ukrajna kapja meg
2024. május 08., szerda

Zelenszkij meghívta Orbán Viktort a Svájcban rendezendő békecsúcstalálkozóra

Ukrajna érdekelt a jószomszédi kapcsolatokban Magyarországgal, és a kétoldalú együttműködés fejlesztésében a kereskedelem, az energia és a logisztika területén – emelte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi portálon.

Zelenszkij meghívta Orbán Viktort a Svájcban rendezendő békecsúcstalálkozóra