Fotó: Videó/presidency.ro
Az Európai Uniónak hatékonyabbá kell tennie döntéshozatali képességét, és Románia teljes mértékben elkötelezett e feladat mellett – jelentette ki Klaus Iohannis román államfő szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott beszédében.
2024. február 07., 13:292024. február 07., 13:29
2024. február 07., 19:052024. február 07., 19:05
„Az Uniónak megvannak a jogi és intézményi eszközei céljai eléréséhez, és a világjárványra és az azt követő válságra adott reakció tanulságos ebből a szempontból. De az is nyilvánvaló, hogy hatékonyabbá kell tennünk döntéshozatali képességünket” – mondta Iohannis.
„Alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy milyen intézkedéseket hozhatunk egy olyan környezetben, amelyben egyesek úgy vélik, hogy a döntéshozatali mechanizmusok valóban hatékonnyá tétele lehetetlen az alapszerződések módosítása nélkül, míg mások radikálisan kizárják ezt a lehetőséget.
– tette hozzá a plenáris ülésen.
„Anélkül, hogy kizárnánk a szerződések egy bizonyos ponton történő módosítását,
– tette hozzá Iohannis.
Elmondta, hogy szerinte javítani kell az Unió „architektúráján”. Kifejtette, ha Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és a nyugat-balkáni országok is csatlakoznak majd, az EU jelentősen megnő, miközben válsághelyzet, háború, világjárvány vagy energiakrízis esetén „helyesen, átláthatóan, ugyanakkor gyorsan” kell döntenie.
Iohannis szerint az EU alapvető működési szabályainak módosításához egyes esetekben az uniós alapszerződések felülvizsgálatára van szükség, más esetekben viszont szerződésmódosítás nélkül is végezhetők változtatások.
Úgy fogalmazott, a szerződések nem tökéletesek, sok év eltelt aláírásuk óta, és azóta rengeteg változás történt. Az Unió jobbítása érdekében ezen dolgozni kell – jelentette ki.
– jelentette ki, utalva azokra az esetekre, amikor különböző céljaik elérése érdekében egyes tagállamok vétózással fenyegették a többi országot.
Hozzátette,
Mint ismeretes, jelenleg a kulcsfontosságú döntésekben csakis egyhangú támogatás esetében születhet döntés. Egyes nyugati tagállamok azonban kikezdenék ezt a gyakorlatot, a döntések felgyorsításának szükségességére hivatkozva.
Iohannis beszédében felidézte, hogy a világjárvány hatásai, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a Közel-Keleten zajló konfliktus próbára tették a tagállamok reakciókészségét, de az Európai Unió és a közös értékek iránti őszinte elkötelezettségüket is.
több mint 600 000 romániai fiatal vett részt az Erasmus-programban, elsajátítva ezáltal az európai életformát.
„Az Unió a biztonság, a védelem, a jólét és a sokféleség közössége” – fogalmazott.
Románia schengeni csatlakozásáról Iohannis kifejtette, hogy a repülőtéri és kikötői határellenőrzés márciusi feloldását mielőbb a szárazföldi határellenőrzés megszüntetésének kell követnie. Csak ez a lépés tükrözné szerinte korrekt és kézzelfogható módon mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket Románia tesz az EU biztonságának megerősítéséért.
Iohannis kiemelte a júniusban esedékes európai parlamenti választások, illetve az utána következő időszak döntéseinek jelentőségét. Szerinte a választások után kijelölt prioritásoknak a jelen kihívásaira kell pragmatikus választ adniuk és a jövőre való felkészülést kell szolgálniuk.
Az államfő emlékeztette az EP-képviselőket, hogy az Európai Unió minden eddiginél komolyan geostratégiai kihívásokkal néz szembe: az Ukrajna ellen indított orosz háború, a közel-keleti konfliktus, a Vörös-tenger térségének feszültségei és a Száhel-övezet válsága az EU biztonságát is veszélyeztetik.
„Ezért többet kell tennünk annak a bizonyosságnak a megerősítésére, hogy ugyanazon az értékközösségen osztozunk, és ezt mindannyiunknak védelmeznünk is kell” – szögezte le az államfő.
Iohannis kijelentette,
Ehhez ágazati politikák kidolgozására van szükség a technológia (beleértve a mesterséges intelligenciát), a klímaváltozás visszaszorítása, az ipari termelés általi versenyképesség növelése és a fenntartható beszerzési láncok terén – hangsúlyozta.
Az Ukrajnában dúló háború kapcsán kifejtette,
Ezért Románia jelentős részt vállal az Ukrajna, illetve a háború hatásai által súlyosan érintett Moldovai Köztársaság támogatásában – hangsúlyozta az elnök, aki az Európai Unió megerősítése, a geopolitikai helyzettel való szembenézés és a tartós béke érdekében ismét szorgalmazta az EU bővítését.
megerősítették az elmúlt évek megpróbáltatásai.
„Mindezzel együtt még sok a tennivalónk. Közös európai építményünk még mindig egy kidolgozás alatt lévő projekt” – fogalmazott.
Iohannis emlékeztette az EP-képviselőket, hogy öt évvel ezelőtt fogadták el a nagyszebeni nyilatkozatot, és az ebben megfogalmazott tíz vállalás ma is érvényes.
és meggyőződésem, hogy ezek képezik az önök által itt végzett munka alapját is. Hiszek abban is, hogy együtt sikerre tudjuk vinni az Uniót, miközben hűek maradunk az egységes és erősebb Európáról alkotott elképzelésünkhöz” – mondta Klaus Iohannis.
Az elnök beszéde az Európai Parlament által 2022-ben kezdeményezett Ez itt Európa vitasorozat része.
A román elnök beszédét amúgy az ülésteremben mérsékelt érdeklődés övezte: a 115 tagú szocialista frakcióból csupán öten voltak jelen, és a jobboldali pártok képviselői sem voltak ott.
A felszólalást a néppárti – ehhez a pártcsaládhoz tartozik Iohannis korábbi pártja, a Nemzeti Liberális Párt – és a zöldek hallgatták végig a padsorokból.
Iohannis: négy választás egy évben nagyon sok
Nem ellenzi az államfő a választások összevonását – erről Strasbourgban nyilatkozott az újságíróknak Klaus Iohannis.
Az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával közös szerdai sajtótájékoztatóján Iohannis emlékeztetett, hogy ebben az évben négy választást kell megszervezni Romániában, „ami nagyon sok”.
Meglátása szerint a koalíciós pártok és a kormány feladata tisztázni, hogy mely típusú választások összevonása lenne törvényes és alkotmányos.
„Én nem ellenzem a választások összevonását. Ha jól kivitelezik és idejében bejelentik, ez jó megoldás arra, hogy kevesebb alkalommal kelljen urnához járulni” – fogalmazott.
A román elnök arról is beszélt: Románia mielőbbi teljes körű schengeni csatlakozása jelentősen meg fogja erősíteni az Európai Uniót, és megkönnyíti a tagállamok közötti kohéziót és együttműködést.
Iohannis köszönetet mondott Roberta Metsola EP-elnöknek, hogy kitartóan és határozottan támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli térségbe.
Iohannis kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy készül-e valamilyen európai tisztséget vállalni a júniusi EP-választások után.
„Nem hiszem, hogy ez megfelelő pillanat a találgatásokra. Jelenleg Románia elnöke vagyok. Ugyanakkor tagja vagyok az Európai Tanácsnak, amely az európai választások után tárgyalni fog ezekről a tisztségekről” – fogalmazott Iohannis.
A román elnök ugyanakkor hozzátette, „elfogadhatatlan lenne”, hogy a vezető európai uniós tisztségeket betöltő személyek között ne képviseltessék magukat az újonnan csatlakozott keleti államok. Iohannis szerint 2019-ben „tévedés történt”, amikor valamennyi fontos tisztségbe régi tagállamok képviselőit választották meg, emiatt ugyanis nagyon sok európai polgár „kirekesztve” érzi magát.
„Ez hiba volt, amely reményeim szerint nem fog megismétlődni. Az EU javára válna, ha megértenék, hogy a vezetőség kiválasztásakor a regionális szempontokat is figyelembe kell venni” – érvelt Iohannis.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
Nem adja ki Franciaország Romániának a korrupció miatt elítélt Pál herceget: a francia igazságszolgáltatás jogerősen elutasította a szökevény kiadatását – erősítette meg Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Egy oroszországi olajvezeték felrobbantását jelentette be az ukrán katonai hírszerzés szombaton hivatalos honlapján.
Pénteken találták meg annak a harmadik építőmunkásnak a holttestét, aki a múlt heti balesetben vesztette életét – közölték a hatóságok.
A Moldovai Köztársasághoz tartozó autonóm régió, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét, ha Moldova a Romániával való egyesülés mellett dönt – figyelmeztette a moldovai hatóságokat a terület vezetője, Evgeniya Guţul.
Hat ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült, miután az orosz erők szombaton a kora reggeli órákban támadást indítottak a Harkivi terület ellen – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv város polgármestere a Telegramon.
Az izraeli hadsereg (IDF) elbocsátott két magas rangú tisztet, és megrovásban részesítette egy vezető parancsnokát, miközben elismerte, hogy a Gázai övezetben egy segélykonvojt ért dróncsapás során számos hibát követett el.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!