FRISSÍTVE - Nekiment Iohannis a tagállamok közötti egyhangú konszenzuson alapuló uniós döntéshozatalnak az Európai Parlamentben

•  Fotó: Videó/presidency.ro

Fotó: Videó/presidency.ro

Az Európai Uniónak hatékonyabbá kell tennie döntéshozatali képességét, és Románia teljes mértékben elkötelezett e feladat mellett – jelentette ki Klaus Iohannis román államfő szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott beszédében.

Krónika

2024. február 07., 13:292024. február 07., 13:29

2024. február 07., 19:052024. február 07., 19:05

„Az Uniónak megvannak a jogi és intézményi eszközei céljai eléréséhez, és a világjárványra és az azt követő válságra adott reakció tanulságos ebből a szempontból. De az is nyilvánvaló, hogy hatékonyabbá kell tennünk döntéshozatali képességünket” – mondta Iohannis.

„Alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy milyen intézkedéseket hozhatunk egy olyan környezetben, amelyben egyesek úgy vélik, hogy a döntéshozatali mechanizmusok valóban hatékonnyá tétele lehetetlen az alapszerződések módosítása nélkül, míg mások radikálisan kizárják ezt a lehetőséget.

Idézet
Kétségtelen, hogy az alapszerződések módosítása nélkül is hozhatók olyan intézkedések, mint amilyeneket a kül- és biztonságpolitika egyes területein a minősített többségi szavazással kapcsolatban megvitattunk”

– tette hozzá a plenáris ülésen.

„Anélkül, hogy kizárnánk a szerződések egy bizonyos ponton történő módosítását,

Idézet
ki kell használnunk a szerződések által a könnyebb és gyorsabb döntéshozatal érdekében biztosított összes lehetőséget. Románia teljes mértékben elkötelezett e gyakorlat mellett”

– tette hozzá Iohannis.

Később, képviselők kérdéseire válaszolva a vétójog megszüntetését sürgette.

Elmondta, hogy szerinte javítani kell az Unió „architektúráján”. Kifejtette, ha Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és a nyugat-balkáni országok is csatlakoznak majd, az EU jelentősen megnő, miközben válsághelyzet, háború, világjárvány vagy energiakrízis esetén „helyesen, átláthatóan, ugyanakkor gyorsan” kell döntenie.

Iohannis szerint az EU alapvető működési szabályainak módosításához egyes esetekben az uniós alapszerződések felülvizsgálatára van szükség, más esetekben viszont szerződésmódosítás nélkül is végezhetők változtatások.

Úgy fogalmazott, a szerződések nem tökéletesek, sok év eltelt aláírásuk óta, és azóta rengeteg változás történt. Az Unió jobbítása érdekében ezen dolgozni kell – jelentette ki.

Idézet
Nem lehet elfogadni, hogy egy tagállam a vétójoga felhasználásával megakadályozhassa a többi tagállamot mások megsegítésén”

– jelentette ki, utalva azokra az esetekre, amikor különböző céljaik elérése érdekében egyes tagállamok vétózással fenyegették a többi országot.

Hozzátette,

ha az európai döntéshozók még nem állnak készen arra, hogy általánossá tegyék a minősített többséggel történő döntéshozatalt, akkor legalább annyi „bátorságuk” kellene hogy legyen, hogy nemet mondjanak a vétójogra, és eltöröljék a döntéshozatali eljárásnak ezt az elemét.

Mint ismeretes, jelenleg a kulcsfontosságú döntésekben csakis egyhangú támogatás esetében születhet döntés. Egyes nyugati tagállamok azonban kikezdenék ezt a gyakorlatot, a döntések felgyorsításának szükségességére hivatkozva.

Ugyanakkor az egyhangú döntéshozatal az az elem, ami biztosítja, hogy a kisebb tagállamok is érvényesíthessék az érdekeiket, ne dönthessenek a többiek a fejük fölött. Ehhez járul hozzá a vétójog.

Iohannis beszédében felidézte, hogy a világjárvány hatásai, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a Közel-Keleten zajló konfliktus próbára tették a tagállamok reakciókészségét, de az Európai Unió és a közös értékek iránti őszinte elkötelezettségüket is.

Az államfő szerint az Európai Unió előnyeit kiválóan példázza Románia esete: csatlakozása óta az ország létfontosságú infrastrukturális beruházásokat valósít meg az uniós alapokból,

több mint 600 000 romániai fiatal vett részt az Erasmus-programban, elsajátítva ezáltal az európai életformát.

„Az Unió a biztonság, a védelem, a jólét és a sokféleség közössége” – fogalmazott.

Románia schengeni csatlakozásáról Iohannis kifejtette, hogy a repülőtéri és kikötői határellenőrzés márciusi feloldását mielőbb a szárazföldi határellenőrzés megszüntetésének kell követnie. Csak ez a lépés tükrözné szerinte korrekt és kézzelfogható módon mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket Románia tesz az EU biztonságának megerősítéséért.

Kifejtette, hogy Románia határozottan támogatja az uniós cselekvés összehangolását azoknak az európai értékeknek a szellemében, amelyeket tovább kell adnia az EU szomszédságában élő, a demokrácia és a fejlődés európai modelljét követő országoknak is.

Iohannis kiemelte a júniusban esedékes európai parlamenti választások, illetve az utána következő időszak döntéseinek jelentőségét. Szerinte a választások után kijelölt prioritásoknak a jelen kihívásaira kell pragmatikus választ adniuk és a jövőre való felkészülést kell szolgálniuk.

Az államfő emlékeztette az EP-képviselőket, hogy az Európai Unió minden eddiginél komolyan geostratégiai kihívásokkal néz szembe: az Ukrajna ellen indított orosz háború, a közel-keleti konfliktus, a Vörös-tenger térségének feszültségei és a Száhel-övezet válsága az EU biztonságát is veszélyeztetik.

Az éghajlatváltozás, a gazdaság problémái, az illegális migráció tovább nehezíti a helyzetet, és mindezeket tetézi az értékek válsága, ami táplálja az EU hanyatlásáról vagy legalábbis globális vezető szerepének megszűnéséről szóló narratívákat.

„Ezért többet kell tennünk annak a bizonyosságnak a megerősítésére, hogy ugyanazon az értékközösségen osztozunk, és ezt mindannyiunknak védelmeznünk is kell” – szögezte le az államfő.

Iohannis kijelentette,

a tagállamoknak közösen, egységes egészként kell cselekedniük, és az Uniónak meg kell erősítenie belső ellenálló képességét a hibrid fenyegetésekkel szemben.

Ehhez ágazati politikák kidolgozására van szükség a technológia (beleértve a mesterséges intelligenciát), a klímaváltozás visszaszorítása, az ipari termelés általi versenyképesség növelése és a fenntartható beszerzési láncok terén – hangsúlyozta.

Az Ukrajnában dúló háború kapcsán kifejtette,

az Uniónak továbbra is ki kell állnia Ukrajna és az ukrán nép mellett, amikor a demokrácia, egy ország területi sérthetetlensége és szuverenitása, illetve a szabályokon nyugvó világrend forog kockán, és „nincs helye a fáradtságnak”.

Ezért Románia jelentős részt vállal az Ukrajna, illetve a háború hatásai által súlyosan érintett Moldovai Köztársaság támogatásában – hangsúlyozta az elnök, aki az Európai Unió megerősítése, a geopolitikai helyzettel való szembenézés és a tartós béke érdekében ismét szorgalmazta az EU bővítését.

Úgy vélekedett, az Unió „egyesek véleménye ellenére” erősebb most, mint öt évvel ezelőtt,

megerősítették az elmúlt évek megpróbáltatásai.

„Mindezzel együtt még sok a tennivalónk. Közös európai építményünk még mindig egy kidolgozás alatt lévő projekt” – fogalmazott.

Iohannis emlékeztette az EP-képviselőket, hogy öt évvel ezelőtt fogadták el a nagyszebeni nyilatkozatot, és az ebben megfogalmazott tíz vállalás ma is érvényes.

Idézet
Egység, szolidaritás, kohézió, jogállamiság – ezek továbbra is közös európai döntéseink középpontjában állnak. A magam részéről a jövőben is szívem mélyéből hű maradok ezekhez az értékekhez és elvekhez,

és meggyőződésem, hogy ezek képezik az önök által itt végzett munka alapját is. Hiszek abban is, hogy együtt sikerre tudjuk vinni az Uniót, miközben hűek maradunk az egységes és erősebb Európáról alkotott elképzelésünkhöz” – mondta Klaus Iohannis.

Az elnök beszéde az Európai Parlament által 2022-ben kezdeményezett Ez itt Európa vitasorozat része.

A román elnök beszédét amúgy az ülésteremben mérsékelt érdeklődés övezte: a 115 tagú szocialista frakcióból csupán öten voltak jelen, és a jobboldali pártok képviselői sem voltak ott.

A felszólalást a néppárti – ehhez a pártcsaládhoz tartozik Iohannis korábbi pártja, a Nemzeti Liberális Párt – és a zöldek hallgatták végig a padsorokból.

Iohannis: négy választás egy évben nagyon sok

Nem ellenzi az államfő a választások összevonását – erről Strasbourgban nyilatkozott az újságíróknak Klaus Iohannis.
Az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával közös szerdai sajtótájékoztatóján Iohannis emlékeztetett, hogy ebben az évben négy választást kell megszervezni Romániában, „ami nagyon sok”.
Meglátása szerint a koalíciós pártok és a kormány feladata tisztázni, hogy mely típusú választások összevonása lenne törvényes és alkotmányos.
„Én nem ellenzem a választások összevonását. Ha jól kivitelezik és idejében bejelentik, ez jó megoldás arra, hogy kevesebb alkalommal kelljen urnához járulni” – fogalmazott.
A román elnök arról is beszélt: Románia mielőbbi teljes körű schengeni csatlakozása jelentősen meg fogja erősíteni az Európai Uniót, és megkönnyíti a tagállamok közötti kohéziót és együttműködést.
Iohannis köszönetet mondott Roberta Metsola EP-elnöknek, hogy kitartóan és határozottan támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli térségbe.
Iohannis kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy készül-e valamilyen európai tisztséget vállalni a júniusi EP-választások után.
„Nem hiszem, hogy ez megfelelő pillanat a találgatásokra. Jelenleg Románia elnöke vagyok. Ugyanakkor tagja vagyok az Európai Tanácsnak, amely az európai választások után tárgyalni fog ezekről a tisztségekről” – fogalmazott Iohannis.
A román elnök ugyanakkor hozzátette, „elfogadhatatlan lenne”, hogy a vezető európai uniós tisztségeket betöltő személyek között ne képviseltessék magukat az újonnan csatlakozott keleti államok. Iohannis szerint 2019-ben „tévedés történt”, amikor valamennyi fontos tisztségbe régi tagállamok képviselőit választották meg, emiatt ugyanis nagyon sok európai polgár „kirekesztve” érzi magát.
„Ez hiba volt, amely reményeim szerint nem fog megismétlődni. Az EU javára válna, ha megértenék, hogy a vezetőség kiválasztásakor a regionális szempontokat is figyelembe kell venni” – érvelt Iohannis.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Szerdától az EU-állampolgárok is csak elektronikus beutazási engedéllyel léphetnek be az Egyesült Királyságba

Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.

Szerdától az EU-állampolgárok is csak elektronikus beutazási engedéllyel léphetnek be az Egyesült Királyságba
2025. április 01., kedd

„Gyanút keltő”, hogy a Tate fivérek az Egyesült Arab Emírségbe utaztak, amellyel Romániának nincs kiadatási egyezménye

Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.

„Gyanút keltő”, hogy a Tate fivérek az Egyesült Arab Emírségbe utaztak, amellyel Romániának nincs kiadatási egyezménye
2025. április 01., kedd

Ugyanúgy próbálnak ellehetetleníteni, mint Georgescut Romániában – panaszolja Trumpnak az autonóm Gagauzia kormányzója

Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.

Ugyanúgy próbálnak ellehetetleníteni, mint Georgescut Romániában – panaszolja Trumpnak az autonóm Gagauzia kormányzója
2025. április 01., kedd

Erősíti a katonai együttműködést Magyarország és Szerbia

A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.

Erősíti a katonai együttműködést Magyarország és Szerbia
2025. április 01., kedd

Ursula von der Leyen: a vámtarifák általános bevezetése romboló hatású, de Európa nyitott a tárgyalásokra

Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Ursula von der Leyen: a vámtarifák általános bevezetése romboló hatású, de Európa nyitott a tárgyalásokra
2025. április 01., kedd

Jelentős gázai város evakuálására adott parancsot az izraeli hadsereg, folytatódik a terrorellenes művelet

Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.

Jelentős gázai város evakuálására adott parancsot az izraeli hadsereg, folytatódik a terrorellenes művelet
2025. április 01., kedd

Washington: Trump nem értékelte Putyin ukrajnai ideiglenes kormány felállítására vonatkozó javaslatát

Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.

Washington: Trump nem értékelte Putyin ukrajnai ideiglenes kormány felállítására vonatkozó javaslatát
2025. április 01., kedd

Le Pen: politikai ítélet született ellenem, Trump: ez olyan, mint ami Amerikában történt

Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.

Le Pen: politikai ítélet született ellenem, Trump: ez olyan, mint ami Amerikában történt
2025. március 31., hétfő

Csapnivaló a közúti közlekedés – ismét Romániát hozták fel negatív példaként a NATO-erők szállítása kapcsán

Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.

Csapnivaló a közúti közlekedés – ismét Romániát hozták fel negatív példaként a NATO-erők szállítása kapcsán
2025. március 31., hétfő

Letöltendő börtönbüntetésre ítélték Marine Le Pent, akit öt évre közhivatal viselésétől is eltiltottak

Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.

Letöltendő börtönbüntetésre ítélték Marine Le Pent, akit öt évre közhivatal viselésétől is eltiltottak