Fotó: Rompres
2007. november 01., 00:002007. november 01., 00:00
A hihetetlennek tûnõ halmazati büntetés úgy lehetséges, hogy a bíróság külön bûncselekményként értékelte minden egyes áldozat meggyilkolását, és ugyanígy járt el a sebesültek esetében is. A halálos áldozatokért 30 év, míg a sérültekért 18 év börtön volt a büntetés. A spanyol törvények értelmében viszont egy személy legtöbb 40 évet ülhet börtönben. A merénylet, amelynek során az elkövetõk tíz pokolgépet robbantottak fel, 191 halálos áldozatot követelt, a sérültek száma pedig meghaladta az 1800-at. A bíróság ugyanakkor felmentette az egyik feltételezett szervezõt, Oszman Rabeit, aki „Egyiptomi Mohamed\" néven vált ismertté. Rabeit Olaszországban fogták el, s ugyanott el is ítélték nemzetközi terrorista szervezethez való tartozás vádjával. A két másik, szervezõként számon tartott vádlott, a marokkói Juszef Belhadzs és Haszán al-Haszki 20 évnél kevesebb börtönbüntetést kapott szintén terrorista szervezethez való tartozás miatt. Az összesen 28 vádlottból hetet mentett fel a madridi bíróság. A vádlottak közül 19 arab és nagy részük marokkói illetõségû, kilencen pedig spanyolok. Mindnyájan ártatlannak vallották magukat a teljes per során, sõt 14-en éhségsztrájkba kezdtek a vádak elleni tiltakozásként. Az ítélõszéki határozat szerint a merényletek áldozatai 30 ezertõl 1,5 millió euróig terjedõ kárpótlást kapnak. A robbantásnak 16 román áldozata is volt. Javier Gomez Bermudez bíró az ítéletek kihirdetése elõtt leszögezte: nincs semmi bizonyíték arra, hogy az al-Kaida ihletésû merényletekhez köze lett volna a Baszkföld Haza és Szabadság (ETA) szélsõséges baszk szakadár szervezetnek. Annak idején a kormány elõször az ETA-t vádolta a terrortámadás-sorozattal, és ez a parlamenti választások elvesztésébe került. A közvélemény szerint a José Maria Aznar vezette néppárti kormány így próbálta elterelni a figyelmet az iraki háborús részvételrõl. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is nyomást kell gyakorolni Oroszországra – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő azt követően, hogy részt vett az Ukrajnát támogató Tettrekészek Koalíciójának vasárnapi online tanácskozásán.
Alekszandar Vucsics szerb elnök kemény fellépést jelentett be a kormányellenes tiltakozókkal szemben vasárnap, ezzel reagálva a napok óta tartó, folyamatosan erőszakba torkolló tüntetésekre.
Az amerikai elnök és orosz kollégája pénteki alaszkai találkozójukon „szilárd biztonsági garanciákról” állapodtak megUkrajna számára – jelentette be vasárnap Steve Witkoff.
Több európai ország állam-, illetve kormányfője bejelentette vasárnap, hogy jelen lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban tartandó tárgyalásain.
Három ember meghalt, további nyolcan pedig megsebesültek, amikor több fegyveres tüzet nyitott egy brooklyni étteremben vasárnap hajnalban, zárás körül – közölte a New York Postra hivatkozva a Híradó.hu.
Az izraeli hadsereg sátrakat és egyéb felszereléseket biztosít a gázai lakosoknak, akik a harcok sújtotta területeken élnek, mielőtt az enklávé déli részébe költöztetik őket – jelentette be szombaton Aviháj Adraí katonai szóvivő.&a
Donald Trump amerikai elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy jövő péntekre szeretne megszervezni egy háromoldalú csúcstalálkozót saját maga, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.
Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.
Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
Látogatottsági adatok