A NATO-főtitkár szavai szerint az orosz gazdaság „háborús alapokon áll”
Fotó: NATO
A NATO-főtitkár csütörtökön, egy brüsszeli rendezvényen tartott előadásában kijelentette, hogy a szövetségnek „háborús gondolkodásmódra” kell váltania a fokozódó orosz agresszióval és a Kína által jelentett új fenyegetésekkel szemben. A NATO-főtitkár szerint a veszély teljes sebességgel közeledik a katonai szövetség felé.
2024. december 12., 23:232024. december 12., 23:23
2024. december 12., 23:242024. december 12., 23:24
Mark Rutte felszólította az észak-atlanti szövetség tagországait, hogy fokozzák védelmi termelésüket és növeljék védelmi kiadásaikat. A NATO-főtitkár szavai szerint az orosz gazdaság „háborús alapokon áll”, jövőre a teljes katonai kiadás az ország GDP-jének 7-8 százalékát teszi majd ki – a hidegháború óta a legmagasabb szintet.
„Ami Oroszországnak hiányzik a minőségből, azt mennyiségben pótolja – Kína, Irán és Észak-Korea segítségével. Mindez abba az irányba mutat, hogy Oroszország hosszú távú konfrontációra készül, Ukrajnával és velünk” – hangoztatta Rutte.
Mint mondta, a kibertámadások, az illegális migráció fegyverként való felhasználása, valamint a polgári légi közlekedés zavarása a hibrid hadviselés példái, amelyek destabilizálják a társadalmakat, és próbára teszik a NATO elrettentő képességét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Kína mindeközben közben nukleáris és technológiai képességeit gyorsan fejleszti, és globális befolyásának kiterjesztésére törekszik.
Rutte megjegyezte, hogy a védelmi kiadások a 10 évvel ezelőttihez képest emelkedtek, amikor a NATO a Krím orosz annektálását követően először fokozta a védelmi beruházásokat de a szövetségesek még mindig kevesebbet költenek, mint a hidegháború idején. Véleménye szerint a hidegháború alatt a GDP jóval nagyobb részét fordították védelemre, és ez volt a kulcsa a béke megőrzésének. Figyelmeztetett, hogy most ismét szükség van hasonló áldozatvállalásra, különben a háború költségei sokkal súlyosabbak lesznek mind gazdasági, mind emberi szempontból.
A védelmi ipar gyors fellendítésére, a kiadások növelésére és a modern technológiákba való beruházásra van szükség. A NATO-szövetségeseknek meg kell szüntetniük a nemzeti bürokratikus akadályokat, és hosszú távú szerződésekkel kell támogatniuk az iparágakat, hogy gyorsabban és hatékonyabban lehessen új képességeket kiépíteni – taglalta.
„Az európai országok átlagosan a nemzeti jövedelmük negyedét költik nyugdíjra, egészségügyre és társadalombiztosítási rendszerekre. Nekünk ennek a pénznek a töredékére van szükségünk ahhoz, hogy a védelmünket sokkal erősebbé tegyük, és megőrizzük az életmódunkat” – tette hozzá.
Kiemelte azt is, hogy nincs közvetlen katonai fenyegetés a szövetséges országokra nézve, mivel a NATO átalakult, a védelmi kiadások nőttek, több csapat és felszerelés van a keleti szárnyon, ugyanakkor hozzátette: aggódik a holnap miatt, mert a NATO nincs arra felkészülve, ami négy-öt év múlva vár rá. „A veszély teljes sebességgel közeledik felénk” – hívta fel a figyelmet.
Elengedhetetlen, hogy Ukrajna még több katonai segélyt kapjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben, a szövetséges tagállamok külügyminisztereinek kétnapos találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!