Rosszallás. Mark Rutte NATO-főtitkár a háború eszkalációjának tekintené az észak-koreai csapatok megjelenését Ukrajnában
Fotó: ANP
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
2024. október 21., 13:272024. október 21., 13:27
Mark Rutte X-bejegyzésében tájékoztatott: beszélt Jun Szogjol dél-koreai elnökkel a NATO és Dél-Korea között fennálló szoros partnerségéről, a védelmiipari együttműködésről, valamint az euro-atlanti és az indo-csendes-óceáni térség egymáshoz kapcsolódó biztonságáról.
„Jelentős eszkalációt jelentene, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába” – tette hozzá bejegyzésében a NATO-főtitkár.
Jun Szogjol hivatalának pénteken kiadott közleménye szerint
Szöul pedig minden rendelkezésére álló eszközzel reagálni fog az orosz-észak-koreai katonai együttműködés újabb fejleményeire.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy hírszerzési jelentések szerint Észak-Korea mintegy tízezer katonát képez ki Oroszország támogatására az ukrajnai háborúban, és noha ezen erőik Oroszországba szállítása még nem történt meg, már jelen van bizonyos számú észak-koreai taktikai személyzet az oroszok által megszállt ukrán területen.
Mark Rutte szerdai közlése szerint
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban „újabb álhírnek” nevezte az észak-koreai katonák oroszországi tartózkodásáról szóló híreket.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Közben hétfőn reggel az ukrán légierő azt közölte:
az ukrán légvédelem 59 drónt lelőtt, további 45 drón pedig eltűnt a radarokról.
A Telegramon közzétett jelentés szerint október 21-re virradó éjjel az orosz erők egy Iszkander M/KN-23 típusú ballisztikus rakétát lőttek ki meg nem nevezett ukrajnai célpontokra a megszállt Krím félsziget területéről, valamint két irányított levegő-föld rakétát a Fekete-tenger felől.
Ezenkívül 116 drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe.
További 45 célpont eltűnt a radarokról, kevesebb mint tíz drón továbbra is az ukrán légtérben tartózkodik, a légiveszély nem múlt el – áll a közleményben.
A támadás elhárításában az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységei vesznek részt.
Az Unian hírügynökség a kijevi katonai közigazgatás hivatalos Telegram-csatornájára hivatkozva azt közölte, hogy a főváros elleni légitámadás öt órán át tartott. A légvédelem az összes ellenséges drónt - körülbelül tízet - megsemmisítette.
A lehulló roncsdarabok Kijev több kerületében kisebb károkat okoztak. Egy személy megsebesült, őt az orvosok a helyszínen ellátták.
– tette közzé az Ukrajinszka Pravda hírportál a helyi katasztrófavédelem jelentésére hivatkozva.
A bombázás Harkiv lakónegyedeit és polgári infrastruktúráját sújtotta: a robbanások áramvezetékeket, lakóházakat, garázsokat, benzinkutakat, magánházakat és autókat rongáltak meg. Hétfő reggeli adatok szerint 13 személy megsebesült a légicsapás következtében.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!