NATO-csatlakozást és folyamatos fegyverszállítást is tartalmaz Zelenszkij „győzelmi terve”

Ambiciózus terv. Az ukrán dokumentum szerint a Nyugatnak folyamatosan szállítania kellene a fejlett fegyvereket •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Ambiciózus terv. Az ukrán dokumentum szerint a Nyugatnak folyamatosan szállítania kellene a fejlett fegyvereket

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij elnök „győzelmi terve” hivatalos meghívást tartalmaz a NATO-csatlakozásra, valamint a fejlett fegyverek folyamatos szállítására vonatkozó kötelezettségvállalást – jelentette a Bloomberg szombaton az ügyet ismerő névtelen forrásokra hivatkozva.

Hírösszefoglaló

2024. szeptember 22., 17:502024. szeptember 22., 17:50

Kijev továbbra is titkolózik a terv tartalmát illetően, amelyet Zelenszkij jövő heti amerikai látogatása során Joe Biden amerikai elnökkel tervez megvitatni.

Zelenszkij szerint a „győzelmi terv” öt pontból áll, és Ukrajna biztonságára és geopolitikai helyzetére, a külföldi katonai segítségre, amelynek korlátozások nélküli szabad felhasználására és a gazdasági támogatásra összpontosít.

A NATO-meghíváson és a fegyverszállítási ígéreten kívül a Bloomberg forrásai szerint a „győzelmi terv” az európai uniós tagsághoz vezető egyértelmű utat is tartalmazza.

Zelenszkij várhatóan csütörtökön mutatja be a „győzelmi tervet” Bidennek a Fehér Házban. Tervezi továbbá, hogy megvitatja azt Donald Trump és Kamala Harris elnökjelöltekkel, valamint a kongresszus tagjaival.

Ukrajna közölte, hogy nyitott az amerikaiak javaslataira a terv megerősítésére.

Amerikai tisztségviselők elmondták, hogy látták Zelenszkij stratégiájának elemeit, és hitet tettek amellett, hogy „működhet”.

Ezt követően Zelenszkij azt ígéri, hogy nyilvánosságra hozza a „győzelmi tervet”.

Zelenszkij elmondta, hogy a terv célja, hogy a háborút a nemzetközi partnerek támogatásával, Oroszország együttműködésére való támaszkodás nélkül fejezze be, bár nem részletezte, hogy ezt hogyan érné el.

Egyébként Zelenszkij a CNN-nek elmondta, hogy

Ukrajna kérése, hogy nagy hatótávolságú rakétákat használhasson Oroszországon belüli célpontok ellen, része a „győzelmi tervének”, amelyet a jövő héten kell bemutatnia amerikai tisztségviselőknek.

Zelenszkij sürgette Ukrajna szövetségeseit, hogy enyhítsék a fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, és bár vannak jelek arra, hogy az Egyesült Államok megváltoztatja álláspontját, azt mondta, hogy még nem kaptak zöld utat.

„Vannak nagy hatótávolságú fegyvereink. De nem annyi, amennyire szükségünk van” – mondta Zelenszkij pénteken, hozzátéve, hogy „sem az Egyesült Államok, sem az Egyesült Királyság nem adott engedélyt arra, hogy ezeket a fegyvereket Oroszország területén használjuk”.

Újságíróknak nyilatkozva Zelenszkij az eszkalációtól való félelmet okolta a szövetségesek vonakodásáért.

Eközben

Oroszország bejelentette, hogy nem vesz részt a júniusban tartott, svájci rendezésű békecsúcstalálkozó folytatásán.

Az ok: az egész folyamatot „csalásnak” tartja – közölte Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton.

Moszkvát nem hívták meg a júniusi csúcstalálkozóra, amelyen több mint 90 ország vett részt, Oroszország pedig a megbeszéléseket irrelevánsnak minősítette a részvétele nélkül megtartott konferenciát. Volodimir Zelenszkij elnök azonban reményét fejezte ki, hogy az év végéig sor kerülhet egy újabb értekezletre, amelynek célja Oroszország bevonása.

Zaharova a Telegramon bírálta a csúcstalálkozót,

„Magának a folyamatnak semmi köze a rendezéshez. Ez az angolszászok és ukrán bábjaik csalásának újabb megnyilvánulása” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nyitott a „valóban komoly javaslatok” megfontolására, amelyek elismerik a „valós helyzetet”, ami utalás arra, hogy Oroszország négy ukrajnai régiót annektált, amelyek közül egyiket sem ellenőrzi teljes mértékben.

Zaharova azzal vádolta Ukrajnát és nyugati szövetségeseit, hogy nem érdekeltek a békére való törekvésben.

Ezzel Ukrajna közelmúltbeli behatolására utalt Oroszország déli kurszki régiójába, valamint Zelenszkij folyamatos kéréseire a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek iránt. Azt mondta, hogy Ukrajna és nyugati támogatói „nem a békére gondolnak”.

A júniusi csúcstalálkozót megelőzően Vlagyimir Putyin orosz elnök felvázolta a tárgyalások feltételeit, amelyek között szerepelt, hogy

Kijev feladja azt a négy területet, amelyre Moszkva most igényt tart.

Oroszország azóta közölte, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, amíg az ukrán erők a kurszki régióban maradnak.

Ukrán tisztségviselők eközben szombaton közölték, hogy

két lőszerraktárra mértek csapást az oroszországi Krasznodar és Tver régiókban, az orosz katonai infrastruktúra leépítésére irányuló folyamatos erőfeszítések részeként.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szombaton közölte, hogy az oroszországi Krasznodar régióban található tyihorecki arzenált vették célba az éjszaka folyamán az ország biztonsági szolgálatával (SZBU) közös műveletben, azt állítva, hogy a létesítmény „a megszállók három legnagyobb lőszerraktárának egyike, és az orosz csapatok logisztikai rendszerének egyik kulcsfontosságú létesítménye”.

Kijev szerint Oroszország atomlétesítmények elleni csapásokat tervez
Kijev szerint Oroszország azt tervezi, hogy a tél beállta előtt ukrajnai atomlétesítményekre mér rakétacsapásokat.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X közösségi oldalon írt erről szombaton. Közlése szerint a tervezett támadások elsősorban az atomerőművek elosztórészlegeit és a transzformátorállomásokat vennék célba. A miniszter hozzátette: az ukrán hírszerzés erre vonatkozó értesüléseit megosztották a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) is.
Ukrán jelentések szerint orosz rakéta- és dróntámadások rendszeresen érik az ukrajnai energetikai létesítményeket, ami miatt gyakran órákig szünetel az áramszolgáltatás. A jelenleg is működő három atomerőmű kapacitása nagyjából az ukrajnai energiaszükséglet felét fedezi.
Az orosz hadsereg a háború 2022-es megindítása után nem sokkal ellenőrzése alá vonta a zaporizzsjai atomerőművet Dél-Ukrajnában, a környékén rendszeresek a tüzérségi összecsapások. A hat reaktorral rendelkező létesítményt biztonsági okokból teljesen leállították.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 23., szerda

Magyar Péter október 23-án: 1956 zsinórmérték, a jövő hazaszerető vezetőit keressük

Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.

Magyar Péter október 23-án: 1956 zsinórmérték, a jövő hazaszerető vezetőit keressük
2024. október 23., szerda

Terrortámadás halálos áldozatokkal Ankarában

Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.

Terrortámadás halálos áldozatokkal Ankarában
2024. október 23., szerda

Orbán Viktor: 1956 tanulsága az, hogy csak Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk

Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.

Orbán Viktor: 1956 tanulsága az, hogy csak Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk
2024. október 23., szerda

Szeretett minket: negyedik enciklikájával rukkol elő Ferenc pápa

Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.

Szeretett minket: negyedik enciklikájával rukkol elő Ferenc pápa
2024. október 23., szerda

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján

Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján
2024. október 23., szerda

Fegyvernyugvást sürget Gázában Washington, a Hezbollah „trónörökösével” is sikerült végezni

A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.

Fegyvernyugvást sürget Gázában Washington, a Hezbollah „trónörökösével” is sikerült végezni
2024. október 23., szerda

Zelenszkij: Ukrajna nem akar atomfegyvert, de cserében NATO-tagságot kér

Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.

Zelenszkij: Ukrajna nem akar atomfegyvert, de cserében NATO-tagságot kér
2024. október 22., kedd

Drámaian csökkent Ukrajna lakossága a háború kezdete óta

Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.

Drámaian csökkent Ukrajna lakossága a háború kezdete óta
2024. október 22., kedd

Kizárnák a kormányalakításból a választáson győztes Osztrák Szabadságpártot

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.

Kizárnák a kormányalakításból a választáson győztes Osztrák Szabadságpártot
2024. október 22., kedd

Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot hagyott jóvá az Európai Parlament

Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.

Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot hagyott jóvá az Európai Parlament