NATO-csatlakozást és folyamatos fegyverszállítást is tartalmaz Zelenszkij „győzelmi terve”

Ambiciózus terv. Az ukrán dokumentum szerint a Nyugatnak folyamatosan szállítania kellene a fejlett fegyvereket •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Ambiciózus terv. Az ukrán dokumentum szerint a Nyugatnak folyamatosan szállítania kellene a fejlett fegyvereket

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij elnök „győzelmi terve” hivatalos meghívást tartalmaz a NATO-csatlakozásra, valamint a fejlett fegyverek folyamatos szállítására vonatkozó kötelezettségvállalást – jelentette a Bloomberg szombaton az ügyet ismerő névtelen forrásokra hivatkozva.

Hírösszefoglaló

2024. szeptember 22., 17:502024. szeptember 22., 17:50

Kijev továbbra is titkolózik a terv tartalmát illetően, amelyet Zelenszkij jövő heti amerikai látogatása során Joe Biden amerikai elnökkel tervez megvitatni.

Zelenszkij szerint a „győzelmi terv” öt pontból áll, és Ukrajna biztonságára és geopolitikai helyzetére, a külföldi katonai segítségre, amelynek korlátozások nélküli szabad felhasználására és a gazdasági támogatásra összpontosít.

A NATO-meghíváson és a fegyverszállítási ígéreten kívül a Bloomberg forrásai szerint a „győzelmi terv” az európai uniós tagsághoz vezető egyértelmű utat is tartalmazza.

Zelenszkij várhatóan csütörtökön mutatja be a „győzelmi tervet” Bidennek a Fehér Házban. Tervezi továbbá, hogy megvitatja azt Donald Trump és Kamala Harris elnökjelöltekkel, valamint a kongresszus tagjaival.

Ukrajna közölte, hogy nyitott az amerikaiak javaslataira a terv megerősítésére.

Amerikai tisztségviselők elmondták, hogy látták Zelenszkij stratégiájának elemeit, és hitet tettek amellett, hogy „működhet”.

Ezt követően Zelenszkij azt ígéri, hogy nyilvánosságra hozza a „győzelmi tervet”.

Zelenszkij elmondta, hogy a terv célja, hogy a háborút a nemzetközi partnerek támogatásával, Oroszország együttműködésére való támaszkodás nélkül fejezze be, bár nem részletezte, hogy ezt hogyan érné el.

Egyébként Zelenszkij a CNN-nek elmondta, hogy

Ukrajna kérése, hogy nagy hatótávolságú rakétákat használhasson Oroszországon belüli célpontok ellen, része a „győzelmi tervének”, amelyet a jövő héten kell bemutatnia amerikai tisztségviselőknek.

Zelenszkij sürgette Ukrajna szövetségeseit, hogy enyhítsék a fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, és bár vannak jelek arra, hogy az Egyesült Államok megváltoztatja álláspontját, azt mondta, hogy még nem kaptak zöld utat.

„Vannak nagy hatótávolságú fegyvereink. De nem annyi, amennyire szükségünk van” – mondta Zelenszkij pénteken, hozzátéve, hogy „sem az Egyesült Államok, sem az Egyesült Királyság nem adott engedélyt arra, hogy ezeket a fegyvereket Oroszország területén használjuk”.

Újságíróknak nyilatkozva Zelenszkij az eszkalációtól való félelmet okolta a szövetségesek vonakodásáért.

Eközben

Oroszország bejelentette, hogy nem vesz részt a júniusban tartott, svájci rendezésű békecsúcstalálkozó folytatásán.

Az ok: az egész folyamatot „csalásnak” tartja – közölte Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton.

Moszkvát nem hívták meg a júniusi csúcstalálkozóra, amelyen több mint 90 ország vett részt, Oroszország pedig a megbeszéléseket irrelevánsnak minősítette a részvétele nélkül megtartott konferenciát. Volodimir Zelenszkij elnök azonban reményét fejezte ki, hogy az év végéig sor kerülhet egy újabb értekezletre, amelynek célja Oroszország bevonása.

Zaharova a Telegramon bírálta a csúcstalálkozót,

„Magának a folyamatnak semmi köze a rendezéshez. Ez az angolszászok és ukrán bábjaik csalásának újabb megnyilvánulása” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nyitott a „valóban komoly javaslatok” megfontolására, amelyek elismerik a „valós helyzetet”, ami utalás arra, hogy Oroszország négy ukrajnai régiót annektált, amelyek közül egyiket sem ellenőrzi teljes mértékben.

Zaharova azzal vádolta Ukrajnát és nyugati szövetségeseit, hogy nem érdekeltek a békére való törekvésben.

Ezzel Ukrajna közelmúltbeli behatolására utalt Oroszország déli kurszki régiójába, valamint Zelenszkij folyamatos kéréseire a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek iránt. Azt mondta, hogy Ukrajna és nyugati támogatói „nem a békére gondolnak”.

A júniusi csúcstalálkozót megelőzően Vlagyimir Putyin orosz elnök felvázolta a tárgyalások feltételeit, amelyek között szerepelt, hogy

Kijev feladja azt a négy területet, amelyre Moszkva most igényt tart.

Oroszország azóta közölte, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, amíg az ukrán erők a kurszki régióban maradnak.

Ukrán tisztségviselők eközben szombaton közölték, hogy

két lőszerraktárra mértek csapást az oroszországi Krasznodar és Tver régiókban, az orosz katonai infrastruktúra leépítésére irányuló folyamatos erőfeszítések részeként.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szombaton közölte, hogy az oroszországi Krasznodar régióban található tyihorecki arzenált vették célba az éjszaka folyamán az ország biztonsági szolgálatával (SZBU) közös műveletben, azt állítva, hogy a létesítmény „a megszállók három legnagyobb lőszerraktárának egyike, és az orosz csapatok logisztikai rendszerének egyik kulcsfontosságú létesítménye”.

Kijev szerint Oroszország atomlétesítmények elleni csapásokat tervez
Kijev szerint Oroszország azt tervezi, hogy a tél beállta előtt ukrajnai atomlétesítményekre mér rakétacsapásokat.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X közösségi oldalon írt erről szombaton. Közlése szerint a tervezett támadások elsősorban az atomerőművek elosztórészlegeit és a transzformátorállomásokat vennék célba. A miniszter hozzátette: az ukrán hírszerzés erre vonatkozó értesüléseit megosztották a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) is.
Ukrán jelentések szerint orosz rakéta- és dróntámadások rendszeresen érik az ukrajnai energetikai létesítményeket, ami miatt gyakran órákig szünetel az áramszolgáltatás. A jelenleg is működő három atomerőmű kapacitása nagyjából az ukrajnai energiaszükséglet felét fedezi.
Az orosz hadsereg a háború 2022-es megindítása után nem sokkal ellenőrzése alá vonta a zaporizzsjai atomerőművet Dél-Ukrajnában, a környékén rendszeresek a tüzérségi összecsapások. A hat reaktorral rendelkező létesítményt biztonsági okokból teljesen leállították.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen

Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen
2025. május 17., szombat

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt

Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt
2025. május 17., szombat

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról

Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról
2025. május 17., szombat

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma

Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma
2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma