Nagyszabású energetikai megállapodást kötött Németország és Franciaország, de a katonai kérdésekben messze az egyetértés

•  Fotó: Facebook/Élysée – Présidence de la République française

Fotó: Facebook/Élysée – Présidence de la République française

Kiterjesztik Németországig az évtized végére felépülő H2Med nevű vezetéket, amelyen az Ibériai-félszigetről érkezhet zöld hidrogén az európai kontinensre – jelentette be vasárnap este Emmanuel Macron francia államfő Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján Párizsban.

MTI

2023. január 23., 07:572023. január 23., 07:57

2023. január 23., 07:592023. január 23., 07:59

„Úgy döntöttünk, hogy kiszélesítjük a H2Med-projektet európai finanszírozásoknak köszönhetően, s összekötjük Portugáliát, Spanyolországot és Franciaországot Németországgal, amely partnerünk lesz ebben az infrastrukturális stratégiában a hidrogén területén” – mondta Emmanuel Macron a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett közös német-francia kormányülést követően.

A Spanyolország, Portugália és Franciaország között decemberben létrejött megállapodás szerint az Európai Unió éves szükségleteinek 10 százaléka, mintegy kétmillió tonna zöld hidrogén érkezhet az Ibériai-félszigetről az európai energiapiacra.

A Németország és Franciaország közötti történelmi megbékélés alapját megteremtő Élysée-szerződést 1963. január 22-én írta alá Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Elysée-palotában. A megállapodást fokozatosan erősítették meg, 1988-ban Helmut Kohl kancellár és Francois Mitterrand elnök a biztonság, valamint a gazdasági és monetáris politika érdekében francia-német kormányüléseket indított.

A hatvanadik évforduló nagyszabású megünneplése Párizsban alkalmat teremtett a két ország között az elmúlt hónapokban hűvösre fordult viszony javítására. Az ukrajnai háború következtében az energetikai és a védelmi kérdésekben kibontakozó nézeteltérések a két ország között olyan méreteket öltöttek, hogy októberben elhalasztották az évente hagyományosan megrendezett közös francia-német kormányülést.

A két ország vezetője most is kitérő választ adott arra a kérdésére, hogy hajlandók-e a kijevi vezetés kérésére harckocsikat szállítani Ukrajnának, és nézeteltérések mutatkoztak az európai védelmi politika témakörében is.

Franciaország nem zárja ki, hogy Leclerc típusú harckocsikat szállít Ukrajnának támogatásul az Oroszország elleni háborúban – jelezte Emmanuel Macron, jóllehet az ukrán hadsereg eddig elsősorban Németországtól kérte a világ legerősebb harckocsijának számító Leopardokat az orosz agresszió megállításához segítségül.

„Ami a Leclerc-eket illeti, azt kértem a védelmi minisztertől, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Semmi sem kizárt” – mondta a francia elnök egy újságírói kérdésre válaszolva. A Leopardokat érintő kérdés kapcsán Olaf Scholz elmondta: „a múltban mindig is szorosan együttműködve léptünk fel barátainkkal és szövetségeseinkkel, és a jövőben is a konkrét helyzettől függően fogunk cselekedni”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Kijevbe látogatott, ahol jelezte: az Európai Unió 2023-ban 18 milliárd euró pénzügyi segélyt nyújtana Ukrajnának, és azt fontolgatja, hogy német Leopardokat küld az országnak. Berlin egyelőre azonban nem hagyta jóvá a harckocsik átadását Ukrajnának.

Franciaország hónapok óta aggodalmának ad hangot a Washington által augusztusban elfogadott inflációcsökkentési törvény európai hatásai miatt, s annak ellensúlyozására egy masszív európai finanszírozási rendszert sürget.

Emmanuel Macron az elképzelés támogatásához is megpróbálta meggyőzni német kollégáját.

Az Egyesült Államok gazdaságának nyújtott hatalmas állami támogatások olyan reformokat tartalmaznak, amelyek adókedvezményekkel előnyben részesítik az amerikai vállalatokat, elsősorban az autóiparban az elektromos autókat és akkumulátorokat érintően, valamint a megújuló energiaforrások és a hidrogén terén is.

A sajtótájékoztatón Emmanuel Macron elmondta: „egy ambiciózus és gyors európai válasz” érdekében sikerült közös francia-német álláspontot kialakítani, de azt nem részletezte, hogy azt milyen forrásból kívánják finanszírozni. A francia elnök szerint az európai válasznak egyszerűnek kell lennie és láthatóbbá kell tennie a meglévő támogatási eszközöket.

Emmanuel Macron és Olaf Scholz ugyanakkor nem titkolta, hogy nem sikerült közös nevezőre jutniuk egy európai rakétaelhárító rendszer tervét illetően, amelyhez Berlin amerikai és izraeli technológiákat használna, míg Párizs európai fejlesztésű megoldást sürget egy francia-olasz rendszer alapján.

Míg a német kancellár megerősítette, hogy a már meglévő technológiákra kell építeni, és nem szabad túl sokáig várni bizonyos fegyverek beszerzésében, addig francia kollégája jelezte: a következő hetekben szeretne Lengyelországgal és Németországgal egy közös stratégiát kialakítani, és „a lehető legmesszebb eljutni az ipari és technológiai szuverenitásban” ezen a területen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt
2025. április 02., szerda

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét

Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét
2025. április 02., szerda

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van

Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van
2025. április 02., szerda

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot

A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot