Nyomás. Donald Trump ultimátumot adott: ha az isztambuli tárgyalásokon nem ér el előrelépést az orosz és az ukrán fél, az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök ultimátumot intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, miszerint előrelépést kell elérniük a háború lezárását célzó tárgyalásokon, különben az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból – emlékeztetett Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja a Breitbart News amerikai hírportálnak adott, kedden megjelent interjújában, amelyben a csütörtöki, isztambuli béketárgyalásokról beszélt.
2025. május 14., 09:022025. május 14., 09:02
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy kész csütörtökön Törökországba utazni, és „közvetlenül és vezetői szinten” tárgyalni Oroszországgal a háború lezárásáról. A közelmúltban több ízben kijelentette, hogy kész tárgyalni személyesen Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azonban eddig nem adott határozott választ arra, hogy tárgyalóasztalhoz ül-e vele.
„Javasoljuk a közvetlen tárgyalások újraindítását a kijevi rezsimmel május 15-én, csütörtökön Isztambulban, ahol korábban félbeszakadtak” – fogalmazott Vlagyimir Putyin múlt vasárnapra virradó éjjel kiadott nyilatkozatában.
Donald Trump, aki jelenleg a Közel-Keleten tárgyal, nem zárta, ki, hogy személyesen részt vesz a csütörtökön Törökországban tervezett ukrán-orosz tárgyaláson.
– mondta az interjúban Witkoff, hozzátéve: „Mi közvetíteni szeretnénk. Ez nem a mi háborúnk. Nem mi kezdtük, de segíteni akarunk a lezárásában. Ez úgy történik meg, hogy tűzszünetet kötünk, mindenki beszünteti az erőszakot, és együtt töltünk egy kis időt, hogy megoldást találjunk a fő kérdésekre, és úgy vélem, ez lehetséges.”
Ukrajna, az Egyesült Államokkal és más nyugati partnereivel együtt – köztük az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Németországgal és Lengyelországgal – amellett van, hogy
Donald Trump amerikai elnök Rijádban kedden bejelentette: Marco Rubio amerikai külügyminiszter részt vesz az Isztambulban csütörtökön tervezett orosz-ukrán tárgyalásokon.
A Kreml eközben közölte, hogy az ő delegációjuk is ott lesz a török városában, de azt nem árulták le, hogy ki képviseli Oroszországot azon a tárgyaláson, ahol várhatóan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogja képviselni Ukrajnát.
Trump rendkívül fontosnak nevezte a tervbe vett találkozót. Az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy várakozásai szerint a megbeszéléseken sikerül majd „nagyon jó eredményeket” elérni.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint a találkozóra Rubio mellett Steve Witkoff és Keith Kellogg, az amerikai elnök különmegbízottjai is elutaznak.
Eközben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője kedden, a koppenhágai demokrácia-fórumon, amelyen online formában vett részt, kijelentette:
Rámutatott arra, hogy jelen állás szerint az orosz fél semmilyen választ nem adott az orosz elnök törökországi részvételével kapcsolatban. Ugyanakkor Kijev megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök kész a részvételre, és jelen lesz Törökországban – emlékeztetett.
Kiemelte még, hogy hétfőn Donald Trump amerikai elnök is „nagyon erőteljes és egyértelmű” nyilatkozatot tett, miszerint mindkét vezető jelenlétére számít Törökországban.
Jermak szerint amennyiben Moszkva visszalép a tárgyalásoktól, akkor
A hivatalvezető kitért arra, hogy zajlik az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozására indult munkafolyamat.
„A legkomolyabb és legerősebb garancia ugyanakkor egy erős, felkészült, kiképzett ukrán fegyveres erő, s ezen dolgozunk partnereinkkel. Emellett számítunk arra is, hogy az Egyesült Államokkal az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásáról kötött megállapodás a jövőbeni biztonsági garanciarendszer egyik eleme lesz” – emelte ki Andrij Jermak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak ugyanakkor kijelentette:
Peszkov közölte, hogy „amint az elnök ezt szükségesnek tartja”, a Kreml be fogja jelenteni, hogy ki képviseli majd Oroszországot az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokon. Egyéb kommentárt nem fűzött a témához.
Mint fogalmazott, Európa hozzáállása az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban „nem kiegyensúlyozott, a háború folytatását célozza, és éles ellentétben áll a Moszkvában vagy Washingtonban tanúsított hozzáállással”.
ezért nem állíthatja, hogy elfogulatlanul és kiegyensúlyozottan viszonyul a tárgyalásokhoz.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy
Franciaország, Nagy-Britannia és Németország nem akarja az ukrajnai konfliktus leállítását, és annak elhúzására törekednek.
„Ha eltekintünk a politikai lépéseiket övező szólamoktól, akkor
– nyilatkozott.
A diplomata hangot adott véleményének, miszerint a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékek története azt bizonyítja, hogy
az európaiak tehetetlenek nemzeti érdekeik védelme ügyében.
Meglátása értelmében Európa „csendben lenyelte ezt a szabotázst, ezt a terrorcselekményt, amely közvetlenül érinti nemcsak Németország, hanem az összes európai mély gazdasági érdekeket”.
„Legalább két ország már ma nyíltan kijelenti: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezek a tervek ne valósuljanak meg. Ez Magyarország és Szlovákia, amelyek rendkívül érdekeltek a zavartalan, kiszámítható, átlátható árazású szállításokban Oroszországból, és tisztában vannak azzal, hogy gazdasági jólétük közvetlenül függ az Oroszországgal való együttműködés mértékétől” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Andrej Kartapolov, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának elnöke újságíróknak kedden Moszkvában azt mondta, hogy
A képviselő válaszlépéseket helyezett kilátásba, és azt hangoztatta, hogy Oroszországnak olyan fegyverei vannak, mint senki másnak, amelyek képesek bármilyen feladatot megoldani egy fegyveres konfliktusban.
Peszkov egyébként kitért a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt malajziai Boeing utasszállító repülőgép ügyére is. Elfogultnak nevezte az ezzel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat eredményeit. „Oroszország nem vett részt a szerencsétlenség kivizsgálásában. Ezért nem fogadjuk el az elfogult következtetéseket” – mondta.
Újabb szankciókkal fenyeget Macron és Merz
Emmanuel Macron francia elnök újabb szankciókat ígért Oroszországgal szemben, ha az elutasítja a feltétel nélküli tűzszünetet. Azt is felvetette, hogy Franciaország nyitott arra, hogy Oroszországgal szembeni elrettentésként más európai országokban is állomásoztassa atomfegyvereit.
Macron a TF1 francia televíziónak kedden adott interjúban elmondta, hogy Franciaország más európai országokkal és az Egyesült Államokkal együtt új szankciócsomagot készít elő Oroszország ellen arra az esetre, ha az elutasítja az Ukrajna elleni háborúban a feltétel nélküli tűzszünetet.
Macron szerint az Európai Bizottság „a következő napokban” készíti elő a szankciókat, amelyek az orosz pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az olaj- és gázipart célozzák majd.
Macron hozzátette, hogy Ukrajna, Franciaország és a szövetséges európai országok célja a tűzszünet „a szárazföldön, a levegőben és a tengeren... (és) a területek és a biztonsági garanciák kérdésének megvitatása”.
A francia elnök azt is mondta, hogy „kész tárgyalást nyitni” a szövetséges európai országokkal arról, hogy Franciaország atomfegyvereket állomásoztasson a területükön az orosz agresszióval szembeni elrettentésként.
Macronhoz hasonlóan Friedrich Merz német kancellár is leszögezte a nap folyamán: az Európai Unió kész jelentősen szigorítani az Oroszország elleni szankciókat, ha a héten nem történik előrelépés az ukrajnai háború befejezésében
Merz elmondta, hogy az EU vezetői támogatják Zelenszkij diplomáciai törekvését a tűzszünetre, de új, átfogó szankciókkal figyelmeztetnek, ha Putyin nem hajlandó komolyan elkötelezni magát.
„Várjuk Putyin beleegyezését, és egyetértünk abban, hogy ha ezen a héten nem történik valódi előrelépés, akkor európai szinten együtt akarunk működni a szankciók jelentős szigorításáért” – mondta Merz egy sajtótájékoztatón.
Egy uniós tisztségviselő a Kyiv Independentnek elmondta, hogy a blokk szerdán fogja nyilvánosságra hozni a következő szankciócsomagját. Az uniós intézkedések 17. köre az orosz gazdaság további ágazatait célozhatja meg, az új szankciók a hírek szerint az energia- és a pénzügyi piacokra összpontosulnak.
Az EU Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta 16 szankciócsomagot vezetett be, amelyek katonai beszállítókat, orosz állami szervezeteket és a háborúban részt vevő személyeket céloznak.
Merz figyelmeztetett, hogy a tárgyalások során további engedmények Ukrajna részéről ésszerűtlenek lennének, ha Oroszország továbbra is polgári célpontokat támad.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hálaadó aranymisét mutatott be pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából szombaton a budapesti Szent István-bazilikában. Úgy fogalmazott: továbbra is „missziós hivatásunk van” Magyarországon.
Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben pénteken újságíróknak nyilatkozva.
Elfogtak egy csalás miatt körözött székelyföldi férfit Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) pénteken a police.hu oldalon.
Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve „egy helyben toporog”, és szükség van a fellendítésére.
Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke.
A következő öt év döntő jelentőségű lesz az Európai Unióban a védelmi készenlét megerősítésében – hangsúlyozták az EU-tagállamok vezetői csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozójukon kiadott nyilatkozatukban.
Több kisgyermeket gázolt el autójával egy kínai férfi csütörtökön Peking külvárosának egyik általános iskolája mellett – közölték a hatóságok és a kínai állami média.
Megkezdődött az Európai Tanács Ukrajnával, Közel-Kelettel, migrációval és a versenyképességgel foglalkozó ülése, az uniós tagállamok vezetői az Ukrajnának nyújtott további támogatásról és az európai védelemről is megbeszélést folytatnak Brüsszelben.
A helyi árvízvédelmi hatóságok közleménye szerint már legkevesebb mint hat halálos áldozata van a délnyugat-kínai Kujcsou tartományt sújtó árvizeknek – jelentette a kínai állami média.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a romániai polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és a Moldovai Köztársaság biztonságát is érinti.
szóljon hozzá!