MTI-évértékelő: Amerikában a 2017-es esztendő Donald Trumpról szólt

•  Fotó: Slate.com/Getty Images

Fotó: Slate.com/Getty Images

Ha a tavalyi a rejtőzködő választók éve volt az Egyesült Államokban, akkor a most elmúlóban lévő esztendő kétségtelenül Donald Trumpról, az ország 45. elnökéről szólt. Bár nem sikertelen elnök, megítélése ellentmondásos.

MTI

2017. december 30., 12:122017. december 30., 12:12

Ronald Reagan óta nem volt a Fehér Háznak olyan lakója, aki ennyire megosztotta volna a politikusokat és a politikai elitet, mint a politikába a gazdasági életből érkezett Donald Trump. Népszerűsége a felmérésekben alacsony: 39 és 43 százalék között ingadozik. A republikánusok azonban a decemberben tartott alabamai szenátorválasztást leszámítva – ahol a demokraták jelöltje nyert –, február óta négy kongresszusi időközi választáson is győzelmet arattak.

Ez elemzők szerint azt jelenti, hogy ha Trump személyét sokan nem is kedvelik, de a vezető és ismert demokrata párti politikusokra még kevésbé voksolnának.

Az újonnan választott amerikai elnökök hagyományosan a hatalomra kerülésük első esztendejében fogadtatják el a nagy és legemblematikusabb reformokat, hiszen az első év többnyire az új elnök iránt tanúsított türelem időszaka. Trumpnak szinte egyetlen percig sem volt része ebben. Ráadásul kapcsolata a demokrata ellenzékkel igencsak nehézkes, és a kongresszus mindkét házában többségben lévő republikánusokkal sem teljességgel harmonikus.

Ezzel is magyarázható, hogy a választási kampányában meghirdetett nagy törvényhozási programok közül eddig csupán egyet, a kétségtelenül nagyon jelentős adóreformot sikerült elfogadtatnia. Az elnök szerint ez élénkíti majd a gazdaságot és hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez, ám ellenzéki demokrata párti törvényhozók úgy vélik, hogy az adócsökkentések jobbára a tehetőseket segítik, nem növelik lényegesen a költségvetési bevételeket, viszont végső soron emelhetik az államháztartási hiányát.

Eddig kudarcot vallott viszont az Obamacare néven ismertté vált egészségbiztosítási reform megszüntetése és új törvény elfogadtatása - igaz, csupán egyetlen republikánus politikus, John McCain szenátor voksa miatt -, miként várat magára a bevándorlás átfogó reformja is. Az ezermilliárdos infrastrukturális fejlesztésekről egyelőre nem esik szó, az amerikai-mexikói határon építendő falnak még csupán a prototípusai készülnek.

Elemzők azonban felhívják a figyelmet:

hiba lenne mindebből azt a következtetést levonni, hogy az elnök sikertelen.

David Brady, a Stanford Egyetem politológus-professzora a minap az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) azt hangsúlyozta, hogy Trump jelentős mértékben megváltoztatta az amerikai politikacsinálást és az amerikai társadalom mindennapjait is. Folyamatos és indulatos mikroblog-bejegyzéseivel, riválisai nyilvános inzultálásával a politizálás eddigi módját, elnöki rendeleteivel pedig az amerikaiak mindennapjait változtatta meg.

Például az előző elnök, Barack Obama által az állami iskolák kisdiákjainak kötelezően előírt „semleges nemű” mosdók létesítéséről szóló elnöki rendelet eltörlésével óriási népszerűséget szerzett, vagy az egyes országokból történő bevándorlás átmeneti időre történő felfüggesztését - amelyet harmadjára is átfogalmazott elnöki rendelettel ért el - az amerikaiak többsége örömmel fogadta.

Ezek látható és érzékelhető következményekkel járó döntések voltak. Kevésbé látható, ám a társadalom jövőjét jelentősen befolyásolja, hogy a konzervatív Neil Gorsuch személyében sikerült elfogadtatnia az alkotmánybíróság új bíráját, és a szövetségi kerületi és fellebbviteli bíróságokon kiterjedt és gyors ütemű személycserék folynak.

Donald Trump megváltoztatta az Egyesült Államok nemzetközi imázsát is.

Az „Amerika az első” jelszava jegyében Washington visszavonult a multilateralizmustól. Politikáját egyes elemzők elszigetelődőnek nevezik, mások viszont hazafiasnak.

Trump mindjárt a beiktatása után felmondta a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű szabadkereskedelmi megállapodásban való amerikai részvételt, megkezdte az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) újratárgyalását, bejelentette, hogy Washington kilép a párizsi klímaegyezményből, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetét (UNESCO) már el is hagyta, és a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) is alig aktív.

James Mattis védelmi miniszter, Rex Tillerson külügyminiszter és Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó ugyan folyamatosan megpróbálja fenntartani az Egyesült Államok globális szerepvállalását, ám Twitter-bejegyzéseivel vagy nyilvános megjegyzéseivel az elnök gyakran aláássa helyzetüket.

Elsősorban az Észak-Koreával folytatandó politikában érzékelhető az elnök és csapata között látszólagos véleménykülönbség.

Miközben Trump gyakori szócsatát vív, „haraggal és tűzzel" fenyegeti az ázsiai ország kommunista vezetését és Észak-Korea pusztulását és lerombolását ígéri, a külügyminiszter folyamatosan a Washington és Phenjan közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozza.

Valószínű, hogy a háttérben ez a „reálpolitikai" megközelítés érvényesül: nyilvánosságra került, hogy az amerikai külügyminisztérium munkatársai közvetlen tárgyalásokat folytatnak phenjani tisztségviselőkkel. Egységes volt az amerikai kormányzat az Ukrajnának szállítandó, halált okozó fegyverek ügyében - ezt a szenátus engedélyezte is -, valamint Jeruzsálem Izrael fővárosaként történő elismerésében.

A Trump-elnökség első évét végül - de nem utolsó sorban - alapvetően meghatározza az a több szálon is folyó vizsgálat, amely azt igyekszik kideríteni: a Trump-kampánytörzs munkatársai "összejátottak-e" orosz kormányzati tisztségviselőkkel a tavalyi elnökválasztási kampányban azért, hogy Donald Trump nyerje a választást. A vizsgálatok eddig bizonyítékot nem mutattak fel, de arra érzékelhetően alkalmasak, hogy az elnök legitimitását megkérdőjelező légkört alakítsanak ki. Az orosz-amerikai viszony eközben tovább romlott.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Kövér László házelnök arról, hogy Orbán Viktor miért emlegette George Simiont

Romániában is a magyar közösség érdeke az első – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.

Kövér László házelnök arról, hogy Orbán Viktor miért emlegette George Simiont
2025. május 11., vasárnap

Létrejön a találkozó Putyin és Zelenszkij között Isztambulban?

Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy kész lenne csütörtökön Isztambulban találkozni Vlagyimir Putyinnal. A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajna elnökét, azonnal fogadja el Oroszország tárgyalási ajánlatát.

Létrejön a találkozó Putyin és Zelenszkij között Isztambulban?
2025. május 11., vasárnap

Békére szólított fel XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében

XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben.

Békére szólított fel XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében
2025. május 11., vasárnap

Tömegszerencsétlenség Srí Lankán: szakadékba zuhant egy busz, legalább 21 ember meghalt

Szakadékba zuhant egy busz Srí Lanka középső részén, a balesetben legalább 21 ember maghalt és 24-en megsérültek – közölte vasárnap a dél-ázsiai ország kormánya.

Tömegszerencsétlenség Srí Lankán: szakadékba zuhant egy busz, legalább 21 ember meghalt
2025. május 11., vasárnap

Putyin közvetlen tárgyalásokat javasol Kijevnek

Közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt vasárnap hajnalban Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin közvetlen tárgyalásokat javasol Kijevnek
2025. május 11., vasárnap

Archív fotók láthatóak XIV. Leóról és korábbi pápákkal való találkozásairól

Régebbi képeket bocsátott a sajtó rendelkezésére Robert Francis Prevostról, a katolikus egyház új, XIV. Leó néven megválasztott pápájáról az Ágoston-rend chicagói provinciája, a Midwest Augustinians.

Archív fotók láthatóak XIV. Leóról és korábbi pápákkal való találkozásairól
2025. május 10., szombat

XIV. Leó 2023-ban Prevost érsekként Magyarországon járt Ferenc pápával

Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.

XIV. Leó 2023-ban Prevost érsekként Magyarországon járt Ferenc pápával
2025. május 10., szombat

Zelenszkij harmincnapos tűzszünetet jelentett be, Moszkvának ultimátumot adtak

Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.

Zelenszkij harmincnapos tűzszünetet jelentett be, Moszkvának ultimátumot adtak
2025. május 10., szombat

Teljes és azonnali tűzszünetet kötött India és Pakisztán

Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.

Teljes és azonnali tűzszünetet kötött India és Pakisztán
2025. május 10., szombat

Románia felé kellett kerülnie a Moszkvába tartó Ficónak, miután a litvánok nem engedték átrepülni a gépét

Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.

Románia felé kellett kerülnie a Moszkvába tartó Ficónak, miután a litvánok nem engedték átrepülni a gépét