Fotó: Agerpres
2010. február 10., 09:112010. február 10., 09:11
Az orosz hadsereg vezető tábornoka tegnap kijelentette, hogy az amerikai rakétavédelmi tervek Oroszország ellen irányulnak, s az emiatt kialakult nézeteltérések hátráltatják a megállapodást a Washingtonnal folytatott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Nyikolaj Makarov vezérkari főnök azt mondta: országának továbbra is súlyos aggodalmai vannak a Barack Obama elnök utasítására átalakított, részben tengeri telepítésű elfogórakétákra épülő amerikai rakétavédelmi elképzeléssel kapcsolatban.
Andrej Nyesztyerenko orosz külügyi szóvivő ugyanakkor közölte: Oroszország kész tovább folytatni a párbeszédet a NATO-val az új orosz katonai doktrínáról. Dmitrij Medvegyev orosz államfő múlt pénteken jelentette be, hogy aláírta az ország új katonai doktrínáját és a nukleáris elrettentés területén 2020-ig követendő állami politika alapjait rögzítő dokumentumot.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián helytelenítette, hogy a doktrína a NATO bővítését változatlanul fenyegetésnek tekinti. A főtitkár szerint ez a fajta gondolkodás nem tükrözi a világban végbement változásokat, és nehezíti az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok javítását célzó erőfeszítéseket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterugyanakkor felhívta Rasmussen figyelmét arra, hogy a doktrína értelmében nem csupán a NATO jelent biztonsági kockázatot Oroszországra nézve, hanem az a törekvés is, hogy az észak-atlanti szövetség csapásmérő képességét, a nemzetközi jogot megsértve „globális funkciókkal ruházzák fel”.
A szóvivő a kockázatok közé sorolta még a NATO-tagállamok katonai infrastruktúrájának az orosz határok felé közelítését – amely részben a NATO bővítésével valósul meg –, valamint egyebek között a rakétapajzs fejlesztését, amely szavai szerint aláássa a globális stabilitást és megbontja a nukleáris rakétafegyverzet terén kialakult erőegyensúlyt. Nyikolaj Petrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára tegnap a RIA Novosztyi hírügynökség szerint úgy nyilatkozott: a NATO – főképp a tervezet bővítés miatt – továbbra is komoly fenyegetést jelent Oroszország számára. „Jelentős kételyeink vannak annak kapcsán, hogy nagyobb biztonságban lesz-e Oroszország a NATO további bővítése nyomán.
Ez az új orosz katonai doktrína szerzőinek közös álláspontja” – szögezte le Petrusev. Bírálta a NATO-t, hogy Ukrajnát és Grúziát is fel kívánja venni a soraiba, és azzal vádolta meg a szövetséget, hogy a 2008-as orosz–grúz háború idején fegyvert szállított Grúziának. A rakétapajzs ügyével kapcsolatban tegnap Marian Lupu, a moldovai Demokrata Párt elnöke úgy nyilatkozott, az negatívan befolyásolhatja a Moldovai Köztársaság biztonságát, és úgy vélte, hogy az elfogórakéták romániai telepítése aggodalomra ad okot. Úgy vélte, a telepítés tervéről Bukarestnek mind Moldovával, mind Oroszországgal egyeztetnie kell.
A külügyminisztérium tegnap közölte: az ország területére SM-3 bloc 1B föld-levegő elfogórakétákat telepítenek majd, amelyek 2015-től állnak hadrendbe, a védelmi rendszerhez kapcsolódó radarok más országban kapnak helyet. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt és a szenátus elnöke szerint Románia biztonsági stratégiáját hozzá kell igazítani a rakétavédelmi rendszer befogadása nyomán előállt helyzethez. Közben a gazdasági tárca cáfolta Iulian Iancu PSD-s képviselő információit, amelyek értelmében Oroszország a rakéták befogadása miatt csökkentené a Romániának szánt földgázmennyiséget.
Az izraeli hadsereg sátrakat és egyéb felszereléseket biztosít a gázai lakosoknak, akik a harcok sújtotta területeken élnek, mielőtt az enklávé déli részébe költöztetik őket – jelentette be szombaton Aviháj Adraí katonai szóvivő.&a
Donald Trump amerikai elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy jövő péntekre szeretne megszervezni egy háromoldalú csúcstalálkozót saját maga, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.
Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.
Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.