Kemény bírálat. Moszkva nem viseli jól, hogy a moldovai parlament elítélte az Ukrajna elleni agressziót
Fotó: Wikipédia
Moldova kormánya oroszellenes retorikát használ, és megpróbálja mesterségesen szítani a feszültséget – így reagált az orosz külügyminisztérium arra, hogy a chișinăui parlament az Ukrajna elleni orosz inváziót bíráló nyilatkozatot fogadott el.
2023. március 03., 14:092023. március 03., 14:09
2023. március 03., 14:112023. március 03., 14:11
A moszkavi külügyi tárca szóvivője, Marija Zaharova csütörtökön este reagált a moldovai parlament határozatára.
„Elutasítjuk a Moszkva nem létező, a moldovai helyzet destabilizálását célzó terveivel kapcsolatos információkat, valamint a feszültség mesterséges gerjesztését célzó kísérleteket. A magunk részéről megerősítjük a Chișinăuval fennálló pragmatikus együttműködés megerősítésének és a transznisztriai probléma megoldását célzó erőfeszítések folytatásának szándékát” – hangoztatta Marija Zaharova.
A chișinăui törvényhozás elítélte az Ukrajna elleni agresszió brutalitását, amely a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokban, a Bucsában, Irpinyben és más településeken az orosz erők által elkövetett atrocitásokban, több ezer civil – köztük gyerekek – megölésében, valamint az ukrán állampolgárok megkínzásában, szexuális zaklatásában, elrablásában és Oroszországba költöztetésében nyilvánult meg.
Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban közölte, hogy az ukrán hírszerzés szerint Moszkva megpróbált puccsot szervezni a Nyugat-barát moldovai kormány megdöntésére, hogy oroszpárti bábkormányt ültessen a helyére.
Az akció egyik fő célja az lett volna, hogy megszerezzék a chișinăui repülőteret, hogy azt felhasználva lássák el utánpótlással a szakadár Transznisztriában állomásozó orosz erőket, amelyekkel Moldova irányából is támadást indítottak volna Ukrajna ellen.
Múlt csütörtökön az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, amely szerint Ukrajna hamis zászlós művelettel provokációra készül Moldova szakadár régiójában, Transznisztriában. A közlemény szerint a közeljövőben az ukrán hadsereg egységei, köztük az Azov nevű nacionalista egység fegyveres provokációra készül a régióban. Moszkva szerint az „invázió” ürügye az lenne, hogy az orosz fegyveres erők Transznisztria területéről akarnak támadást indítani Ukrajna ellen.
A közlemény szerint az akcióban részt vevő ukrán katonákat orosz egyenruhába öltöztetik majd, hogy úgy tűnjön, az oroszok indították a támadást.
Pénteken aztán az orosz külügyi tárca is közleményt adott ki, amelyben az orosz hadsereg beavatkozásával fenyegette meg a Nyugatot és Ukrajnát az orosz külügyminisztérium a szakadár moldovai Dnyeszteren túli terület elleni katonai provokáció esetén.
Gagauz vezető: Maia Sandu a saját népszerűségét akarja növelni és diktatúrát építene ki
Súlyos vádakat fogalmazott meg Maia Sandu moldovai elnökkel szemben Irina Vlah, az autonóm Gagauzia vezetője. Vlah egy interjúban úgy fogalmazott: Sandu az ukrajnai konfliktust ürügyként felhasználva diktatúra kialakítása érdekében fokozza a társadalmi feszültséget. „Az elnöknek konszolidálnia kell a társadalmat, kompromisszumokat kell találnia, az ország polgárainak érdekében kell döntéseket hoznia, de mi ezt másképp látjuk. Sandu olyan üzeneteket tolmácsol, amelyek félelemben tartják az embereket. Senki sem erősítette meg állításait a helyzet destabilizálódásáról, puccskísérletről. Senki sem erősítette meg. Sem az Egyesült Államok, sem Románia” – mondta a Moldovai Köztársaság déli részén fekvő autonóm régió vezetője. Úgy véli, a hatóságok „az ukrajnai tragédia mögé bújva diktatúrát hoznak létre a köztársasági elnök pedig „demokratizálódásról és modernizációról” beszél az európai partnereknek, ahelyett, hogy az ország valós problémáit oldaná meg, például megszüntetné az infláció következményeit, és konstruktív párbeszédet kezdeményezne Tiraszpollal. Szerinte a Dnyeszteren túli állítólagos katonai fenyegetés valójában hisztéria. „Nem hallottam magyarázatot az elnöktől. Pletykák jönnek jobbról meg balról, az emberek pedig félnek. Sandu pedig személyes érdekből kihasználja a helyzetet, hogy növelje a népszerűségét” – fogalmazott Vlah. Gagauzia vezetője szerint a Dnyeszteren túli feszültség fokozódása „az ország vezetésének súlyos hibája”.
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
szóljon hozzá!