Kívül tágasabb. Moszkva szerint Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz
Fotó: NATO
Oroszország garanciákat fog kérni arra, hogy a NATO kizárja Ukrajna tagságát, és hogy Ukrajna semleges marad bármilyen békemegállapodásban – mondta egy orosz külügyminiszter-helyettes.
2025. március 17., 09:142025. március 17., 09:14
2025. március 17., 10:262025. március 17., 10:26
„Követelni fogjuk, hogy a nagyon szigorú biztonsági garanciák a megállapodás részévé váljanak” – mondta Alekszandr Grusko az Izvesztyija orosz lapnak Moszkva feltételeitől.
– mondta.
A nyilatkozat akkor hangzott el, amikor kiderült: Donald Trump amerikai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin várhatóan a következő napokban beszélni fog egymással, miközben folytatódnak a tárgyalások a három éve tartó ukrajnai háború esetleges szüneteltetéséről.
Az Egyesült Államok és Ukrajna megállapodott abban, hogy 30 napos tűzszünetet javasol Oroszországnak.
Putyin kijelentette, hogy támogatja a tűzszünetet, de egyúttal felsorolta a béke elérésének szigorú feltételeit.
Az egyik vitatott terület Oroszország nyugati, kurszki régiója, ahol Ukrajna tavaly augusztusban katonai akciót indított és területeket foglalt el.
Putyin azt állította, hogy Oroszország ismét teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja Kurszkot, és azt mondta, hogy az ottani ukrán csapatokat „elszigetelték”.
Eközben az ukrán hadvezetés vasárnap elismerte, hogy visszavonult a tavaly elfoglalt Szudzsa városából Kurszkban.
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Putyint, hogy megpróbálja „szabotálni” az azonnali tűzszünet biztosítására irányuló diplomáciai erőfeszítéseket.
Steve Witkoff amerikai különleges megbízott, aki csütörtökön Moszkvában találkozott Putyinnal, a CNN-nek azt mondta, hogy
Trump a választási kampánya során többször megígérte, hogy az új kormányzat „első napján” véget vet a háborúnak, amely azzal kezdődött, hogy Oroszország 2022-ben tűlerohanta szomszédját.
Alig egy hónappal beiktatása után Trump állítólag 90 perces telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a háború befejezéséről szóló tárgyalások azonnali megkezdéséről.
Az orosz és ukrán fél közötti közvetítésben aktívan szerepet vállaló diplomata kifejtette, hogy jelenleg sokkal közelebb áll egymáshoz a háborúban álló két fél, mint történt az az amerikai kapcsolatfelvételt megelőzően, és az elmúlt hetekben létrejött személyes tárgyalások előtt.
„A két oldal mérföldekre volt egymáshoz ahhoz képest, ahol ma vannak” – fogalmazott.
Az ukrajnai béke érdekében zajló többirányú diplomáciai tárgyalásokról elmondta, hogy ezek párhuzamosan zajlanak az ukrán és az orosz fél mellett európai érdekelt országok képviselőivel, így franciákkal, britekkel, valami norvégokkal és finnekkel.
Ezen megbeszélések témái között szerepel az orosz megszállással érintett régiók jövője, valamint egyéb keretek, mint egy tűzszünet lehetséges elemei – fejtette ki az amerikai tárgyalóküldöttség tagja.
Arra a kérdésre, hogy milyen időtávon belül lehet realitás a harcok beszüntetése, Steve Witkoff azzal válaszolt, hogy
Donald Trump szombaton a Truth Social közösségi oldalán azt tudatta, hogy az ukrán elnökkel és kormánnyal való kapcsolattartással bízta meg Keith Kellogg tábornokot elnöki megbízotti jogkörben.
„Kellogg tábornok, magasan elismert katonai szaktekintély fog közvetlenül egyeztetni Zelenszkij elnökkel és az ukrán vezetéssel. Jól ismeri őket és jó munkakapcsolatban vannak” – fogalmazott az elnök.
Keith Kellogg január óta ukrán-orosz ügyekért felelős elnöki megbízottként dolgozott, ám az orosz fél jelezte, hogy nem fogadja el jelenlétét egy béketárgyaláson, mert túlságosan közelállónak tartja Ukrajnához.
Steve Witkoff hivatalos pozíciója szerint az amerikai elnök közel-keleti különleges megbízottja.
Eközben
A CBS „Face the Nation” című műsorában vasárnap Rubio elmondta, hogy a megbeszélések betekintést nyújtottak abba, hogy Oroszország valóban tűzszünetet fontolgat-e, vagy csupán az időt húzza.
Rubio felvázolta az amerikai kormányzat kétfázisú megközelítését az Ukrajna elleni, immár negyedik éve tartó orosz háború befejezésére.
„Az A terv az, hogy a lövöldözést leállítjuk, hogy aztán áttérhessünk a B tervre, a második fázisra, ami az, hogy mindenki egy asztalhoz üljön, hogy kitaláljuk, hogyan lehetne tartósan és mindenki igényeit tiszteletben tartva véget vetni ennek a háborúnak” – mondta.
A miniszter hangsúlyozta, hogy
Elismerte azonban, hogy még a tűzszünet elérése is nehéz lesz, tekintettel a harctér összetettségére és a kockán forgó érdekekre.
Kedden Kijev beleegyezett az Egyesült Államok által a dzsiddai tárgyalások során javasolt 30 napos tűzszünetbe, amelyet követően Washington újraindította az Ukrajnának nyújtott katonai és hírszerzési támogatást.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Oroszország kész beleegyezni az Egyesült Államok által javasolt ukrajnai tűzszünetbe, de garanciákat követel arra, hogy Kijev a tűzszünet ideje alatt nem mozgósít vagy képez ki csapatokat, és nem kap katonai segítséget.
Rubio tartózkodott ugyan a tárgyalások részleteinek nyilvánosságra hozatalától, de óvatosan optimista maradt. Elmondta, hogy
„Senki sem mondja, hogy a második rész könnyű, de még a második részhez sem juthatunk el, amíg az első részen nem jutunk túl” – hangsúlyozta a kormányzat stratégiáját.
A miniszter azt is kiemelte, hogy a tartós béke eléréséhez mindkét fél részéről diplomáciai kötelezettségvállalásra és esetleges engedményekre van szükség.
„Ez a háború nem folytatódhat. Az elnök ezt világosan megmondta, és mindent megtesz, hogy véget vessen neki” – összegzett.
Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal egy békemegállapodásról, de több kulcsfontosságú kérdésben továbbra is határozott – jelentette vasárnap a The Independent című brit hírportál magas rangú ukrán tisztviselőkre hivatkozva.
Kijev beleegyezett, hogy elfogadja az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünetet, feltéve, hogy Oroszország is betartja annak feltételeit. Az amerikai tisztvségiselők jelenleg Moszkvával tárgyalnak a javaslat részleteiről.
– mondta az Independentnek egy magas rangú ukrán forrás névtelenséget kérve.
„Nem akarjuk, hogy a gyermekeink is harcoljanak ebben a háborúban” – szögezte le.
Ukrajnának négy kulcsfontosságú feltétele van, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy a teljes körű háború véget érjen, mondták a források. Ezek a következők:
Kijev kész elfogadni a harcok befagyasztást a jelenlegi frontvonalak mentén – mondták az Independentnek források –, de nem ad át több területet Oroszországnak, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy teljes mértékben megszállja Ukrajna Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területét.
– mondta a tisztségviselő.
A Fehér Ház ragaszkodik ahhoz, hogy mind Oroszországnak, mind Ukrajnának kompromisszumokat kell kötnie a háború befejezéséhez, és „irreálisnak” nevezte Ukrajna azon célját, hogy visszaállítsa a 2014 előtti határokat.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter megerősítette, hogy a kedden Szaúd-Arábiában folytatott ukrán-amerikai tárgyalásokon szó volt az Oroszországgal való tárgyalásos rendezés részeként lehetséges „területi engedményekről”.
„Ez a legfontosabb vörös vonal” – mondta.
„Putyin játszadozik. Mi erőteljes lépést tettünk - most ő következik” -–mondták az Independentnek források.
„Bebizonyítottuk, hogy ésszerűek vagyunk, hajlandóak vagyunk a békére – ha Oroszország nem egyezik bele, az egész világ látni fogja, hogy hazugok”.
Macron: orosz beleegyezés nélkül is érkezhetnek nyugati katonák Ukrajnába
Kijevnek nincs szüksége Oroszország engedélyére ahhoz, hogy békefenntartó csapatokat hívjon a területére – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a Le Parisien című francia regionális lapnak adott szombati interjújában.
„Ukrajna szuverén – ha szövetséges erőket kér a területére, nem Oroszországon múlik, hogy elfogadja vagy elutasítja azt” – mondta Macron a Le Parisiennek.
Macron élen járt a nyugati békefenntartók ukrajnai telepítésére vonatkozó tervek kidolgozásában. Keir Starmer brit miniszterelnökkel együtt Macron is támogatta az ötletet, mint alternatív biztonsági garanciát Kijev számára tűzszünet esetén.
Oroszország többször is elutasította a békefenntartó erők ukrajnai állomásoztatásának gondolatát.
Az interjúban Macron megismételte Ukrajna támogatásának fontosságát, és megerősítette, hogy az európai erőket csak Kijev kérésére vetik be. Hangsúlyozta továbbá az Oroszországra gyakorolt nyomás fenntartásának és a kulcsfontosságú nemzetközi szövetségesekkel folytatott párbeszédnek a fontosságát.
Macron a következő napokban találkozik Mark Carney újonnan megválasztott kanadai miniszterelnökkel és Olaf Scholz leköszönő német kancellárral, hogy megvitassák Ukrajna sorsát.
Macron megjegyzései nem sokkal azelőtt hangzottak el, hogy részt vett a „készségesek koalíciójának” virtuális csúcstalálkozóján, amely olyan országok csoportja, amelyek ígéretet tettek arra, hogy segítenek biztosítani a jövőbeni békét Ukrajnában.
A csúcstalálkozón a résztvevő nemzetközi vezetők hangsúlyozták Kijev támogatását, és megvitatták a 10 000 fős békefenntartó csapat Ukrajnába küldésének tervét.
Bár a békefenntartási tervet az Egyesült Királyság, Franciaország és más partnerek még véglegesítik, a kontingens valószínűleg minden országból „néhány ezer katonát” foglalna magában, akiket Ukrajna „kulcsfontosságú pontjaira” telepítenének, hogy kiképzést tartsanak és demonstrálják a hosszú távú támogatást.
Egyhetes gyászt hirdetett az északmacedón kormány vasárnap azt követően, hogy az éjszaka folyamán tűz ütött ki egy éjszakai szórakozóhelyen, aminek következtében 59-en meghaltak és 155-en megsérültek.
Életveszélyes sérüléseket szenvedett egy 46 éves nő, miután egy férfi gyúlékony folyadékot öntött rá és felgyújtották a keleti Gera városában – közölte a hirado.hu a helyi sajtóra hivatkozva.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában kifejtette, hogy véleménye szerint a NATO fennmarad.
Ferenc pápa klinikai állapota továbbra is stabil, ami megerősíti az utóbbi egy hétben rögzített javulást – közölte a Szentszék szombat este a Gemelli-klinika orvosainak véleménye alapján.
Észak-Macedóniában, Kočani városában szombat éjjel tűz ütött ki a Pulse nevű éjszakai klubban, a tragédiában legalább 50 ember életét vesztette.
A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen – jelentette ki a miniszterelnök szombaton Budapesten az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott ünnepi beszédében.
Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmából tett közzé bejegyzést a közösségi média oldalán: új 12 pontot fogalmazott meg, üzenetét Brüsszelnek címezve.
Ukrajna gyakorlatilag már megkezdte egy nemzeti csapat kialakítását, amely megfelelő algoritmusokat dolgoz majd ki egy esetleges 30 napos tűzszünet ellenőrzésére, ami egy nagyon bonyolult folyamat.
Információkat és további jelzéseket küldött az orosz elnök amerikai hivatali partnerének, akinek különmegbízottját, Steven Witkoffot csütörtökön fogadta – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
Három volt, illetve jelenlegi román európai parlamenti (EP) képviselő neve is fölmerült az uniós törvényhozást érintő legújabb korrupciós ügyben.
szóljon hozzá!