Hajmeresztő kijelentések. Az orosz hírszerzés szerint Chişinău a NATO oldalán keveredhet háborúba Oroszországgal
Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
A NATO katonai konfrontációba próbálja belerángatni Moldovát Oroszországgal és Fehéroroszországgal – figyelmeztetett pénteken Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a TASZSZ hivatalos hírügynökség szerint.
2024. május 24., 13:512024. május 24., 13:51
„Hogy a külső ellenőrzési eszközök hogyan működnek, azt a moldovai példán láthatjuk.
– mondta.
„A (NATO) szövetség szó szerint katonai konfrontációba rángattja Moldovát Oroszországgal és Fehéroroszországgal” – tette hozzá az FSB vezetője.
Alekszandr Bortnyikov a Független Államok Közösségét (FÁK) érő fenyegetések értékelése során tette a megjegyzéseket a volt szovjet köztársaságok különleges és biztonsági szolgálatainak vezetői Moszkva környéki szervezetének találkozóján.
Tîlvăr: elengedhetetlen Ukrajna és a Moldovai Köztársaság határozott támogatása
Ukrajna és a Moldovai Köztársaság határozott támogatása és a fekete-tengeri térség biztonságának „átfogó megközelítése” rövid és középtávon elengedhetetlen – jelentette ki Angel Tîlvăr védelmi miniszter egy pénteki rendezvényen.
A fekete-tengeri és balkáni biztonsági fórumon felszólaló tárcavezető kifejtette: az ukrajnai háború megmutatta, hogy erős NATO-jelenlétre van szükség a Fekete-tenger térségében. Szerinte egyértelmű, hogy Ukrajnának és Moldovának csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, és integrációjukat Románia határozottan támogatja.
A miniszter úgy vélekedett, hogy a Krím félsziget 2014-es illegális moszkvai annektálása után a Fekete-tenger Oroszország és a Moszkva által ellenfeleknek tekintett országok ütközőzónájává vált, és növelte a térség instabilitását, ami érinti a NATO-tagállamok, köztük Románia érdekeit.
„Oroszország a hibrid hadviselés új korszakát nyitotta meg a fekete-tengeri térségben. Ezt a korszakot a nem hagyományos eszközök, a manipulációk és a külföldi beavatkozás uralják. Ukrajna 2022. februári lerohanása jelentős biztonsági válságot okozott Európában, miközben rávilágított védelmi képességek megszilárdításának szükségességére” – fogalmazott Tîlvăr.
Az FSZB-főnök kijelentései azután hangzottak el, hogy előző nap Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hasonló vádakat fogalmazott meg.
Moszkva azzal vádolta az EU-t, hogy a NATO de facto függelékévé, a semleges országoknak a nyugati katonai szövetségbe való bevonásának előszobájává vált. Moszkva figyelmeztette ezeket az országokat, hogy a nyugati segítség nem hoz stabilitást és biztonságot, és általában „tragikusan” végződik.
– mondta Zaharova egy sajtótájékoztatón.
„Arról van szó, hogy ezeket az országokat feloldják NATO-központú közösségekben vagy közvetlenül a NATO fellegváraiban” – mondta az orosz diplomácia szóvivője.
Krasznogorszki merénylet: Moszkva elismerte az Iszlám Állam felelősségét, de Kijev érintettségét is hangoztatta
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője pénteken először jelentette ki, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet felelős a krasznogorszki Crocus City Hall koncertteremben márciusban elkövetett, több mint 140 halottal és mintegy 550 sebesülttel járó terrortámadásért, de azt is leszögezte, hogy az ukrán katonai hírszerzésnek (GUR) közvetlen szerepe volt a merényletben.
Bár Alekszandr Bortnyikov elmondta, hogy az eddigi vizsgálatok eredménye szerint az előkészületeket, a finanszírozást, a támadást és a terroristák menekülését az Iszlám Állam – Horaszán terrorszervezet koordinálta az interneten keresztül, kiemelte, hogy továbbra sem zárták ki Kijev érintettségét az akcióban.
„A nyomozás még zajlik, de máris leszögezhetem, hogy az ukrán katonai hírszerzés közvetlenül szerepet játszott a támadásban” – mondta.
Korábban Bortnyikov azt állította, hogy az akció előkészítését „a nyugati szakszolgálatok segítették, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne”.
Március végén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, a terrorcselekményt „iszlamista radikálisok” követték el, ám ő sem zárta ki Ukrajna részvételét az akcióban.
A kijevi kormány tagadja, hogy köze lenne a merénylethez, amelynek ügyében egyébként már több mint 20 embert vette őrizetbe, köztük a támadás végrehajtásával gyanúsított tádzsik állampolgárokat.
Az Iszlám Állam nem sokkal az akció után már jelentkezett a terrortámadás elkövetőjeként.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!