Moszkva azt vizionálja, hogy a NATO katonai konfliktusba akarja „belerángatni” Moldovát Oroszország ellen

Hajmeresztő kijelentések. Az orosz hírszerzés szerint Chişinău a NATO oldalán keveredhet háborúba Oroszországgal •  Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova

Hajmeresztő kijelentések. Az orosz hírszerzés szerint Chişinău a NATO oldalán keveredhet háborúba Oroszországgal

Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova

A NATO katonai konfrontációba próbálja belerángatni Moldovát Oroszországgal és Fehéroroszországgal – figyelmeztetett pénteken Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a TASZSZ hivatalos hírügynökség szerint.

Krónika

2024. május 24., 13:512024. május 24., 13:51

„Hogy a külső ellenőrzési eszközök hogyan működnek, azt a moldovai példán láthatjuk.

Idézet
A moldovai hatóságok tulajdonképpen elvesztették politikai függetlenségüket. Sőt, ma Chişinăuazzal a problémával szembesül, hogy feladja nemzeti identitását és általában véve államiságát”

– mondta.

„A (NATO) szövetség szó szerint katonai konfrontációba rángattja Moldovát Oroszországgal és Fehéroroszországgal” – tette hozzá az FSB vezetője.

Alekszandr Bortnyikov a Független Államok Közösségét (FÁK) érő fenyegetések értékelése során tette a megjegyzéseket a volt szovjet köztársaságok különleges és biztonsági szolgálatainak vezetői Moszkva környéki szervezetének találkozóján.

Tîlvăr: elengedhetetlen Ukrajna és a Moldovai Köztársaság határozott támogatása
Ukrajna és a Moldovai Köztársaság határozott támogatása és a fekete-tengeri térség biztonságának „átfogó megközelítése” rövid és középtávon elengedhetetlen – jelentette ki Angel Tîlvăr védelmi miniszter egy pénteki rendezvényen.
A fekete-tengeri és balkáni biztonsági fórumon felszólaló tárcavezető kifejtette: az ukrajnai háború megmutatta, hogy erős NATO-jelenlétre van szükség a Fekete-tenger térségében. Szerinte egyértelmű, hogy Ukrajnának és Moldovának csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, és integrációjukat Románia határozottan támogatja.
A miniszter úgy vélekedett, hogy a Krím félsziget 2014-es illegális moszkvai annektálása után a Fekete-tenger Oroszország és a Moszkva által ellenfeleknek tekintett országok ütközőzónájává vált, és növelte a térség instabilitását, ami érinti a NATO-tagállamok, köztük Románia érdekeit.
„Oroszország a hibrid hadviselés új korszakát nyitotta meg a fekete-tengeri térségben. Ezt a korszakot a nem hagyományos eszközök, a manipulációk és a külföldi beavatkozás uralják. Ukrajna 2022. februári lerohanása jelentős biztonsági válságot okozott Európában, miközben rávilágított védelmi képességek megszilárdításának szükségességére” – fogalmazott Tîlvăr.


Az FSZB-főnök kijelentései azután hangzottak el, hogy előző nap Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hasonló vádakat fogalmazott meg.

Az orosz külügyminisztérium bosszúságának adott hangot amiatt a biztonsági megállapodás miatt, amelyet Chişinău a héten kötött az Európai Unióval, és amely az első ilyen jellegű megállapodás.

Moszkva azzal vádolta az EU-t, hogy a NATO de facto függelékévé, a semleges országoknak a nyugati katonai szövetségbe való bevonásának előszobájává vált. Moszkva figyelmeztette ezeket az országokat, hogy a nyugati segítség nem hoz stabilitást és biztonságot, és általában „tragikusan” végződik.

Idézet
Moldova és Ukrajna bevonása az Európai Unióba mesterséges és hivalkodó, és nem szükséges az európai népek számára”

– mondta Zaharova egy sajtótájékoztatón.

„Arról van szó, hogy ezeket az országokat feloldják NATO-központú közösségekben vagy közvetlenül a NATO fellegváraiban” – mondta az orosz diplomácia szóvivője.

Krasznogorszki merénylet: Moszkva elismerte az Iszlám Állam felelősségét, de Kijev érintettségét is hangoztatta
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője pénteken először jelentette ki, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet felelős a krasznogorszki Crocus City Hall koncertteremben márciusban elkövetett, több mint 140 halottal és mintegy 550 sebesülttel járó terrortámadásért, de azt is leszögezte, hogy az ukrán katonai hírszerzésnek (GUR) közvetlen szerepe volt a merényletben.
Bár Alekszandr Bortnyikov elmondta, hogy az eddigi vizsgálatok eredménye szerint az előkészületeket, a finanszírozást, a támadást és a terroristák menekülését az Iszlám Állam – Horaszán terrorszervezet koordinálta az interneten keresztül, kiemelte, hogy továbbra sem zárták ki Kijev érintettségét az akcióban.
„A nyomozás még zajlik, de máris leszögezhetem, hogy az ukrán katonai hírszerzés közvetlenül szerepet játszott a támadásban” – mondta.
Korábban Bortnyikov azt állította, hogy az akció előkészítését „a nyugati szakszolgálatok segítették, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne”.
Március végén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, a terrorcselekményt „iszlamista radikálisok” követték el, ám ő sem zárta ki Ukrajna részvételét az akcióban.
A kijevi kormány tagadja, hogy köze lenne a merénylethez, amelynek ügyében egyébként már több mint 20 embert vette őrizetbe, köztük a támadás végrehajtásával gyanúsított tádzsik állampolgárokat.
Az Iszlám Állam nem sokkal az akció után már jelentkezett a terrortámadás elkövetőjeként.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma

Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma
2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre

Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak

Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak