Moldovai választások: valószínűtlen a minszki forgatókönyv a volt szovjet tagköztársaságban

Pruton túli párharc. Az újrázni készülő Igor Dodonnak jobbak a startpozíciói Maia Sanduval szemben, mint négy évvel ezelőtt •  Fotó: Moldova.eu

Pruton túli párharc. Az újrázni készülő Igor Dodonnak jobbak a startpozíciói Maia Sanduval szemben, mint négy évvel ezelőtt

Fotó: Moldova.eu

Minden jel szerint megismétlődik a négy évvel ezelőtti „párbaj” a Moldovai Köztársaságban tartandó államfőválasztásokon, azaz Igor Dodon jelenlegi szocialista államfő és Maia Sandu jobbközép elnökjelölt csap majd össze a második fordulóban. 

Pataky István

2020. október 31., 17:372020. október 31., 17:37

Tízpontos népszerűségi előnnyel vág neki az elnökválasztás első, november elsején rendezendő fordulójának Igor Dodon, a Moldovai Köztársaság újrázni készülő államfője. Egy friss felmérés szerint 37 százalékos támogatottságnak örvendő szocialista államfőt Maia Sandu, a jobbközép Akció és Szolidaritás Párt jelöltje követi 27 százalékkal. Az elnöki székért egyébként hat jelölt indul a többségében románok lakta posztszovjet országban, de közülük négyen az esélytelenség nyugalmával indulnak harcba.

Sandu nem először mérkőzik meg Dodonnal, 2016-ban is ez a páros csapott össze a második fordulóban, és akkor 52 százalékos eredménnyel győzött Igor Dodon.

Brüsszel és Moszkva között félúton

„Akkor Dodon nagyrészt annak köszönhette a győzelmét, hogy mögötte állt az országot egy évtizeden át irányító oligarcha, Vladimir Plahotniuc. A szocialistákkal most együtt kormányzó demokraták erős embere jelenleg amerikai száműzetésben van, de a közéletben és főképp a médiában még mindig erősek a pozíciói. Ez segítheti is Dodont, de növelheti vele szemben az ellenérzéseket is.

Idézet
Sandu esélyei így valamelyest talán jobbak, hiszen a Világbank tanácsadójaként induló, majd Plahotniuc menekülése után rövid ideig a kormányfői posztot is betöltő 48 éves politikusban a Nyugatnak már nagyon sok munkája benne van.

Ennek megfelelően erős kampánycsapat segíti, és sokak szerint előnyére vált, hogy diplomatikusabb lett, így az elutasítottsága csökkent. Dodon azonban régi motoros, így aligha adja meg könnyen magát” – írta elemzésében a szláv világgal, illetve a posztszovjet térséggel foglalkozó Moszkvatér.com portál.

Moldova továbbra is megosztott, a lakosság egy része – főleg az orosz ajkúak – Kelet felé kacsingatnak, a második fele a nyugati integrációban bízik. Míg az előbbieket a jó moszkvai kapcsolatokkal rendelkező Dodon, addig az utóbbiakat a Brüsszel és Bukarest által is támogatott Sandu igyekszik megszólítani.

Cornel Ciurea chișinăui politológus, publicista a Krónika megkeresésére elmondta:

bár az elnökjelöltek igyekeznek kerülni a geopolitikai tematikát, ennek jelentősége ismét erősödik Moldova esetében.

„Nem lehet nem észrevenni egyfajta megnövekedett mozgolódást a külképviseletek részéről. Több külföldi politikus nyilatkozata utal valamiféle aggodalomra Moldova sorsával kapcsolatban. Érdeklődéssel vettük tudomásul Mike Pompeo amerikai és Bogdan Aurescu román külügyminiszter minapi washingtoni találkozóját, amelyen a moldovai elnökválasztás is terítéken volt. Ám a megbeszélések után közölt száraz sajtónyilatkozat nem érintette a tárgyalások lényegét” – fogalmazott a politikai elemző.

Teret veszítettek az unionisták

Ciurea szerint a négy évvel ezelőtti megmérettetéssel ellentétben az Európa-barát jobboldal meggyengült önbizalommal vágott neki a mostani kampánynak. „A jobboldal vezetői, Maia Sandu és Andrei Năstase ezúttal nem alkotnak közös frontot, a Moldova és Románia egyesülését szorgalmazó unionisták pedig a népszerűségi lista végén kullognak” – vázolta a helyzetet a politológus. Megemlítette ugyanakkor, hogy

Dodon komoly kihívóra akadt a politikai paletta baloldalán Renato Usatîi személyében.

A moldovai publicista ennek ellenére úgy véli, az újrázni készülő államfőnek jobbak a startpozíciói, mint 2016-ban, nincs szüksége az elmenekült oligarcha, Plahotniuc támogatására a győzelemhez. Hozzátette:

ezúttal a Nyugat-Európában élő moldovaiak sem tűnnek annyira elszántaknak a jobboldali jelölt támogatása érdekében.

A moldovaiak Kelet–Nyugat-megosztottságával kapcsolatban Ciurea arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az Európai Unió Keleti partnerség programja válságba került, az Európa-barát pártoknak vissza kellett fogniuk integrációpárti üzeneteiket, mondanivalójukat csupán az uniós pénzügyi segélyekre korlátozták, amelyek amúgy folyamatosan csökkenek.

Idézet
A moldovaiak egyre inkább egyfajta semleges, a kiegyezés irányába mutató álláspontra helyezkednek, közelítenek a Kelet és Nyugat közötti hídszerep elfogadásához”

– magyarázta a Krónikának Cornel Ciurea.

Lapunk azt is megkérdezte a chișinăui elemzőtől, hogy elképzelhető-e egy fehérorosz forgatókönyv Moldovában akkor, ha Igor Dodon nyeri a választást. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója ugyanis nemrég azt állította: a hivatalban lévő moldovai elnök választási győzelme esetére az Egyesült Államok „színes forradalmat” készít elő a kelet-európai országban.

Ciurea szerint az oroszbarát moldovai politikusok is számolnak ugyan a fehérorosz forgatókönyv életbe léptetésével, de ennek megvalósulása nehezen elképzelhető, mivel a moldovaiaknak pozitív tapasztalataik vannak a választások tisztaságával kapcsolatban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 25., vasárnap

Heves dróntámadás érte Putyin helikopterét az oroszok szerint

Vlagyimir Putyin elnök helikoptere dróntámadás kereszttüzébe került a Kurszki területen a héten tett látogatása során az orosz sajtó szerint.

Heves dróntámadás érte Putyin helikopterét az oroszok szerint
2025. május 25., vasárnap

Lezajlott az ezer-ezer fős fogolycsere Moszkva és Kijev között

Moszkva és Kijev befejezte az ezer-ezer fős fogolycserét, további 303 katona tért vissza Oroszországba, illetve Ukrajnába – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Lezajlott az ezer-ezer fős fogolycsere Moszkva és Kijev között
2025. május 24., szombat

Romániából húztak el a legtöbben az egyre vénebb Európában

Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít.

Romániából húztak el a legtöbben az egyre vénebb Európában
2025. május 23., péntek

Tucatnyi embert megkéselt egy nő a hamburgi pályaudvaron

Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.

Tucatnyi embert megkéselt egy nő a hamburgi pályaudvaron
2025. május 23., péntek

Több száz ukrán már hazaérkezett a nagyszabású ukrán–orosz fogolycsere keretében

Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Több száz ukrán már hazaérkezett a nagyszabású ukrán–orosz fogolycsere keretében
2025. május 23., péntek

Egy amerikai tábornok elmondta, melyek lehetnek az első romániai célpontok egy orosz támadás esetén

Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.

Egy amerikai tábornok elmondta, melyek lehetnek az első romániai célpontok egy orosz támadás esetén
2025. május 23., péntek

Lavrov: lesz, de irreális, hogy a Vatikánban legyen az orosz–ukrán tárgyalások következő fordulója

Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov: lesz, de irreális, hogy a Vatikánban legyen az orosz–ukrán tárgyalások következő fordulója
2025. május 23., péntek

Netanjahu keményen bírálta a Hamász ellen küzdő Izraelt szankciókkal fenyegető nyugati vezetőket

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.

Netanjahu keményen bírálta a Hamász ellen küzdő Izraelt szankciókkal fenyegető nyugati vezetőket
2025. május 23., péntek

Volt ukrán főparancsnok: Ukrajnának el kell fogadnia, hogy nem tudja visszaállítani korábbi határait

Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.

Volt ukrán főparancsnok: Ukrajnának el kell fogadnia, hogy nem tudja visszaállítani korábbi határait
2025. május 23., péntek

Részben „terroristapártoló” tevékenység miatt az amerikai kormányzat megvonja a Harvard jogát a külföldi diákok fogadására

Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.

Részben „terroristapártoló” tevékenység miatt az amerikai kormányzat megvonja a Harvard jogát a külföldi diákok fogadására