Fotó: Agerpres
2009. április 17., 10:042009. április 17., 10:04
Nem zárta ki, hogy a központi választási bizottság csak a húsvéti ünnepek után teszi ezt meg. Az ortodox húsvétot, amely hivatalos munkaszünet is, idén április 18–20-án ünneplik Moldovában.
A szavazatok újraszámlálását az alkotmánybíróság rendelte el Vladimir Voronin államfő és az általa vezetett kommunista párt kérésére. A választásokat elveszítő ellenzék csalást emlegetett, és tiltakozó tüntetéseket rendezett. A demonstrációk zavargásokba torkolltak április 7-én, a tüntetők feldúlták a parlament épületét és az államfő rezidenciáját. Az erőszakos cselekményekben több mint 90 ember sebesült meg, mintegy kétszázat pedig őrizetbe vett a rendőrség.
A központi választási bizottság által április 8-án kihirdetett hivatalos végeredmény szerint összesen négy párt jutott be a parlamentbe. Az eddig kormányzó kommunisták a szavazatok 49,48 százalékát szerezték meg, s így 60 mandátumhoz jutottak a 101 fős parlamentben. A Liberális Párt (13,14 százalék) és a Moldovai Liberális Demokrata Párt (12,43 százalék) 15-15, a Mi Moldovánk (9,77 százalék) pedig 11 mandátumhoz jutott. A választásokon induló többi nyolc párt, illetve független jelölt nem volt képes átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 6 százalékos küszöböt.
Közben sajtóértesülések szerint a moldovai rendőrség Voronin elnök korábbi, amnesztiára vonatkozó ígérete ellenére folytatta a múlt heti tüntetések miatti letartóztatásokat. Egy férfit annak ellenére vettek őrizetbe újra szerdán, hogy korábban már letartóztatták, és szabadon engedése után kórházi kezelésre szorult, mivel első őrizetbe vételét követően több társával együtt súlyosan bántalmazták a chişinăui parlament garázsában. Kétórányi verés után egy civil autóval bevitték egy rendőrősre, ahol nadrágszíjával összekötözték a kezét, majd órákon át térdepeltették. Szabadon engedésekor nem kapta vissza személyi igazolványát, és a pénzét is elvették. Szerdán telefonon idézték be a rendőrségre, majd amikor megjelent az őrsön, 72 órára ismét őrizetbe vették.
Voronin egyébként szerda este éles hangú nyilatkozatban bírálta ismét Bukarestet. Mint arról beszámoltunk, a moldovai államfő már a múlt héten Romániát tette felelőssé a választások nyomán kirobbant zavargásokért. Most Traian Băsescu román államfő keddi parlamenti beszédére reagálva újabb vádakkal illette a bukaresti vezetést. Voronin szerint Băsescu beszéde a politikai revansizmus ékes példája, és nem hagy kétséget afelől, ki áll azon moldovai politikusok mögött, „akik a liberális értékrendet vallják, és az ország függetlensége ellen küzdenek”.
Voronin sérelmezte, hogy Băsescu kétségbe vonta az európai megfigyelők által is szabályosnak minősített választások tisztaságát, és azt is nehezményezte, hogy a román államfő románnak nevezte Moldova polgárait. Azért is bírálta román kollégáját, amiért az szerinte további anyagi támogatást ígért „a Moldova megszüntetésére törekvő köröknek”, és ígéretet tett a moldovaiaknak, hogy beviszi őket Európába a román állampolgárság biztosítása révén.
Egyes hírek szerint egyébként ennek elkerülésére Chişinău azt fontolgatja, hogy betiltja a kettős állampolgárságot, amelynek megszerzését a román kormány épp szerdai ülésén könnyítette meg a moldovaiak számára. Az állampolgársági törvény mostani módosítása értelmében gyorsabban visszaszerezhetik román állampolgárságukat mindazok, akik korábban rendelkeztek ezzel a státussal, de azt akaratukon és hibájukon kívül elvesztették.
A moldovai vádakra reagálva határozott hangnemben utasította el a bírálatokat Cristian Diaconescu román külügyminiszter. A politikus szerint a chişinăui hatóságok minden határt átléptek, ugyanakkor Bukarest nem kíván válaszlépésekkel élni annak nyomán, hogy Chişinău múlt héten két román diplomatát is kiutasított.
Diaconescu szerint az Európai Parlament hamarosan vizsgálóbizottságot küld Moldovába. Jövő héten az Európai Parlament megvitatja a moldovai történésekkel foglalkozó határozat szövegét is.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.